Legyenek bár természetesek, vagy mesterségesek, a robbanásokhoz mindig is hozzátartozott a félelem és nyugtalanság. Következzék 10 a legnagyobbak közül.

1, Katasztrófa Texas városban

1947-ben az éppen Texas városban horgonyzó, SS Grandcamp nevet viselő teherhajón lévő 2300 tonna ammónium-nitrát (ezt az anyagot műtrágyához és robbanószerekhez használják) robbant fel. A robbanás leszedett két repülőt, amik épp a város fölött szálltak, valamint láncreakciószerű robbanássorozatot indított be: a közeli finomítók, valamint a szomszédos teherhajón tárolt további 1000 tonna ammónium-nitrát is felrobbant. A katasztrófa során 600 ember meghalt, 3500 további pedig megsérült.

az SS Grandcamp füstje

2, Robbanás Halifaxban

1917-ben egy francia teherhajó a kanadai Halifax kikötőjében összeütközött egy belga hajóval. A teherhajó színültig volt pakolva az I. Világháborúban használatos robbanószerekkel: a robbanás a történelem addigi legnagyobb mesterséges robbanása volt, nagyjából 3 kilotonna volt az ereje. A füstfelhő hat kilométer magasan gomolygott a város felett, 2 km sugarú körben teljes volt a pusztulás – több, mint 2000 áldozatot szedett és 9000 embert sebesített meg. Máig ez a világ legnagyobb véletlen bekövetkezett mesterséges robbanása.

3, Csernobil

1986-ban történt a világ legnagyobb nukleáris balesete az ukrajnai Csernobilban. A robbanás egész egyszerűen lerepítette a reaktor 2000 tonnás tetejét, 400-szor annyi radioaktív szennyezőanyagot juttatva a légkörbe, mint a hiroshimai atombomba. A szennyezőanyag durván 200,000 négyzetkilométernyi területet fedett be Európából, mintegy 600,000 ember kapott sugárfertőzést. A szennyezett területekről durván 350,000 embert kellett kitelepíteni.

4, Az első atombomba

Az első atombombát 1945-ben robbantották fel Alamogordo közelében. Az ereje 20 kilotonnás volt. Tulajdonképpen innen számítható az atomkorszak, aminek első négy évtizedét a totális megsemmisüléstől való félelem itatta át.

5, Tunguzka

1908-ban a szibériai Tunguzka-folyó közelében egy titokzatos robbanás letarolt egy nagyjából 2,000 négyetkilométeres területet. Tudósok szerint egy nagyjából 20 méter átmérőjű, 185,000 tonna tömegű meteorit légkörben történt felrobbanása járt ekkora pusztítással. A robbanás nagyjából négy megatonnás lehetett, vagyis 250-szer akkora, mint a hiroshimai.

6, Tambora

A világ legnagyobb feljegyzett vulkánkitörése 1815-ben történt: az indonéziai Tambora produkált egy nagyjából 1,000 megatonnás robbanást. A kitörés során mintegy 140 milliárd tonna magma került a felszínre, 71,000 ember halt meg, a légkörbe kerülő vulkáni hamu pedig globális változásokat okozott az éghajlatban: 1816-ot csak mint 'a nyár nélküli évet' emlegették akkoriban az emberek.

7, A dínók meteoritja

Mindenki hallott már a 65 millió éve, a feltételezhetően Mexikó partjánál becsapódott meteoritról, ami a dinoszauruszok kihalását okozta. Néhány számadat a tudósok számításai alapján: a becsapódó szikla átmérője 10 km lehetett, a becsapódás okozta robbanás pedig 10,000 gigatonnás (jelenleg a világ nukleáris arzenálja ennél ezerszer kisebb). A becsapódás néhány hatása: kontinens méretű tüzek, akár néhány száz méter magas szökőár, drasztikus lehűlés a légkörbe jutó hamu és por miatt.

8, Shoemaker-Levy 9

A Shoemaker-Levy 9 elnevezésű üstökös 1994-ben csapódott be – több darabban – a Jupiterbe. Az Üstökösdarabok átlagosan 3 km átmérőjűek voltak, sebességük pedig elérte a 60 kilométert másodpercenként. A legnagyobb darab becsapódásakor egy nagyjából 3,000 km átmérőjű tűzgolyó keletkezett, majd egy 12,000 km-es sötét folt jelent meg a helyén (csak emlékeztetőül: a Föld átmérője nagyjából 13,000 km). A robbanás ereje a számítások szerint 6,000 gigatonna volt.

9, Árnyékvető szupernóva

A történelem során a legfényesebb szupernóvát 1006-ban figyelték meg a Lupus (Farkas) csillagképben. Az SN 1006 jelet kapott szupernóva-robbanás nagyjából 7,100 fényévre történ a Naprendszertől, fényessége pedig elegendő volt arra, hogy éjjel árnyékot vessen, valamint hónapokig látható legyen a nappali égbolton is.

10, A legtávolabbi megfigyelt robbanás

A gammakitörések a ma ismert legnagyobb robbanások az Univerzumban. Tavaly figyelték meg a legtávolabbit ezek közül: a kitörés fénye 13 milliárd fényév távolságból ért el hozzánk. Az alig több, mint egy másodpercig tartó robbanás során százszor több energia szabadult fel, mint amennyit a Nap tízmilliárd éves élete során összesen termelni fog. Valószínűleg egy, a Napnál legalább harmincszor nagyobb tömegű csillag halálakor következett be a robbanás.

+1 Ősrobbanás

A Világegyetem keletkezéséről tudós körökben a legelfogadottabb elmélet a Nagy Bumm. Sokan úgy gondolják – valószínűleg a nevéből kiindulva -, hogy ez egy robbanás volt, pedig nem. A kezdet kezdetén az Univerzum szinguláris volt: végtelenül forró és végtelenül sűrű. És itt következik a téves elképzelés, miszerint ezután egyetlen pontból robbanásszerűen tágult ki. A valóság ennél furcsább: robbanás helyett a mag a tér kezdett el tágulni, a benne lévő anyagot egyszerűen magával cipelve – nagyjából úgy, ahogy a kuglófban a mazsolák is messzebb kerülnek egymástól, mialatt a kuglóf megsül.

Forrás: livescience.com