A legújabb hírek szerint a NASA valamikor tavasszal fogja felbocsátani a NuSTAR elnevezésű, nagy energiájú röntgensugárzást vizsgáló űrteleszkópját, mellyel a fekete lyukak és szupernóvák titkait próbálják majd kifürkészni.

A Nukleáris Spektroszkópiai Teleszkóp Rendszer (Nuclear Spectroscopic Telescope Array – NuSTAR) lesz az első olyan űrtávcső, ami - ellentétben az eddigi, röntgentartományt vizsgáló űreszközökkel – kifejezetten a fekete lyukak és szupernóvák környezetében létrejövő nagy energiájú sugárzásokat fogja vizsgálni. A NuSTAR megnövelt érzékenysége lehetővé teszi, hogy más galaxisok magjában megbújó extrém égitesteket is vizsgálhassunk.

A fekete lyukak létrejöttük után folyamatosan szipkázzák be környezetükből a port és gázokat. Ezek az anyagok, mielőtt átlépik az eseményhorizontot, különböző fizikai folyamatok hatására több millió fokra hevülnek. Az ekkor kibocsátott röntgensugárzást detektálja majd az űrteleszkóp, az így kapott adatokból az okos csillagászok többek között a fekete lyuk forgási sebességét is ki tudják számítani, valamint azok létrejöttéről is többet tudhatnak meg.

Emellett a fekete lyukaktól jet formájában anyagkiáramlás is megfigyelhető,melynek sebessége megközelíti a fényét. Ezen részecskék az idő múltával változó energiájú sugárzást bocsátnak ki – a NuSTAR ezt a fényváltozást is nyomon tudja követni. A fekete lyukak másik, kevésbé periodikus tulajdonsága, hogy időről-időre egy-egy nagyobb sugárzáskitörést produkálnak, melynek okai ismeretlenek.

Az általános kutatási területeken kívül hazai pályán is sok kérdés vár válaszra. A Tejútrendszer központjában lévő, négymillió naptömegű fekete lyuk társaihoz viszonyítva kevés sugárzást bocsát ki, ennek okai eleddig ismeretlenek.

A szupernóva-maradványok radioaktivitásuk miatt szintén kibocsátanak röntgensugárzást. A nagy tömegű csillag robbanása után hátramaradó anyag radioaktív sugárzása betekintést engedhet a masszív csillagok felépítésébe, valamint a robbanásról is értékes információkat szolgáltat.

A nagy energiájú röntgensugárzás észlelése nem könnyű feladat, speciális mérőműszerek kellenek hozzá. A NuStar-ban két teleszkóp foglal helyet, ezek egyenként 133 darab, héjas szerkezetű detektorból állnak. A detektorok matrjoska-babához hasonló felépítésű, nagyjából körömvastagságú héjakat kaptak, amiknek a feladata, hogy a röntgensugarakat a detektorhoz irányítsák. A Chandra űrteleszkóp is hasonlóan épült fel, abban viszont csak négy ilyen detektor volt. A NuSTAR tízszer élesebb, és százszor érzékenyebb műszert kapott.

Amellett, hogy igazi áttörést várnak a röntgencsillagászat terén az új űrtávcsőtől, a projekt a NASA legkisebb költségvetésű űrfizikai programjai közé tartozik.

Forrás: space.com