Akciós könyv

asimov_sfblog.jpg

Akciós könyv

stalker_sfblog.jpg

Rovatok

Egyben

Akciós könyv

banner_felkavaro2.jpg

Utolsó kommentek

Friss topikok

Külső feed

Nincs megjeleníthető elem

Nomád bolygók a Tejútrendszerben

2012.02.27. 11:29 :: Regulus

Egy új tanulmány szerint jóval több csillag nélküli, ún. 'nomád bolygó' van a galaxisunkban, mint azt korábban hittük.

 

A csillagászok eddig úgy gondolták, nagyjából 2 nomád bolygó jut minden csillagra a Tejútrendszerben. Amerikai kutatók számításai szerint azonban ez a szám akár 100 000 is lehet. Ez persze megint felvet egy csomó új kérdést, többek között a bolygók kialakulásával illetve az élet létrejöttével kapcsolatban.

 

Ha egy nomád bolygó elég nagy sűrű atmoszféra megtartásához, elképzelhető, hogy elég hőt tud biztosítani bakteriális élet fennmaradásához. Központi csillag híján a tektonikus aktivitásból, vagy belső radioaktív bomlásból származhat a hő, amit a légkör elég sokáig tud tárolni.

Egyelőre nem tudjuk, milyen típusúak ezek a bolygók: lehetnek jégből, kőzetből, vagy akár gázból is. A méretük is meglehetősen széles skálán mozoghat: a Plútó méretűektől kezdve a gázóriásokig bezáróan akármekkora elképzelhető.

 

Az elmúlt évtizedek során több mint 700 exobolygót találtak a kutatók, ezek közül egy tucat volt nomád bolygó. Ezeket a 'gravitációs mikrolencsézés' nevű technikával észlelték. Ennek lényege, hogy a Föld és egy távoli csillag között átvonuló, tömeggel rendelkező objektum – jelen esetben bolygó – egy nagyítólencséhez hasonlóan elhajlítja, illetve összegyűjti a csillag fényét. Ezt a fényváltozást észlelik a csillagászok, és ebből következtetnek az átvonuló objektum tulajdonságaira.

A tanulmányban a kutatók figyelembe vették a Tejútrendszer gravitációs vonzását, a galaxisban bolygóképződéshez elérhető anyag mennyiségét, illetve ennek ahhoz szükséges eloszlását, hogy a bolygóképződés beindulhasson. Ez nem volt egyszerű feladat, mivel nem tudták, hogy honnan jöttek ezek a bolygók. Néhányuk valószínűleg csillagrendszerekből szökött meg, de arra nincs bizonyíték, hogy mindegyikükkel ez történt.

 

Ha tényleg ilyen sok nomád bolygó van, valószínűleg nagy szerepet játszhattak az élet elterjesztésében a galaxisban – lásd pánspermia elmélet.

 

Forrás: livescience.com

1 komment

Címkék: tudomány

A bejegyzés trackback címe:

https://sf.blog.hu/api/trackback/id/tr194213943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2012.02.27. 18:10:33

Sejtésem a következő: A nomád bolygók (planemók, kóborlók) száma még ennél is több lehet és nyilván erősen változó a számuk a kozmosz különböző térségeiben. Olyan sok van belőlük, mindenféle méretben (a kavicsoktól a barna törpékig), hogy az együttes tömegük adja az univerzum hiányzó tömegét, amit most sötét anyag és sötét energia néven emlegetnek. És a többségük nem szökevény, hanem a mélyűrben keletkezett (vagyis könnyű elemekből áll). Az, hogy egy por és gázfelhőből csillag lesz, nem általános (gyakori) jelenség, hanem ritka kivétel szerintem. Sokkal gyakoribbak a planemók a világegyetemben, mindenfelé. Ott is, ahol látszólag semmi sincs a galaxisok közti "üres" térségekben. Még pár száz év és a sejtésemet beigazolják a mélyűri felderítő szondák adatai...