China Miéville detektívtörténete, A Város és a Város (The City and the City) jó úton halad afelé, hogy az év legtöbbször díjazott fantasztikus regényévé váljon. Ne feledjük azonban hogy számos nagyszerű science-fiction és fantasy történet íródott nyomozók főszereplésével. A spekulatív és detektív irodalomnak sok közös vonása van: mindkettő alaposan a dolgok mélyére ás az igazság feltárásának érdekében.

A regénybéli tudósok és felfedezők, akárcsak a detektívek, nyomokat követve és megérzéseikre hagyatkozva cselekednek, s az igazság mindig a zavar homályába burkolózva, hamis nyomokkal körülvéve rejtőzködik. Talán nem véletlen hogy a nagy sci-fi szerzők közül sokan írtak detektívregényeket is – gondoljunk csak Ray Bradbury-re vagy Robert Silverbergre. A New Scientist csinált egy tízes listát a „klasszikusokból”.

Philip Kerr: "Egy filozófikus nyomozás" (A Philosophical Investigation)

Az elrettentésül szolgáló kivégzések helyét egy olyan metódus vette át a jövőben, amely során a szélsőséges bűnözőket mesterségesen fenntartott és jól ellenőrizhető kómába juttatják. Egy neurológus felfedezte, hogy bizonyos agyi konfigurációkkal rendelkező emberek nagyobb eséllyel válnak szociopatákká és sorozatgyilkosokká. Mindenkit teszt alá vetnek, a gyanúsnak találtakat pedig nyilvántartásba veszik, s mindannyian fedőnevet kapnak egy-egy nagy filozófus után. Egyikük, Wittgenstein, tudomást szerez a diagnózisáról, majd feltöri a titkosított adatbázist és törli annak tartalmát, hogy aztán mindenkivel sajátkezűleg végezzen a listáról. A sorozatgyilkos lassacskán Wittgenstein filozófiáján keresztül kezdi szemlélni saját tevékenységét. A rendőrnyomozó Isadora „Jake” Jakowiczon múlik, hogy rájöjjön Wittgenstein személyazonosságára, s hogy véget vessen a vérengzésnek.

Kristine Kathryn Rusch: "A kárpótlás mestere" (The Retrieval Artist)

A sorozat egy novellával kezdődött, amelyben az emberiség már évszázadokkal ezelőtt kolonizálta a Holdat és rengeteg idegen fajjal áll kapcsolatban. Amikor az emberek véletlenül megsértik az idegen civilizációk törvényeit, számolniuk kell a büntetéssel, legyenek azok bármilyen szigorú vagy bizarr. Sokuk megpróbál felszívódni vagy megváltoztatni a személyazonosságukat annak érdekében, hogy elkerüljék a kíméletlen igazságszolgáltatást. A detektív Miles Flint és partnere Noelle DeRicci éppen egy gyilkosságsorozat felgöngyölítésén dolgoznak, amelynek részletei egyre zavarba ejtőbbé válnak (például kiderül, hogy a takarítórobotokat a helyszín átrendezésére programozták), s emellett oda kell figyelniük, hogy nehogy megsértsék az idegenek olykor igen furcsa szokásait.

George Alec Effinger: "Mikor csődöt mond a gravitáció" (When Gravity Fails)

A 22 században vagyunk, ahol az arab világ fejlődése már messze megelőzte a nyugati civilizációt, s a cyberpunk csodái valósággá váltak. A főhőst, a nagyképű és nagydumájú Marid Audrant egy brutális gyilkosságsorozat felderítésére kényszerítik. A gyilkos agyi beültetéseket használ, amelyekbe a történelem legelvetemültebb sorozatgyilkosainak profilját töltötte le, így téve szert személyiségükre és képességeikre. A harc igencsak egyenlőtlennek tűnik az így upgrade-elt gyilkos és Audran között. Audran éppen hogy felülemelkedik a leleplezett gyilkoson, ám az igazi megpróbáltatások sora még csak eztán kezdődik.

Pat Cadigan: "Tea egy üres csészéből" (Tea From An Empty Cup)

A detektív Dore Konstantint egy "Mesterséges Valóság" kamrában meggyilkolt fiatalember esetének kivizsgálásával bízzák meg. Konstantin kideríti, hogy a férfival ugyanazzal a módszerrel végeztek mint a játékbéli önmagával. Az MV-világokban folyó nyomozás a virtuálisan létező, posztapokaliptikus  Noo Yawk Sitty-be vezetnek, ahol a nő lassan ráébred, hogy más játékosok is életüket vesztették. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a gyilkosságok csupán apró részei valami sokkal összetettebb és rémisztőbb játéknak.  

A. Lee Martinez: "Az automatikus nyomozó" (The Automatic Detective)

Mack Megaton egy világuralomra törekvő tudós által épített, majdnem elpusztíthatatlan robot. Mack azonban öntudatára ébredt, s a hódítás izgalma helyett úgy döntött taxisofőrként próbál beilleszkedni a társadalomba. Minden jól megy, míg nem a szomszédait elrabolják, s úgy dönt, hogy megtalálja őket. Küldetése a titokzatos technotópiába, a Birodalmi Városba vezeti, ahol beszélő gorillákkal, mutánsokkal és robotikus gengszterekkel kell szembeszállnia. Végül pusztító ámokfutásba kezd, amellyel talán megmenteti a Várost.

Richard Morgan: Valós Halál

Egy újabb cyberpunk jellegű noir, amelyben az emberek elméje tárolhatóvá és újra betölthető válik, akár új testekbe is. A szupergazdag „matuk” (matuzsálemek) számára lehetséges, hogy évszázadokig fiatalok és egészségesek maradjanak, oly módon, hogy elhasznált testükből egy mesterségesen létrehozott fiatalabba költözzenek amikor csak szükségessé válik. Amikor Laurens Bancroftot megölik, tudatát egyszerűen új testbe töltik be, ám a bosszantó milliárdos úgy dönt, hogy utánajár, ki is próbált végezni vele, ezért felbéreli/rabul ejti a volt katonát és elítéltet, Takeshi Kovacsot. Kovacs új testet kap, ami előző tulajának hála nikotinfüggő és más idegesítő szokásokkal is rendelkezik. A jövő-noir talán legkiemelkedőbb klasszikusa, amely alapján James McTeigue (Ninja Assassin, V, mint vendetta) filmet kíván forgatni.  

Jonathan Lethem: "Pisztoly alkalmi zenével" (Gun, With Occasional Music)

Lethem talán legelborultabb regénye, amely Conrad Metcalf detektívet követi nyomon egy olyan világban, ahol a kérdezősködést rendkívül udvariatlan szokásnak tartják, s a lőfegyverek fenyegető hegedűmuzsikát sugároznak magukból. Conrad egy nagy tiszteletben álló urológus gyilkosa után nyomoz a jövőbéli Oakland és San Francisco helyszínein egy olyan világban, amely tele van furcsa drogokkal, felszabadított állatokkal, felnőtt öntudattal rendelkező csecsemőkkel és erotikus célú idegcserre-készülékekkel. A maffiozó Conrad felügyelőtisztje egy kenguru. Ja és a pszichológia nem meglepő módon már amolyan dilis szektának minősül. A szerző két regénye is olvasható magyarul, az Árva Brooklyn és az Amerikai amnézia.

Douglas Adams: Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája

A Galaxis Útikalauz Stopposoknak szerzője kipróbálta, hogy mire megy csavaros eszével a detektívirodalom területén, az eredmény pedig egy akkora felfordulás lett, hogy a kedves olvasó agya olvasás közben lassacskán pástétommá válik. A történet egy szellem körül forog, ami megszáll egy férfit, s arra kényszeríti, hogy öljön meg egy másikat, miközben a nyomokat Samuel Taylor Coleridge verseibe ékelve rejti el, s így valamiképpen lehetővé válik számára egy időgép használata, amivel megakadályozhatja űrhajójának egymillió évvel ezelőtt történt pusztulását. Lényegében a Doctor Who Shada és City of Death nevezetű történetláncainak az egyvelegéről van szó, ám a zsenialitás nem feltétlenül a történetben, hanem az elbeszélés módjában illetve a „holisztikus nyomozó” fejtegetéseiben rejlik, aki következtetéseit arra alapozza, hogy a világon minden törvényszerűen összefüggésben áll egymással.

Michael Chabon: "Jiddis Rendőrök Szakszervezete" (The Yiddish Policeman’s Union)

Nagyszerűen ötvözve a detektív- és az alternatív történelmi jellegzetességeit, Chabon Hugo-díjas regénye egy olyan alternatív valóságban játszódik, amelyben a zsidóság Alaszka területén települt le, s Izrael államát sohasem alapították meg. Az alkoholista Mayer Landsmant egy hotelben végrehajtott, kivégzésszerű gyilkossághoz vezényelik ki, s az áldozatról hamarosan kiderül, hogy jóval több egyszerű sakkjátékosnál. Chabon elbeszélése sokban emlékeztet Raymond Chandler, s talán Ross MacDonald és Dashiell Hammett munkáira is, ám az alternatív történelmi háttér jóval a krimi műfaja fölé emeli, s a végeredmény is sokkal furcsább és szórakoztatóbb.

Isaac Asimov: Acélbarlangok

Az egyik kiadás előszavából: „[John] Campbell gyakran mondta, hogy a science-fiction és a bűnügyi regény ötvözete már a fogalmi ellentmondások miatt is elképzelhetetlen: egyik oldalon olyan technológiák vethetők be, amelyek a detektívek munkáját túlságosan is megkönnyítené, mások oldalról pedig az olvasó becsapva érezné magát. Én leültem, és írtam egy klasszikus bűnügyi történetet, amellyel nem verem át az olvasót, mégis hű marad a sci-fihez. Munkám eredmény pedig ez a regény, az Acélbarlangok.” Dióhéjban az Acélbarlangok alapozta meg az ember-robot rendőrduó műfaját Elijah Baley rendőr és társa, a detektív robot R. Daneel Olivaw főszereplésével.

Nekünk nagyon fáj, hogy Miéville művei mellett kimaradtak a listából olyan klasszikusok, mint a Helyet! Helyet! Harry Harrisontól, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Philip K. Dicktől, vagy az újabbak közül Cory Doctorow Kis Testvére. Hogy enyhítsük a remélhetőleg kollektív fájdalmat, elhívtuk az SF és krimi vegyítésének koronázatlan királyát, Jack McDevittet az idei Könyvhétre, június 4-én délután mindenki találkozhat vele a Vörösmarty téren. Addig is olvashatóak SF krimijei, a Született stratéga és a Polaris.

New Scientist

Bob