A NASA szakemberei pár nappal ezelőtt egy üledékes tómeder lehetséges jelenlétét fedezték fel a Mars felszínén – ami mai ismereteink alapján akár az élet építőelemeit is tartalmazhatja. A Vörös Bolygóra küldött Opportunity (Lehetőség) és Spirit (Szellem) szondák több millió kilométernyi utat tettek meg annak érdekében, hogy a földönkívüli élet nyomait kutassák a Naprendszerben. Az eredmények annyira ígéretesnek tűnnek, hogy hatásukra a szakemberek máris tucatnyi hasonló űrmisszió tervezésébe fogtak.

A legutóbbi kutatások során többek között olyan szulfátokat találtak, amelyek minden kétséget kizáróan folyékony víz, s így az élet (talán csak egykori) jelenlétére utalnak. Ez is alátámasztani látszik korábbi feltevéseinket, miszerint a víz viszonylag nagy arányban fordulhat elő a Mars felszínén. Egy bizonyos szulfát, nevezetesen a gipsz marsi felfedezése tette különösen izgatottá a kutatókat, mivel újabban az ásványt igen nagy arányban mutatták ki a a Földközi-tenger vidékén talált őskövületekben. Jack Farmer, az Arizona State Universivety (Tempe, AZ) kutató-geológusa derűlátását fejezte ki a felfedezés kapcsán, míg Bill Schopf (University of California, LA, CA) a következőképpen nyilatkozott:

Először is hálásak lehetünk, amiért az Opportunity a felszíni szondák és orbitális képalkotás segítségével ilyen óriási területen is képes volt kimutatni ezeket a szulfát-lerakódásokat a felszínen. Másodsorban ez a felfedezés rámutatott, hogy a Földön nem vizsgáltuk kellő alapossággal azt, hogy a gipsz mennyiben járul hozzá az egykori élet fosszilizálódásához. A kor nem számít. Egyszerűen nem számítottunk arra, hogy a gipsz ilyen jól megőrizheti az organikus anyagokat. Végül pedig kijelenthetjük, hogy megtettük az első lépéseket afelé, hogy széles körben vizsgálni kezdjük a földi szulfátlerakódásokban megfigyelhető hasonló jelenségek gyakoriságát. Az így feltárt bizonyítékok alapján pedig indokolttá válhat, hogy a továbbiakban elsősorban a gipszlerakódásokat tartsuk szem előtt, mivel nyilvánvaló, hogy ezeken a helyeken kortól függetlenül, kiváló eséllyel találhatnánk életre utaló nyomokat, már amennyiben valaha is volt a Marson élet.

Az asztrobiológiai kutatások 50 évét ünneplő sajtókonferencián a téma öt szakértője is részt vett. Egyikük, dr Steve Squyres (Cornell University, Ithaca, NY) úgy nyilatkozott, hogy a marsi élet bizonyításának egyetlen biztos módja az lenne, ha közvetlenül a Földön vizsgálnánk a Marson gyűjtött mintákat. Ettől függetlenül hozzátette, hogy a Mars légkörében kimutatott metán növeli az élet jelenlétének lehetőségét.

Magyarországon a Collegium Budapest területén működő marsi kutatócsoport vizsgálja az élet lehetőségét a Vörös Bolygón. Dr. Horváth András és munkatársai elsősorban az úgynevezett sötét dűnefoltok (DDS, Dark Dune Spots) és a belőlük kiinduló lefolyások (seepage) jelenségét kutatják. A Mars sarki vidékein a tél végén, tavasz elején megfigyelhető jelenség a kutatók szerint vízre és biotevékenységre utal.

A NASA mintegy 30 újabb űrprogram tervét jelentette be, ezek között szerepel egy újabb Mars-misszió, amely során már haza is szállítanák a begyűjtött kőzetmintákat. A NASA emellett szondát is küldene az Európa jege alá, illetve a Szaturnusz holdjára, a képen látható Enceladusra, amelyen korábban hihetetlen jégvulkánok működését figyelték meg. Egy hosszabbtávú küldetés keretében ismét ellátogatnának a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra, amelynek tavait egy légballonnal célba juttatott felszíni szonda segítségével vizsgálnák. Más missziók célját pedig üstökösök képezik.

A NASA már jó ideje foglalkozik a földönkívüli élet kutatásával. Tavaly novemberben a szervezet fellőtte a Kepler űrteleszkópot azzal a céllal, hogy Föld-méretű bolygók után kutasson, előreláthatóan három és fél éven keresztül. Sajnos a keresés idáig nem sok eredménnyel tudott szolgálni, ám mi továbbra is bizakodóak vagyunk (mondjon bármit is Stephen Hawking).

The Sun