Sokan azt gondolják, hogy a 3D technika valami új és nagyon modern találmány, pedig már 100 évvel ezelőtt is használták, bár nem filmvetítésekre. Az akkori 3D képeket egy elég érdekes - házilag is reprodukálható módon állították elő.

Az Avatar óta megőrültek a filmesek. A mozik tömve vannak az olyan filmekkel, amik 2 illetve 3D-ben is megtekinthetők. Az egyetlen sajnálatos dolog az ilyen filmdömpingben, hogy a 3D filmek 80% nem éri meg a drágább mozijegyet, hiszen alig van egy-két jelenet amiben élvezni lehet az "új" 3D technikát, ami nem is annyira új már az 1900-as évek elején is használták, csak akkor még sztereoszkópnak hívták. A képgalériában látható sztereoszkóp 1907-ből való, és a századfordulon vásári látványosságnak számított. A Holmes Stereo Viewer-nek is szokták hívni ezeket a korai szerkezeteket, Oliver Wendell Holmes után, aki 1881-ben elkészítette az első ilyen szerkezetet. A 3D technika ma sem bonyolultabb, mint akkoriban volt. Egy tárgyról kétképet készítenek egy időben, de egymástól kissé eltolva. A képek emellett kicsit megvoltak görbítve, és egy hasonlóan görbített keretben voltak egymás mellé helyezve. Így jött létre a térhatás

Ezekből az ormótlan képnézegetőkből már kevés lelhető fel, aukciós oldalakn még hozzá lehet jutni egy-egy darabhoz, bár a képek repertoárja elég szűkös, a pár darab körül mozog jó esetben.

dvice

Segíts Te is: magyar Pulit a Holdra és legyél tagja a Kis Lépés Klub-nak.