Akciós könyv

asimov_sfblog.jpg

Akciós könyv

stalker_sfblog.jpg

Rovatok

Egyben

Akciós könyv

banner_felkavaro2.jpg

Utolsó kommentek

Friss topikok

Külső feed

Nincs megjeleníthető elem

Miért tartott ennyi ideig a kerék feltalálása?

2012.03.05. 11:12 :: Regulus

A kerék a barlanglakó ősemberek technológiai szintjének tipikus példája, mégis csak i. e. 3500 táján, a bronzkorban találták fel. Mi tartott ennyi ideig?

 

A bronzkorban az emberiség már ismerte bizonyos fémötvözetek előállításának módját, csatornákat és vitorlásokat tervezett, valamint hárfán játszott. Ezekhez képest a kerék elkészítése egyáltalán nem tűnik nehéz feladatnak. A problémát nem is egy, a peremén guruló korong elkészítése jelentette, hanem ennek a forgó korongnak a rögzítése egy mozdulatlan faládához.

 

A zseniális trükk, ami ezt lehetővé tette, a kerék-tengely párosítás feltalálása volt. Persze, hiába működött elméletben tökéletesen, a gyakorlati megvalósítás nagyon is nehéz volt. Ahhoz, hogy egy rögzített tengely körül a kerekek foroghassanak, a tengely végeinek illetve a lyukaknak a kerékagyban majdnem tökéletesen simának és kereknek kellett lenniük. Ellenkező esetben túl nagy lett volna a súrlódás, és a kerék nem tudott volna fordulni. Ráadásul a tengelyvégeknek szorosan kellett illeszkedniük a kerékagyba, de nem annyira, hogy ne fordulhasson a kerék.

Az egész szerkezet, nagyon érzékeny volt a tengely méreteire. Ha vékonyra csinálják, kicsi lett volna a súrlódás, de kevés terhet bírt volna el a kordé, ha viszont vastagra, akkor a súrlódás nőtt volna meg túlságosan. Emiatt a legkorábbi kocsik eléggé keskenyek voltak: így rövidebb és vékonyabb tengelyeket tudtak használni. A feladat bonyolultsága miatt ez egy mindent-vagy-semmit típusú munka volt: nem tudták részekre osztani a folyamatot.

 

A kerék feltalálásához a kutatók szerint több körülménynek kellett fennállnia. Szükség volt vastag törzsű fákra, amikből kerekeket lehetett készíteni. Szükség volt fémszerszámokra, amikkel pontosan illeszkedő lyukakat és tengelyeket tudtak megmunkálni. És persze szükség volt arra az igényre, hogy nehéz terheket tudjanak szárazföldön messzire vinni. Valószínűleg az ácsmesterség viszonylag késői megjelenése volt a kerék feltalálásának akadálya.

Valószínűleg – pont a helyzet bonyolultsága miatt – egy helyen találták csak fel a kereket, aztán onnan terjedt el meglepő gyorsasággal egész Eurázsiában és a Közel-Keleten. Épp ennek a folyamatnak a gyorsasága miatt nehéz megtalálni a kiindulópontját. A legújabb ásatások eredményei azt mutatják, a mai Lengyelország területén, illetve az eurázsiai sztyeppéken még az eddigi favorit Mezopotámiánál is korábban megjelent a kerék. Nyelvtörténeti kutatások azt valószínűsítik, hogy a mai Ukrajna területén egykor volt Tripolye-kultúra lehetett a kerék feltalálásának helyszíne – legalábbis a kerékkel és kocsival kapcsolatos szavak többsége ennek a kultúrának a nyelvéből eredeztethető.

 

Forrás: livescience.com

18 komment

Címkék: tudomány

A bejegyzés trackback címe:

https://sf.blog.hu/api/trackback/id/tr564290018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spontan · http://erdekessegek.info 2012.03.06. 09:59:41

Ez tényleg egy olyan találmány, amit mindenki triviálisnak gondol, pedig a gyakorlatban egyáltalán nem az.

Egy könyvben nemrég a lépéseit is leírták, hogy milyen fokozatokon át alakulhatott ki a tengelyes kerék. Az egyes fokozatok képekkel illusztrálva:

erdekessegek.info/a-kerek-feltalalasa-8-lepesben-240.html

Az igazi Svarc Enegger · https://www.youtube.com/watch?v=Ik9qunsZZtY&index=21&list=RDJVoyWQSNr8I 2012.03.06. 10:07:46

Merész feltételezésnek tűnik az ukrajnai helyszín. A Tripolye-kultúráról vajon eleget tudunk, hogy nyilatkozzunk a nyelvükről?

Nyelvtörténeti érvek nem jelölnek ki időpontot, csak egészen durván. Ez alapján nem lehet datálni valamit.

Én hiszek a Sumérok ügyességében. Sört is főztek, feltalálták az írást, a csillagászatot meg a kettős könyvelést. Miért ne találhatták volna fel a kereket?

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.03.06. 10:10:41

érdekes, lehet a könyvet is el fogom olvasni.

Kaján Halász 2012.03.06. 10:31:22

Nemrég egy Közép/Dél-Amerikáról szóló könyvben olvastam - meglepetéssel - hogy az európaiak megjelenéséig ott nem ismerték a kereket. Még az inkák sem, pedig az egy igen magas kultúra volt.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.03.06. 10:54:35

Szerintem nem a tengely volt a főprobléma, hanem hogy a keréknek gördülnie is kell valamin. Azaz kell egy vízszintes közeli, viszonylag szilárd út is, az pedig nem sok helyen volt.

@Kaján Halász:
ismerték, csak nem használták semmi komolyra. Kis idétlen játékokat készítettek csak belőle. Igazából annyira nem csoda, mert pulykánál nagyobb igavonó állat nem volt.

Ronald 2012.03.06. 11:17:16

.
Azért ezt a súrlodás-dolgnak neki kéne futni még egyszer:

Ugyanis a vastagabb tengely sem jelent nagyobb súrlódó (fékező) ellenállást - mint a vékony.

Bármilyen hihetetlen, de a súrlódó-erő nem függ a súrlódó felület méretéről - azt kizárólag a súrlódó anyagok milyensége és a rájuk ható erő határozza meg.
Tehát - súrlódási szempontból) tökmindegy, hogy milyen vastag is az a tengely.

Ez csak középiskolai fizika-anyag... de azért jó tudni.
.

Sixy 2012.03.06. 11:25:07

@Ronald: Akkor most laponként illessz össze két telefonkönyvet és próbáld meg széthúzni őket.

Igen, ez TÉNYLEG középiskolai fizika-anyag.

Abban a bizonyos műben nem csak az anyagi minőség, hanem már a felületek mérete is benne van.

Ronald 2012.03.06. 11:47:02

@Sixy:
Nem-nem, nincs benne a felület a kalkulusba.
Ugyanis ha nagyobb a felület, akkor ugyanaz az ráható erő megoszlik a nagyobb felületre.

A képlet eccerű: Fs = mu x Fn

Fs - súrlódási erő
mu - súrlódási együttható (anyagminőség)
Fn - a felületekre (függőlegesen) ható erő

Ennyi - sehol nincs a dörzsfelület mérete a képletben.
.

"Can't Stop The Signal..." 2012.03.06. 13:18:09

Általános géptan előadóm kedvenc mondása volt:
"Igazából nagy technikai áttörés a kerék feltalálása óta, nem történt."

(त्वष्टृ) (törölt) 2012.03.06. 13:18:30

Az állítani, hogy az "emberiség már ismerte bizonyos fémötvözetek előállításának módját, csatornákat és vitorlásokat tervezett, valamint hárfán játszott", egy kissé csúsztatás, nem volt akkoriban globális a világ. Sőt, aezen tettek korlátozódtak ezekre a civilizációkra, melyeket Afrika mélyén illetve északi részén, továbbá a közel keleten találhatunk meg, ahol egyrészt a kerék feltalálása a homokban, illetve sziklás tájon nem elsőrendű feladat volt, és például a Tigris és Eufrátesz környékén még fát is alig találni. Nem csoda, hogy az agyagművesség gyorsabban fejlődött. A sumérok közül is csak a leggazdagabbak építhettek fából, illetve építhetek fát épületeibe, melyeket messziről hozattak.
Egyiptom is a homok, kő és agyag birodalma volt, megfelelő faanyag nem is volt található.
Tehát bizony volt civilizáció, csillagászat, de ahogy a művészetet, a nyelvet, az építészetet, szóval a kultúrát meghatározza az, hogy milyen anyagon él a civilizáció, úgy a kerék feltalálása is egy másik helyen, egy új probléma megoldásaként jött a világra.
Lyka Károly a művészettörténet ezen időszakát az anyag idejének nevezi:
"Helyénvalónak látjuk tehát megszólítani az anyagot is, amelyet a természet szinte segítőtársul kínált fel az embernek az életküzdelemben. Lássuk, milyen a jellege, minő megmunkálást enged meg, milyen formák alakíthatók belőle s minő művészi dísz születhetik meg rajta".
(Lyka Károly: A művészet könyve, Athenaeum irodalmi és nyomdai társulat, Budapest, 1909.)

Arrius (ex-Nathan D'Xantine) 2012.03.06. 13:38:08

@Az igazi Svarc Enegger:
A mezopotámiai suméroknál talán kicsit kisebb volt az igény a kerekes járműre, mint a sztyeppe övezetben.
Tripolje vélhetőleg sumér fiókkultúra volt egyébként.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2012.04.04. 10:23:45

@"Can't Stop The Signal...": szerintem a mosogatógép azért felférne arra a listára :)
Az írás pedig nagyon klassz, épp a minap gondolkodtam ezen, és azt hittem, h több helyen is "feltalálták" használták a kerekeket, és mikor a különböző kerekűek találkoztak finomítgatták a sajátjukat a másik cucca alapján stb..

BySys 2014.09.29. 01:36:18

A legrégebbi kerék leletek a suméroktól vannak, de ezek tömör kerekek voltak, merev tengellyel, nagyon rossz súrlódási tulajdonsággal és ökrös szekereken használták, amihez épített út kellett, de így is egy kínlódás lehetett használni.

A nagy előrelépés a küllős kerék feltalálása volt, a kerékagy és lovas szekeren használták. A lovas szekér megjelenése tette lehetővé a népek vándorlását, azelőtt a népek nem vándoroltak, hanem csak költöztek az erőforrások után.

Szerintem a küllős kerékhez a csapágyat kellett feltalálni és ehhez először a bronzkészítést kellett magas szinten elsajátítani, ezért tartott ennyi ideig a feltalálása - hogy a cikkben feltett kérdésre válaszoljak.

Csapágy alatt ne értsünk valami bonyolult dolgot, csak két gyűrűt, amik szorosan egymásba csúsznak. Elég egyik oldalon peremet csinálni az egyik gyűrűnek, hogy azt a szekér és a tengely a helyén tartsa. Problémát a gyűrűk pontos illeszkedése és a kenőanyag jelenti. Nos, a bronz önmagában is jól csúszik, de állati zsiradékkal még ez is javítható.

BySys 2014.09.29. 01:48:30

(folyt)

Ma pontosan ilyen csapágyat használnak pl a vasúti kocsiknál is, egyik változatban acél és bronzgyűrű párossal, egy másik változatban rézgyűrűkkel, melyet grafittal 'olajoznak' meg. A bronzkorban a rezet és a f@szenet is ismerték, úgyhogy ez a változat is elképzelhető.

A neolitikumban a világ globális volt egy (mai) Európa - Kína - India - Perzsia - Közel-kelet - Európa alkotta félkörben középen a Közép-kelettel és a szteppevidékkel, mely ezeket a területeket össze is kötötte. Mivel az őskori embernek nem voltak fegyverei, mindent cserekereskedelem útján kellett beszerezniük és ezen az úton terjedtek a technikai újítások is tulajdonképpen minden irányból minden irányba.

A wikipédián a Chariot címszó alatt van egy térkép a legújabb kutatások szerint a küllős kerék elterjedéséről ezen a területen. Az elterjedés iránya kb megegyezik a lótenyésztés elterjedésének irányával, ami valamivel korábban történt ugyanitt. A lovat nagyon sokáig tenyészették csak étkezés céljából, itt azt értem lótenyésztés alatt, amikor már lovagolták és teherhordásra használták. Ehhez pedig lószerszámok kellettek, amihez - igen - szintén bronzra volt szükség.

Ja, és amerikában a láma és társai voltak az igavonó állatok, amik azért nem lovak.

BySys 2014.09.29. 01:50:48

(csókoltatom a szisztémát, hogy a fa-szenet letiltotta, csak egy órámba került mire rájöttem, hogy ezért nem teszi fel)

BySys 2014.09.29. 08:50:04

Elnézést, maradt néhány hiba a szövegben, de a legnagyobb bibi, hogy a kerékagy lényege, hogy a tengely nem forog, csak a kerék.

Enbben az esetben olyan csapágyra volt szükség, ami mindkét oldalról rögzít. Ez talán úgy oldható meg a legkönnyebben, ha a két gyűrű közepén az egyiknél mélyedés, a másiknál kidudorodás van és pontosan passzol a kettő egymásba. Ha a külsőt felmelegítik, a hőtágulás annyira megnöveli, hogy össze lehet illeszteni a kettőt, csak szétválasztani nem lehet már többé.

Az ácsmesterség is valószínűleg azért keletkezett viszonylag későn, mert ott is szükség volt jó minőségű bronzszerszámokra.

(jav) a láma természetesen Dél-Amerikában volt teherhordó állat, illetve még ma is az

chanij 2014.09.29. 15:38:45

@BySys: Hú, erre nem számítottunk így két és fél év távlatából, de nagyon köszönjük az észrevételeket!
süti beállítások módosítása