Akciós könyv

asimov_sfblog.jpg

Akciós könyv

stalker_sfblog.jpg

Rovatok

Egyben

Akciós könyv

banner_felkavaro2.jpg

Utolsó kommentek

Friss topikok

Külső feed

Nincs megjeleníthető elem

Új világok a Naprendszeren kívül 3.

2012.05.31. 08:30 :: Zvezda

Úgy hittük, elég már a bolygókból. A kicsivel több, mint hatszáz eddig felfedezett exobolygó mindegyikét úgysem tudjuk bemutatni nektek, ezért csupán a legérdekesebbek közül adtunk közre egy kis válogatást. De kifejezetten olvasói kérésre mégis folytatjuk. Jöjjön a harmadik ötös - a többit majd meglátjuk...

1. Kepler-16b, "Tatooine"

Egészen 2011-ig azt hittük, hogy csak a Star Wars ötletes alkotása a Tatooine, Luke bolygója, ahol a főhős végignézhet egy kettősnaplementét. Nos, nem. A bolygó létezik, felfedezésében ráadásul Fűrész Gábor magyar csillagász is közreműködött. A központi égitestet egy 0,69 és egy 0,20 naptömegű hideg törpecsillag kettőse alkotja, ezek elnyúlt pályán, 41 nap alatt járják körbe a tömegközéppont körüli útjukat. Hozzájuk képest a bolygó 229 napos pályán kering, amelynek felszínéről vélhetően mindkét csillag jól megfigyelhető. A Jupiternél némileg kisebb tömegű bolygó fele részben hidrogénből és héliumból, fele részben nehéz elemekből állhat (jég és szikla). Felszínén a hőmérséklet -100 - -70 Celsius-fok lehet, azaz messze kívül esik a kettős lakhatósági zónán.

2. A KOI-730 ikerbolygói

A bolygópár azért vált világhírűvé csillagász-körökben, mert azonos pályán keringenek. A Naphoz hasonló csillag körül keringő két exobolygó 9,8 napos periódussal járja körül csillagát. Eközben csillaguktól nézve mindig 60 fokos szög választja el őket egymástól, tehát egyikük mindig egy kicsit a másik előtt mozog. Felszínűkről nézve csillagjuk sokkal nagyobb lenne, mint a mi Napunk, a testvérbolygó pedig jól körvonalazódó, fényes objektumként mozdulatlanságot színlelne az égen.

3. A 16 Cygnus B gázóriása

A roppant érdekes, Szaturnusz-hoz hasonlító gyűrűs bolygó jócskány elnyújtott elliptikus pályán kering csillaga körül, ez pedig igen szélsőséges körülményeket jelent. A bolygónak feltehetően vannak kísérői is, amelyek közül egy földszerű hold, azaz az ellipszis két szakaszában, amikor a pálya keresztezi a lakhatósági zónát, akár az sem zárható ki, hogy víz, és dús vegetáció bújik elő a sziklák belsejéől. Azonban az ellipszis későbbi szakaszában több hónapos, fagyban gazdag tél következik, majd ismét a csillag mellé kerülve két hónapos, de rendkívül forró nyár, mely megöl bármiféle életkezdeményt.

4. A PSR J1719-1438 pulzár kísérőbolygója

A pulzár- bolygó páros a Kígyó (Serpens) csillagzattól mintegy 4 ezer fényévnyi távolságra található. A pulzár jeladásában a csillagászok jellegzetes ingadozásokat figyeltek meg, amelyek egy nagytömegű kísérő jelenlétére utaltak. Ezeknek a rendszeres ingadozásoknak a pontos elemzéséből arra következtettek, hogy ez a kísérő mellékbolygó méretét tekintve nagyjából fele a Jupiternek és igencsak gyorsan kering a neutroncsillag körül, csupán 2 óra 10 percre van szüksége egy körhöz. A Jupiterrel ellentétben azonban egy nagyon masszív, tömör anyagú bolygóról van szó, sűrűsége legalább olyan magas, mint a platináé. Feltételezések szerint a bolygó valójában egy hajdan nagy tömegű, és a teljes pusztulástól épphogy megmenekült csillag parányi magja lehet.

5. Planemók - a Oph 1622 rendszer ikerplanemói

A Planemók tulajdonképpen csillag nélküli vándorbolygók, melyek egy néhai bolygóközi kataklizma során kilökődtek pályájukról, és azóta szabadon száguldanak a világűrben. Felszínülön örök sötétség honol. Azonban nemrég nemcsak egy, hanem mindjárt egy ikerplanemót sikerült azonosítani a 400 fényévnyire, az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagformáló régióban, akik egymás körül keringenek. Így eddig ez az első, ismert bináris planemó rendszer. A páros egyik tagja 7, a másik 14 Jupiter tömegű objektum. Meg ne tévesszen senkit a szoros összetratozást jelenti "iker" szó, mert jelen esetben a két planemó közötti kapcsolat űrviszonylatokban mérve gyenge, bár a közöttük fennálló vonzás még mérhető. De bármilyen váratlan katasztrófa örökre elszakíthatja őket egymástól. (A köztük lévő távolság a Nap-Plútó hatszorosa). Az ikrek kb. egy millió évvel ezelőtt születtek meg, valószínűleg mindketten törmelék-és porfelhővel rendelkeznek, hivatalos nevük pedig Oph 162225-240515, röviden Oph 1622.

1 komment

Címkék: tudomány világűr bolygó vilagok

A bejegyzés trackback címe:

https://sf.blog.hu/api/trackback/id/tr464556176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

solymosgyu 2012.06.01. 06:59:25

előszor az agyat kell rendbe rakni.