A space.com összegyűjtötte a szerintük legérdekesebb, legfontosabb, szóval mindenképp egy 'leg'-kategóriába tartozó híreket egy csokorba. Következzenek hát 2011 csillagászati legjei:

1, exobolygók a lakhatósági zónában

Ez az év egyértelműen az exobolygóké. A Kepler űrtávcső működésének első 16 hónapja alatt 2326 potenciális exobolygót detektált. Ezek közül a Kepler-22b az első olyan, ami központi csillagának lakhatósági zónájában kering. A bolygó pályasugara nagyjából 2,4-szerese a Földének, felszíni átlaghőmérséklete pedig 22°C körül lehet, amennyiben a földihez hasonló üvegházhatás érvényesül rajta.

2, A tudósok egyre közelebb kerülnek a Higgs-bozon megtalálásához

A CERN-ben dolgozó tudósok jelentős haladást értek el a Higgs-bozon kutatásában. A jelenleg legszélesebb körben elfogadott magfizikai elméletek szerint ez a részecske a többi részecske tömegéért felelő mező közvetítő részecskéje. A kutatóknak a Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) segítségével sikerült leszűkíteniük a Higgs-bozon tömegének várható értékét 114,4 és 131 GeV (gigaelektronvolt, a tömeg magfizikai mértékegysége) közé.

3, A Plútó új holdja

Júliusban jelentették be, hogy a Hubble űrtávcső segítségével megtalálták a Plútó körül keringő negyedik holdat. Az ideiglenesen P4-re keresztelt új hold a legkisebb 13-34 km-esre becsült átmérőjével. Társai közül a Charon a legnagyobb (1043 km), míg a Nix és a Hydra nagyjából 32-113 km-esek. A rendszer behatóbb vizsgálatára 2015-ig várnunk kell: ekkor fog elrepülni a Plútó mellett a New Horizons nevű űrszonda, melynek feladata a Naprendszer peremterületének tanulmányozása.

4, A Merkúr első mesterséges holdja

Hat és fél éves utazás után a NASA Messenger űrszondája lett az első űrjármű, ami pályára állt a Merkúr körül. A Messenger feladata a Merkúr felszínének, összetételének, mágneses terének és hihetetlenül vékony és ritka légkörének részletes vizsgálata. Ezen kívül a bolygó geológiai történelmének vizsgálatával jobban megérthetjük a kőzetbolygók keletkezésének mikéntjét.

5, A sötét energiát vizsgáló tudósok nyerték a fizikai Nobel-díjat

Három asztrofizikus, Saul Perlmutter, Brian Schmidt és Adam Riess kimutatták, hogy az Univerzum nem csak tágul, de gyorsul is. Ahhoz, hogy megmagyarázzák ezt a gyorsulást, bevezették a 'sötét energia' fogalmát, ami a gravitáció ellenében dolgozik. Habár az elméletek szerint a Világegyetem teljes tömegének és energiájának körülbelül 73%-át teszi ki, közvetlen megfigyelése még várat magára.

6, Feléledt a Nap

Hosszú nyugvás után 2011 augusztusában az utóbbi négy év legnagyobb napkitörését figyelték meg. A napciklus során, durván 11 év alatt a Nap aktivitása a minimumról maximumra növekszik, majd ismét a minimumra csökken. A jelenlegi ciklus 2008-ban kezdődött, körülbelül 2020-ig fog tartani és várhatóan 2013-ban éri el a maximumot az aktivitás. A napkitörések, CME-k (coronal mass ejection – korona-anyagkidobódás) és napviharok miatt láthatjuk többek között a sarki fény jelenségét, de ezek károsíthatják a műholdakat és földi villamosenergia-rendszereket is.

7, Az Elenin és a Nibiru

A szeptemberben napközelbe kerülő Elenin üstökös igencsak felvillanyozta az összeesküvés-elméletek híveit és a világvége-várókat. Habár a NASA tudósai többször nyomatékosan kijelentették, hogy nincs ok az aggodalomra, bizonyos körökben sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az Elenin a végzet hírnöke. Más teóriák szerint az Elenin nem is üstökös, hanem a Nibiru nevű bolygó, ami elpusztítja a Földet. Az elméleteknek és találgatásoknak az Elenin halála vetett véget: szeptemberben az üstökös darabjaira esett, a NASA tudósai pedig októberben hivatalosan is halottnak nyilvánították.

8, Nap- és holdfogyatkozások

Ez az év különösen gazdag volt ritka csillagászati együttállásokban. Június 15-én figyelhettük meg a leghosszabb teljes holdfogyatkozást az elmúlt 11 évben. A második és egyben 2014-ig utolsó teljes fogyatkozás december 10-én volt.

Ezen kívül négy részleges napfogyatkozás volt meg figyelhető a Föld különböző területein. Az első január 4-én volt, ezt Európa nagy részéről is látni lehetett. A másodikat június 1-én láthatták Ázsia és Kanada lakói. A harmadik, július elsejei fogyatkozást valószínűleg több pingvin látta, mint ember, ugyanis a legjobban az Antarktiszról lehetett megfigyelni. Az utolsó napfogyatkozásnak november 25-én Tasmánia és Új-Zéland lakói örülhettek.

9, Aszteroidák

Idén több aszteroida is bekerült a hírekbe. A csillagászok számára legérdekesebb valószínűleg a Vesta volt, a második legnagyobb a Mars és Jupiter közti aszteroidaövben. Ez volt ugyanis a Dawn űrszonda első célpontja, júliusban küldte vissza az eddigi legtisztább képeket az aszteroidáról. A következő célpont a Ceres, a legnagyobb aszteroida lesz.

A nagyközönség számára valószínűleg a 2005 YU55 volt izgalmasabb: ez volt az a kerület nagyságú kődarab, ami november nyolcadikán a Hold pályáján belül elhaladt a Föld mellett.

10, Gyilkos kövek

Szeptemberben a NASA kiadott egy tanulmányt, amelyben a legújabb kutatásokra hivatkozva nagyjából 19500-ra becsüli a Földre potenciálisan veszélyes, 100 méternél nagyobb átmérőjű meteorok számát. Ez a szám majdnem 50%-os visszaesést jelent a korábbi becslésekhez képest, ugyanakkor a tudósok figyelmeztetnek, hogy több ezer aszteroida még felfedezésre vár.

11, A földönkívüli élet keresése

Richard Hoover, a NASA asztrobiológusa, széntartalmú meteoritokon pásztázó elektronmikroszkóppal végzett vizsgálatok után a tanulmányában leírta, hogy olyan 'filamentumokat' és egyéb alakzatokat talált, amik akár mikrobák maradványai is lehetnek. A kijelentés nagy ellenállást keltett tudós körökben, mondván, hogy nagyon gyenge érv a földönkívüli élet létezése mellett. A Naprendszerben a Mars tűnik a legjobb helynek, ahol valaha élet előfordulhatott, ezért ott keresik a legnagyobb erőkkel. December 7-én jelentette be a NASA, hogy az Opportunity egy vékony, fényes ásványi lerakódást talált az Endavour-kráter falában. A további részletes vizsgálatokat már a Mars Science Laboratory (MSL) és a Curiosity rover fogja elvégezni.

Forrás: space.com