A Titán ködös légköre tele van az élet építőelemeivel. Új szimulációk segítségével az is bebizonyosodott, hogy akár komplex aminosavak és nukleotidok is létrejöhetnek benne, s ez a felfedezés talán hozzásegíthet minket a földi élet kialakulásának megértéséhez.
Az Arizonai Egyetem kutatói szimulációk segítségével vizsgálták azokat a kémiai folyamatokat, amelyek végbemehettek a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ionoszférájában. Meglepő módon komplex szerves molekulák, valamennyi fontosabb nukleobázis (citozin, adenin, timin, uracil, guanin), s néhány egyszerűbb aminosav (glicin, alanin) kialakulásának lehettek szemtanúi. Mindez persze nem elég önmagában az élethez, ám jelen ismereteink alapján szerves részét képezhetik az élet kialakulási folyamatainak.
A Titán atmoszférája azért is érdekes, mert folyamatos és intenzív sugárzásnak van kitéve, ami még az igen stabil molekulák kötéseit is szétszakítja. Ahogy a molekulák szétválnak nem csupán egyszerű konfigurációkba rendeződnek újjá, de a szimuláció alapján igen összetett molekulákká is. Ez volt az első kísérlet, még ha csupán szimulációról is van szó, ahol folyékony víz nélkül jöttek létre ilyen összetett szerves anyagok. Sarah Horst, az egyik kutató a következőképpen fogalmazott:
„Ezek a folyamatok teljes egészében lezajlódhattak az atmoszférában. Nem volt szükség folyékony vízre, sem pedig szilárd felszínre. Bebizonyítottuk, hogy rendkívül összetett molekulák jöhetnek létre a légkör külső rétegeiben.”
A felfedezés újabb mechanizmussal gazdagíthatja az élet kialakulásának lehetséges magyarázatait. A korábbi modellek kivétel nélkül az ősi leves teóriájából indultak ki, egy vegyi anyagokban gazdag vízfelületből, amely magában hordozta az élet kialakulásához szükséges valamennyi alkotóelemet. Most az abiogenezis-teóriák az ősi köd elméletével is kiegészülhetnek, ami alapján az élő organizmusok legkezdetlegesebb képviselői a Föld atmoszférájában alakulhattak ki. Egyebek mellett, az ősi köd elmélet a pánspermia-hipotézissel is összeegyeztethetőbb a korábbi elképzeléseknél.
A dolog pikantériája, hogy a hold atmoszférája sokkal inkább hozzáférhető a kutatások számára, mint a hold óceánjai. Egy jövőben útjára indított űrszonda eleddig példa nélküli részletességgel vizsgálhatja a valós időben végbemenő kémiai folyamatokat, s így talán közelebb kerülhetünk a földi élet rejtélyének megoldásához is.
Részletek az egyetem honlapján
Utolsó kommentek