Akciós könyv

asimov_sfblog.jpg

Akciós könyv

stalker_sfblog.jpg

Rovatok

Egyben

Akciós könyv

banner_felkavaro2.jpg

Utolsó kommentek

Friss topikok

Külső feed

Nincs megjeleníthető elem

Az árapály hatása a lakhatósági zónára

2012.02.21. 06:00 :: Regulus

Egy új tanulmány szerint exobolygókon az árapály lehet annyira erős, hogy teljesen kiszárítsa a bolygót.

 

Mindannyiunk számára ismerős az árapály jelensége, ha máshonnan nem is, hát az iskolából. A Földön ennek okai a Hold illetve a Nap. Abba viszont eléggé kevesen gondolnak bele, hogy a Naprendszer többi égitestjén is létrejön ez a jelenség. Az Európán a Jupiter által okozott árapály a földinek durván ezerszerese.

 

Tudósok szerint elképzelhető, hogy exobolygókon az árapály még ennél is nagyobb lehet. Az általunk ismert életformák kialakulásához mindenképp szükséges folyékony víz, ehhez pedig megfelelő hőmérsékleti viszonyok szükségeltetnek. Az árapály jelensége elég hőt tud ehhez szolgáltatni.

Persze ehhez is egy rakás körülménynek kell szerencsésen összejátszania. Először is az árapály a központi csillaghoz közeledve erősödik. Emiatt a Naphoz hasonló, vagy annál nagyobb tömegű csillagok eleve kiesnek: itt, ha a megfelelő közelségben keringenének a bolygók, a napsugárzás eleve felforralná az összes vizet. A megoldás: válasszunk központi égitestnek barna törpét, fehér törpét, vagy maximum egyharmad naptömegű fősorozati csillagot. Ezeknél a bolygó eléggé közel kerülhet a csillaghoz anélkül, hogy a víz elpárologna a sugárzás hatására.

 

Másodszor az árapály nem lehet se túl erős, se túl gyenge. Ha gyenge, nem ad elég hőt, ha meg túlságosan erős, elpárologtathatja a vizet a felszínről. Ráadásul, ha a második eset bekövetkezett, a bolygó pályája is megváltozik. Előfordulhat, hogy találunk egy olyan bolygót, ami a csillagának lakhatósági zónáján belül kering, azonban épp azáltal került oda, hogy az árapály teljesen sterilizálta.

Az árapály-fűtés legerősebben a Jupiter Io nevű holdján tapasztalható a Naprendszerben, itt négyzetméterenként 2 wattot tesz ki. A tudósok most azt vizsgálják, hogy feltornázható-e ez az érték 300 wattra. Még az is elképzelhető, hogy van egy felső határ, amit az árapály-fűtés nem képes elérni.

 

Emellett az sem elhanyagolható tényező, ha további bolygók, vagy csillagok vannak a rendszerben. Ezek gravitációs hatása is jelentősen befolyásolhatja az adott bolygón az árapály mértékét. A fentiek miatt a csillagászoknak a lakhatósági zónák kiszámításánál már az árapályt is figyelembe kell venniük.

 

Forrás: space.com

1 komment

Címkék: tudomány

A bejegyzés trackback címe:

https://sf.blog.hu/api/trackback/id/tr404148090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2012.02.21. 16:06:30

Nem eszik olyan forrón az árapályfűtést, mint gondoljátok! A földi élőlények a tengerfenéki vulkáni kürtők melletti forró vízben épp úgy jól elvannak, mint a fagypont körüli hőmérsékleten a déli sark jege alatt.
Az árapály inkább azért gond, mert lassítja az égitest forgását. Ha viszont túl lassan forog, túl sokáig tart a nappal és az éjszaka, így túl nagy lesz a hőingás. Plusz a vízpartokon, a sekély zónákban túl sokáig tart a vizes (dagály) és száraz (apály) időszak, ami megviseli az élőlényeket és arra kényszeríti őket, hogy beássák magukat vagy mészkőházat növesszenek, amiben vizet is tudnak tárolni maguknak (hólyagban vagy kis medencében).
További gond az árapály okozta vulkanizmus, az állandó földrengések és lávaömlések káros mellékhatása, ami szintén nem tesz jót a bonyolultabb élőlényeknek (mérgesgázok és füst, por a légkörben). Szóval ilyen helyeken is lehetnek növények és állatok, csak intelligens lények nem tudnak kifejlődni (szerintem). Mert ahol több száz méteres szintkülönbség van minden nap az apály és dagály magassága közt, ott a szárazföldek területének jelentős része csak kétéltűek számára lakható, ami akadályozza a tűzrakást, fémmegmunkálást és az ipar (és végül az űrtechnika) fejlődését. A magasabb zónákban meg a légkör háborgásai nehezítik meg az életet, hisz az árapály a légkört is ide-oda húzogatja, ami ettől állandóan kavarog és iszonyú hurrikánok, tornádók tombolnak mindenhol, de főleg az egyenlítői zónában, ahol meleg van (és ami ezért alkalmas lenne az életre).
süti beállítások módosítása