Néhány évtizede még elképzelhetetlenek voltak, és csak a tudományos-fantasztikus sorozatok epizódjaiban helyszínként szerepelhettek Naprendszeren-kívüli világok. A kutatók legnagyobb áttörései a Jupiterről, a Szaturnuszról, később, a hetvenes-nyolcvanas években pedig a külső bolygókról (ekkor még a Plútó is közéjük tartozott) készített fényképek csigázták fel legjobban a űrkutatás iránt érdeklődőket. Ma, harminc évvel később már túljutottunk legmerészebb álmainkon, a Voyager-1, és "testvére", a Voyager-2 elhagyták a Naprendszert. Az első szonda 18 milliárd kilométerre került a naptól (kb. 116 Csillagászati egység), a második pedig 15 milliárdra (kb 95 csillagászati egység). De mi vár ránk a Naprendszer határain túl?

Maga az exobolygó kifejezés az extraszoláris kifejezés rövidített változata, amellyel a mi naprendszerünkön kívüli, gyakran rendszerbe tömörülő bolygókat illetik. Az 1990-es évektől kezdve 2012. február 14.-éig 760 exobolygót sikerült azonosítani 609 bolygórendszerben, illetve 100 többcsillagos bolygórendszerben. Ezek között számos magyar felfedezés is akad. Az alábbiakban pár érdekesebb bolygó és rendszer kerül bemutatásra. 

1. Az eddigi legkisebb exobolygó

Felfedezését 2009 áprilisában jelentették be, tömege mindössze kétszerese a Földének. Az égitestet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méter átmérőjű chilei távcsövével azonosították a Gliese 581 jelű csillag körül. Az égitest a Libra (Mérleg) csillagképben található, az élet körülményeihez azonban alkalmatlan a központi csillagához mért kis távolság miatt, melyet 3,15 nap alatt kerül meg. Így az élet egyik feltétele, a víz a magas hőmérséklet miatt nem lehet jelen a bolygón.
Később a felfedezést több bolygó követte, így ma már a Gliese 581 jelzésű csillagnak egész rendszere ismert.

2. Az eddigi legidősebb bolygók

Meglepő módon, a Tejútrendszerben fedezték fel az eddigi ismert, legidősebb bolygókat, melyeknek életkorát 12,8 milliárd évre becsülik. Ha igaznak fogadjuk el azt a feltételezést, hogy az ősrobbanás folyamata, a világegyetem születésének ideje 13,7 milliárd éve zajlott le, akkor az első bolygók néhány tagjáról szereztünk tudomást idén. A bolygók a HIP 11952 jelzésű csillag körül keringenek, a Földtől számított távolságuk pedig 375 fényév. Tömegük óriásbolygó-méretű, nagyjából a mi Jupiterünknek megfelelő. Érdekesség, hogy a Tejútrendszer 12,8 milliárd éve még csak formálódott, és erősen híján volt nehéz kémiai elemekben gazdag csillagoknak, csak héliumból és hidrogénből álló gázgömbök, amik nem kedveznek a bolygóalakulás feltételeinek. Ha ezeken a bolygókon akkoriban léteztek volna értelmes lények, végignézhették volna, hogyan tágul az Univerzum, hogyan állnak össze az első galaxisok...

3. A legtömörebb exobolygó

A kanadani MOST-űrteleszkóp (Microvariability and Oscillations of STars) segítségével fedezték fel amerikai és kanadai sztrofizikusok az 55 Cancri e jelzésű bolygót. Átmérője mindössze 60 százalékkal nagyobb Földünkénél, ám tömege a miénk nyolcszorosa. Így eddig ez az exobolygó a legtömörebb, legsűrűbb ismert szilárd bolygó. Ha valaha ember jut el felszínére, testsúlya megháromszorozódna. A távoli jövőbeli utazást azonban megnehezíti majd az a barátságtalan körülmény, hogy felszíni hőmérséklete a csillaghoz való közelsége miatt 2700 Celsius-fok. Egy év viszont itt csupán 18 földi óráig tartana...

4. Szaunabolygó

GJ 1214b jelű égitest a Földnél 2,7-szer nagyobb méretű és 7-szer nagyobb tömegű, távolsága 40 fényév. A bolygó az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagképben található. Csillagát 38 óra alatt kerüli meg. A bolygót 2009-ben fedezték fel egy chilei teleszkóppal, ám nemrég a Hubble űrtávcsővel is részletesen megvizsgálták. Így derülhetett fény arra, hogy a légkörén a sugárzásnak olyan széles tartománya jut keresztül, hogy az atmoszférát főként vízgőz alkotja. Légköri hőmérséklete +200 Celsius-fok körül lehet. A GJ 1214b átlagos sűrűsége mindössze 2 gramm/köbcentiméter, ez alapján jelentős része víz lehet. Olyan bolygótípus, amelynek anyaga főleg vízből és vízgőzből áll. Ilyen típusú égitest nem létezik a Naprendszerben, de más csillagok körül nagy gyakorisággal előfordulhat.

5. Földszerű bolygópár

2011-ben fedezték fel azt a bolygópárt, amelyek eddig a leginkább földszerűnek mondható, ismert exobolygók közé tartoznak a  Kepler 20 rendszerben. A bolygók központi csillagjuk lakhatósági zónájában helyezkednek el. Ez az a térség, amelyekben a leginkább feltételezhetőek az élet kialakulásának körülményei. Sajnos a mai viszonylatokban már nem gyanítható rajtuk az élet létezése, mert a két bolygó az idők során némileg közelebb vándorolt napjához, ám a távoli múltban akár lakhatóak is lehettek. Az egyik bolygó - Kepler 20f - majdnem pontosan ugyanakkora, mint a Föld. A Kepler 20e némileg kisebb, a Föld sugarának 0,87 százalékával rendelkezik, és közelebb van a csillaghoz, mint a 20f. A 20e hat nap alatt kerüli meg a csillagot, míg a 20f 20 nap alatt. Összetételükben nagyon hasonlítanak a Földre, valószínűleg vasmaggal, és sziklás köpennyel rendelkeznek. A 20f-ről feltételezik továbbá, hogy légkörében jelentős vízgőz található. A Kepler 20 rendszer további 3 bolygót is magába foglal, központi csillaguk pedig a mi Napunkéhoz hasonló, G-típusú osztályhoz tartozik, bár némileg hűvösebb és kisebb.