Gert van Dijk három éve dolgozik Furahan Biology and Allied Matters című hard sci-fi blogján, ahol a fiktív Furahan bolygó ökoszisztémáját próbálja rendkívüli  (néhol Slonczewskihez mérhető) részletességgel olvasói elé tárni. Az oldal igazi csemege a spekulatív biológia iránt érdeklődők számára.

Van Dijk hexapodokkal, idegen növényekkel, s még számos különös organizmussal gazdagította Furahan élővilágát, az ökoszisztéma kialakításakor pedig ügyelt arra, hogy valamennyi kreatív döntése összeegyeztethető maradjon a valódi természettudományokkal. Emellett részletesen taglalja a bolygó történetét is: hol az aktuális élővilág fejlődéstörténetéről mesélő fosszíliák bemutatásával, hol pedig korai felfedezők beszámolói segítségével.

Itt van például egy részlet a Furahan "halairól":

"Sokan önök közül talán szeretnének többet tudni a különböző "halakról", amiket kizárólag azért nevezünk így, mert a Furahan lakóinak nyelvére könnyen jött a kifejezés, még ha biológiailag nem is feltétlenül megalapozott. Ez a gyakorlat talán a korai felfedezők még régebbi szokásaira vezethető vissza, amikor hajlamosak voltak minden vízben élő állatot a "hal" címkével illetni (crayfish~rák, starfish~tengeri csillag). A "halak" első, második és harmadik csoportjának korai fejlődését nem részletezném, ugyanis ezek egy másik geológiai korszak vizsgálatához tartoznak. Nem így a negyedik, ötödik és a hatodik csoport, amelyeknek egy-egy képviselőjét láthatjuk a fenti vázlatrajzon. Íme egy egy részlet Nyoroge irányadó, "Nagy tűzvonalakban" című munkájából. 

"Ezen a ponton a hexapodok evolúciója sokkal komplexebbé válik. A halak harmadik csoportjából három újabb fejlődött ki, s mindre jellemző a három pár uszony. Ez számos zavarodottságra adott okot. Két iskola is létrejött, amelyek a maguk módján magyarázatot próbáltak találni a "Halak III szétválására", amely néven a vita később elhíresült. A hexafil iskola azon az állásponton van, hogy a negyedik, ötödik és hatodik csoport külön utakon fejlődött ki egymástól igen távoli rokonságban álló, sokuszonyú ősökből, s csak azért rendelkeznek három pár úszóval, mert a három pár minden tekintetben hasznosabb a sikeresség szempontjából. Sajnos azonban mindmáig nem magyarázták meg részletesen, hogy mire alapozzák eme állításukat. A monofiletikus iskola ezzel szemben úgy érvel, hogy a három csoport azért rendelkezik megegyező számú úszópárral, mert fejlődésük közös ősre vezethető vissza. Ez az álláspont leginkább azért meglepő, mert a három csoport minden egyéb tekintetben annyira különbözik egymástól, hogy a úszószám-egyezés önmagában nem tenné indokolttá a közös ős keresését. A jóval később megfogalmazódó kontingens-nézet szerint nem származik számottevő előny pusztán a végtagok számából, s az úszópárszám-egyezés pusztán a véletlen műve. A molekuláris kladisztikusok egyelőre nem foglaltak állást a kérdésben. Úgy vélik, hogy az ügy eldöntéséhez még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték."

Segíts Te is: magyar Pulit a Holdra és legyél tagja a Kis Lépés Klub-nak.