Egy 2005-ös kongresszusi megbízatás értelmében a NASA köteles a több mint húszezer 140 méternél nagyobb átmérőjű Földközeli objektum 90%-át feltérképezni. A NASA 2020-ig kapott haladékot a katalogizálásra, azonban ez rendkívül szűk határidő, ráadásul anyagi gondok is nehezítik a munkát. Hiába, az ítéletnap ügyét is beárnyékolja a politika.

Egy Nature-ben megjelent cikk szerint politikai és logisztikai nehézségek mérgezik a Földet veszélyeztető nagyméretű objektumok becsapódását megakadályozandó projektet. A tudósok több opció között mérlegelnek, többek között egy NEO-felderítő teleszkóp fellövését (Near Earth Object – földközeli objektum), amit a Vénuszhoz közeli keringési pályára állítanának, s egyedüli feladata a NEO-k pontos pozíciójának felmérése és jegyzékbe vétele lenne. Hiába, az aszteroida-detekció és –prevenció finanszírozása körül nemzetközileg és helyi szinten is kollektív káosz uralkodik.

A potenciálisan veszélyes aszteroidák felkutatása érdekében indított kilövési missziók anyagilag majdhogynem kivitelezhetetlenek, azonban tudomásul kell vennünk, hogy politikailag nem megengedhető, hogy csupán egy fikarcnyi lehetősége is fennálljon annak, hogy egy nagyméretű objektum becsapódása regionális vagy globális katasztrófát okozzon, amennyiben azt módunkban állna megakadályozni. Elsősorban növelnünk kell az Egyesült Államok évi 5,5 millió dolláros ráfordítását a projektre. A tudományos bizottság emellett egy kutatóteleszkóp fellövését is javasolja, ami egy Vénuszhoz közeli pályán keringene a Földnél jóval nagyobb sebességgel,  így a felszínen állomásozó eszközeinknél jóval nagyobb hatékonysággal deríthetné fel a Földét keresztező keringési pályákat.

A kongresszus által 2008-ban jóváhagyott törvény értelmében a Tudományos és Technológiai Hivatalnak október 15-éig kell eldöntenie, hogy mely ügynökség legyen a felelős a Föld aszteroidák szembeni védelméért. A kérdést vizsgáló munkacsoport arra számít, hogy részben, vagy teljesen egészében a NASA-ra hárul majd a feladat. Hogy ez megvalósuljon, a bizottság az ún. Földvédelmi Koordinációs Hivatal felállítását javasolja a NASA ügynökségén belül, amelynek költségvetése hozzávetőlegesen 250-300 millió dollár lenne évente. A PPCO (Planetary Protection Coordination Office) emellett más országokat is arra ösztönözne, talán éppen az ENSZ közreműködésével, hogy támogassák saját aszteroida-elhárító programjaikat. Kanada 2011-re tervezi a NEO-vizsgáló Műhold (NEO-Survey Satellite) fellövését, Németország pedig 2012-re időzíti az AszteroidKereső (AsteroidFinder) névre keresztelt szonda indítását, ám a két program együttesen sem lesz képes a kitűzött célt, a potenciálisan veszélyes objektumok 90%-nak felderítését teljesíteni.

 

Érthető, hogy számos problémával kell szembenéznie az amerikai Kongresszusnak, ám enyhén szólva is szürreális, hogy az emberiség kipusztulását érintő ügyek körül ennyire eluralkodhat a bürokrácia. Bezzeg, ha egy Texas-méretű aszteroidára kellene űrfúrókat küldeni, máskülönben kaputt, akkor szinte biztos, hogy a világhatalmak egymáson taposva küzdenének a Föld megmentője cím megszerzéséért.
 

nature