Az Orgueil-meteorit 150 évvel ezelőtt csapódott be Franciaország területére. Több mint 4,5 millió éves… s talán magában hordozza annak az ősi szupernovának a nyomait, ami közrejátszott a Naprendszer létrejöttében.

A csillagászok már a 70-es évek óta feltételezik, hogy egy távoli csillag szupernova-robbanása biztosította a Napunk létrejötte szempontjából elengedhetetlen anyagok nagy részét – lényegében ez a csillag tekinthető jelenlegi Napunk ősatyjának. A szupernova magyarázatot adna bizonyos elemek, például a króm 52-es izotópjának, egyenlőtlen eloszlására a Naprendszeren belül. Az Orgueil-sziklához hasonló ősi meteoritok kémiai összetétele mikroszkopikus szinten magában őrizheti a kérdéses szupernova alkotóelemeit, s így talán megállapítható, hogy pontosan miként ment végbe ez a teremtő erejű robbanás.

Két rövidéletű izotópot is találtak a sziklában, az alumínium 26-os és a vas 60-as izotópját, amelyek meghatározó indikátorai a szupernova-eredetnek. Ezek az elemek legfőképp egy kettes típusú szupernovára utalnak, ami egy nagy tömegű csillag összeomlása után következik be. Ám arra is megvan az esély, hogy a Napunk „apja” egy egyes típusú szupernova volt, ami egy bináris naprendszer fehér törpéjének telítődését, majd ezután bekövetkező robbanását jelenti.

További tesztek által valószínűleg pontosabb képet alkothatunk a Naprendszer születését megelőlegező szupernova jellemzőiről. A kozmokémikusok leginkább a kálcium 48-as izotópjának előfordulását szeretnék megvizsgálni az Orgueil-meteoriton belül. A kálcium-48 rendkívül gyakori az egyes típusú szupernovákban, ám hallatlanul ritka a kettes típusúakban. A kálcium-48-elemzés által végleg bebizonyosodhat, hogy mely típusú szupernova-robbanás felelős puszta létezésünkért, így az eljárás alapvetően megfelel egy kozmikus apasági-tesztnek.   

részletek: The Astrophysical Journal

io9