Egy új tanulmány szerint jóval több csillag nélküli, ún. 'nomád bolygó' van a galaxisunkban, mint azt korábban hittük.

A csillagászok eddig úgy gondolták, nagyjából 2 nomád bolygó jut minden csillagra a Tejútrendszerben. Amerikai kutatók számításai szerint azonban ez a szám akár 100 000 is lehet. Ez persze megint felvet egy csomó új kérdést, többek között a bolygók kialakulásával illetve az élet létrejöttével kapcsolatban.

Ha egy nomád bolygó elég nagy sűrű atmoszféra megtartásához, elképzelhető, hogy elég hőt tud biztosítani bakteriális élet fennmaradásához. Központi csillag híján a tektonikus aktivitásból, vagy belső radioaktív bomlásból származhat a hő, amit a légkör elég sokáig tud tárolni.

Egyelőre nem tudjuk, milyen típusúak ezek a bolygók: lehetnek jégből, kőzetből, vagy akár gázból is. A méretük is meglehetősen széles skálán mozoghat: a Plútó méretűektől kezdve a gázóriásokig bezáróan akármekkora elképzelhető.

Az elmúlt évtizedek során több mint 700 exobolygót találtak a kutatók, ezek közül egy tucat volt nomád bolygó. Ezeket a 'gravitációs mikrolencsézés' nevű technikával észlelték. Ennek lényege, hogy a Föld és egy távoli csillag között átvonuló, tömeggel rendelkező objektum – jelen esetben bolygó – egy nagyítólencséhez hasonlóan elhajlítja, illetve összegyűjti a csillag fényét. Ezt a fényváltozást észlelik a csillagászok, és ebből következtetnek az átvonuló objektum tulajdonságaira.

A tanulmányban a kutatók figyelembe vették a Tejútrendszer gravitációs vonzását, a galaxisban bolygóképződéshez elérhető anyag mennyiségét, illetve ennek ahhoz szükséges eloszlását, hogy a bolygóképződés beindulhasson. Ez nem volt egyszerű feladat, mivel nem tudták, hogy honnan jöttek ezek a bolygók. Néhányuk valószínűleg csillagrendszerekből szökött meg, de arra nincs bizonyíték, hogy mindegyikükkel ez történt.

Ha tényleg ilyen sok nomád bolygó van, valószínűleg nagy szerepet játszhattak az élet elterjesztésében a galaxisban – lásd pánspermia elmélet.

Forrás: livescience.com