Az utóbbi hét eseményei ismét előtérbe helyezték a Mars-kutatást. A nagy érdeklődéssel figyelt új küldetés magával vonzza a múlt hasonló, többnyire sikeres expedícióinak felelevenítését is. Összeállítottunk hát mi is némi visszatekintést a Mars-kutatás mérföldköveiből, két részletben. 

Az első szondát a Mars felé 1962-ben a Szovjetunió bocsátotta fel, ám a Marsz-1 a Földtől 106 millió km-re elveszett. 1964-től az amerikaiak is becsatlakoztak a Mars-kutatásba, és megkezdődött a Mariner-szondák sorozatos felbocsájtása. Az első 21 fekete-fehér képkocka is ekkor készült, amelyek bebizonyították, hogy sem Mars-csatornák, sem a Földihez hasonló légkör, de még idegen civilizáció sem létezik a bolygón. A szondák küldték az első felvételeket a Phobosról és a Deimosról is, valamint a kialudt vulkánokról (pl. a 25 kilométer magas Olympus Monsról) és kráterekről a bolygó felszínén. Az ekkor felfedezett nagy kiterjedésű völgyrendszert ekkor nevezték a felfedező szondák után Valles Marinerisnek. 



Az 1970-es évek is sok izgalmat hozott a Mars felfedezésében. Az újabb szovjet Marsz-szondák is sikertelenek voltak. Akadt, amely landolt ugyan a felszínen, de ezt a landolást sokkal inkább lehet becsapódásnak nevezni, minek következtében a mérőműszerek használhatatlanná váltak. Sokkal sikeresebb széria volt az amerikai gyártású Viking, amelyekkel nemcsak egykori vízmosások képeit rögzítették, de azt is sikerült kideríteni, hogy a sarki jégsapkák szén-dioxid mellett vízjeget is tartalmaznak. A Viking-ek leszállóegységeinek már sikerült gond nélkül leereszkedni, és évekig vizsgálták a talaj összetételét, a felszíni viszonyokat. Szerves élet jeleit azonban nem sikerült kimutatni a talajmintákból. 

Az 1980/90-es években több kudarcot is nyilván kell tartani a Mars-kutatásban, ezek pedig a következőek: Fobosz (1988-89), Mars Observer (1993), Marsz-8 (1996), Mars Climate Orbiter (1998), Mars Polar Lander-Deep Space-2 (1999).Sikeres küldetés volt azonban a Mars Odyssey, a Mars Exploration Rover, a Mars Pathfinder, és a Mars Global Surveyor. 

Robotok a Marson

A Mars Pathfinder az egyik legsikeresebb szonda, melynek különlegessége, hogy egy kis marsautót, a Sojourner önjáró egységet vitte magával. A szondát 1996. december 4.-én indították Cape Canaveralról, és 1997. július 4.-én érkezett meg a Marsra. Az első panorámafelvétel is ekkor készült a marsi tájról, majd három hónap munka és adattovábbítás után megszűnt a kapcsolat a leszállóegységgel. 

2004-ben Európa (Mars Express) és Japán (Nozomi) is beszállt a kutatásba. A Nozominak azonban nem sikerült pályára állnia a bolygó körül. Sikeres volt viszont az amerikai Phoenix űrszonda, amely 2008. május 25.-én érte el a talajt, és vízjeget talált közvetlenül a Mars felszíne alatt. A sikeres küldetés utáni években beindult a marsjáró-robotok korszaka, melyek nem várt eredményeket produkáltak, élettartamuk pedig meghaladta az előre tervezetteket is...

(folytatjuk)  

További Mars-éhséged kielégítéséhez kattints ide.