Akciós könyv

asimov_sfblog.jpg

Akciós könyv

stalker_sfblog.jpg

Rovatok

Egyben

Akciós könyv

banner_felkavaro2.jpg

Utolsó kommentek

Friss topikok

Külső feed

Nincs megjeleníthető elem

A '60-as évek TOP 20 SF filmje - 2. rész

2010.11.15. 12:30 :: kicsimate_galaktika

Túllépve az inváziós sci-fi propagandisztikus felhasználásán a kora-modernizmus ajtaja a műfaj előtt is megnyílt. A bebocsátásra váró SF igyekezett kihasználni az új lehetőségeket, de gyakran klasszikus regényadaptációkhoz nyúlt vissza - a listámon helyet kapnak a kísérletező, illetve a konzervatívabb művek is. Ami viszont kimarad: a korszak fóbia-filmjei (Dr. Strangelove, 1964; Bombabiztos - Fail-Safe, 1964), vagy az SF elemeket tartalmazó műfaji/szerzői filmek (Az élőhalottak éjszakája - Night of the Living Dead, 1968; Szégyen - Skammen, 1968). Más okból, de szintén negligálom a keleti blokk alkotásait - velük talán majd később foglalkozunk, külön összeállításban.

Nézzük az első tízet!

10. A tizedik áldozat (La decima vittima, 1965) IMDb:6.8

A korszak olasz exploitation sci-fi terméséből kiemelkedik a Robert Sheckley elbeszéléséből készült film. Ma már nem tűnnek túl aktuálisnak a film által felvetett kérdések (válás, születésszabályozás, média és erőszak kapcsolata), de az antik kultúra és a pop-art találkozása így is figyelemre méltó (csakúgy, mint Marcello Mastroianni kiszőkített haja).

9. Az időgép (The Time Machine, 1960) IMDb:7.5

Tomboló viktorianizmus, Anglia, 1899. Ismerősnek tűnhet az alaphelyzet - elég csak visszagondolnunk a lista első felében feltűnt H. G. Wells adaptációra (Az első emberek a Holdon - The First Men on the Moon, 1964). George Pal (azaz Pál György) filmjének leghíresebb jelenetében főhősünk (Rod Taylor) a szemközti kirakat dekorációjának váltakozásában láthatja az elsuhanó jövőbeli korokat, ami a mai napig az időutazás egyik legötletesebb megfogalmazása. Beavatkozik az őskorba visszasüllyedt eloik és morlockok harcába, és ezzel elindítja a második emberré válás folyamatát. A filmet 2002-ben érte utol végzete a Wells-család ifjú sarja által (Az időgép - The Time Machine).

8. Gladiátorok (Gladiatorerna - The Gladiators, 1969) IMDb:6.8

Peter Watkins filmje a futurisztikus sportfilmek előfutárának tekinthető. Pre-mockumentarys formája kíválóan mutat rá a társadalom diszfunkcionalitására, csakúgy, mint a film témája: a jövőben a nemzetek közti konfliktusokat egy izolált térben lezajló miniháború útján rendezik, természetesen a média aktív közreműködésével. A film drámai végkifejletében '68 szelleme kísért.

7. 451 Fahrenheit (Fahrenheit 451, 1966) IMDb:7.2

A könyvégetés a mindenkori totalitárius rendszer szimbóluma: maga a tett a náci kulturkampf, az ez által egyenlővé válás, egzisztenciális lecsupaszítás pedig a kommunizmus jegyeit hordozza magán. A Ray Bradbury regényéből készült Francois Truffaut-film a francia újhullám hagyományosabb darabja, nem mellesleg a rendező első színes filmje, ami egyben az egyedüli angol nyelvű is. Valójában azonban nem a címbeli érték a papír égési foka.

6. Fantasztikus utazás (Fantastic Voyage, 1966) IMDb:6.8

Bár a méretváltozásos SF fénykora egy évtizeddel korábbra tehető, Richard Fleischer az alműfajt megújítandó filmje mégis az újdonság erejével hat. Az emberi testbe bejuttatott miniatűr tengeralattjáró és a szintén lekicsinyített legénység (köztük Raquel Welch) kalandjai nagyjából valós időben játszódnak. A téma hasonló feldolgozása a későbbiekben Bobby és Peter Farelly Ozmózis Jones-a (Ozmosis Jones, 2001).

5. Háborús játékok (The War Game, 1965) IMDb:8.2

Az Oscar-díjas film (az egyedüli fikciós film, ami dokumentumfilm kategóriában nyerte el a díjat) egy angol kisváros elleni nukleáris csapás képzeletbeli történetét meséli el. A BBC gyártotta, majd letiltotta a TV-ről saját művét, de mivel moziforgalmazásba került, eljuthatott széles körökbe. Peter Watkins a tőle megszokott stílusban, doku-drámában tálalja ijesztő látomását egy félelmetes jövőröl.

4. Másolatok (Seconds, 1966) IMDb:7.6

A mandzsúriai jelölt (The Manchurian Candidate, 1962) által kitaposott paranoia-ösvényen haladó filmek közül John Frankenheimer alkotása a legnyugtalanítóbb. A jobb életben való hit zsákutcájában a replikáns-motívummal összefutó főhős egy személyiségátalakító műtéten esik át, hogy életét fiatalabbra, gondtalanabbra cserélje. A torzítólencsés felvételek, az expresszionista beállítások az operatőr James Wong Howe Oscar-jelölését eredményezték, de a film nem nyerte el a közönség szeretetét.

3. A kilátóterasz (La Jetée, 1962) IMDb:8.3

Az SF történelem leghíresebb kisfilmje, Terry Gilliam megihletője (12 majom - Twelve Monkeys, 1995). Chris Marker kísérleti alkotása szinte kizárólag fekete-fehér állóképekből tevődik össze, amit beszédfoszlányok, különös zajok kísérnek. A poszt-apokaliptikus Párizsból időutazással visszaküldött férfi története számtalan magyar címen ismert, de ezek mindegyike félrefordítás (A kifutópálya, A terminál, A móló) - valójában itt a repülőtér olyan várójáról van szó, ahonnan figyelemmel lehet követni a gépek fel-le szállását.

2. A majmok bolygója (Planet of the Apes, 1968) IMDb:8.0

"Vedd le a büdös mancsodat rólam, te istenverte, koszos majom!" A Pierre Boulle regénye alapján készült film a hidegháború és az apokalipszis közti párhuzam leghíresebb darabja (elég csak az utolsó képsorra gondolni), de a hatvanas évek társadalmi mozgolódásait is megjeleníti (rasszizmus, nemi egyenlőtlenség). Franklin J. Schaffner alkotása az involúció legszellemesebb megfogalmazása. A franchise további részei közül  a negyedik rész sikerült még emlékezetesre (A majmok bolygója IV. - A hódítás - Conquest of the Planet of the Apes, 1972). Tim Burton 2001-es remake-je a maga nemében nem rossz film, de az eredeti színvonalától jócskán elmarad.

1. 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey, 1968) IMDb:8.4

Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke műve nemcsak az évtized, de a sci-fi történelem leghíresebb filmje, máig hivatkozási alap. A rajongók csodálják vizualitásáért (Douglas Trumbull), auditív szépségéért (Richard és Johann Strauss), filozófikus hangvételéért. Azonban sokan vannak, akik szerint a cselekmény lassú hömpölygése, az ősember felemelkedésének elnagyolt fejezete, a pontosan nem meghatározható végkifejlet rossz filmet eredményezett. Én nem az ő véleményüket osztom. Ember és gép, ember és Isten (idegen, fejlett civilizáció) kapcsolatának grandiózus ábrázolása, ami tökéletlensége ellenére megreformálta a műfajt. A film folytatása izgalmas hidegháborús sci-fi, ami nem követte el azt a hibát, hogy elődjét másolni próbálja (2010: A kapcsolat éve - 2010: The Year We Make Contact, 1984).

kicsimate

 

32 komment

Címkék: film

A bejegyzés trackback címe:

https://sf.blog.hu/api/trackback/id/tr192426037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chelloveck · http://chelloveck.sfblogs.net 2010.11.15. 13:54:06

Nagyon korrekt az első két helyezés; pont erre számítottam. Sajnálom, hogy a fantasztikus utazás csak a hatodik, és nálam Az időgép inkább a negyedik lenne.

purga · http://horrormirror.blog.hu 2010.11.15. 13:56:29

az űrodüsszeia szerintem is eléggé unalmas, bár vannak jó pillanatai. azonban elismerem, hogy kivitelezésében elég profi.

a majmok bolygójának meg minden része tetszett, kivéve a 3, az is elég unalmas

semmicico 2010.11.15. 14:05:24

Sírva könyörgöm, valaki árulja végre, el hogy a 2001: Űrodüsszeianak mi a vége!!! Egyébként tök jó film és pont azért jó mert lassú. Akiknek ez a stílus bejön, az mindenképpen nézze meg a Hold c. filmet (2009).

sc.

Alf (törölt) 2010.11.15. 14:10:33

Szerintem az Űrodüsszeia egyáltalán nem unalmas, de sokaknak az lehet, akik a fantasztikum oldaláról közelítik meg a Sci-Fit.
Az űrodüsszeia nem fantasy film , nem mese, mint a star wars, vagy a gyűrük ura (ezek kb csak a díszletekben térnek el egymástól). Nem is nevezném a StarWarst sci-finek, csak attól, hogy űrhajók vannak benne, meg lézerkard. Ezek inkább csak díszletelemek, simán meg lehetne írni a történetet a földön is, középkori meseként.

Az űrodisszeia valódi SCI - fi, hasonlóan a Solarishoz, Alienhez, stb, ahol a helyszínek nem díszletek, hanem alapelemei a történetnek.

Alf (törölt) 2010.11.15. 14:13:06

@semmicico: az a vége, hogy az emberiség egy újabb lépcsőfokra lép a fejlődésben, ahogy majomból ember lett, úgy lesz a monolittal-(földönkívüli megismerhetetlen civilizációval - Istennel?) kapcsolatba kerülve az emberből csillaggyermek, vagy valami ilyesmi.

sztrugackij 2010.11.15. 15:50:47

@semmicico: A "Hold" egészen zseniális,de szerintem másfajta stílust képvisel.Nekem a sajnálatosan magas ingerküszöböm miatt ez utóbbi jobban tetszett.

Piszok Alfréd 2010.11.15. 15:52:57

Az Űrodüsszeia zseniális, csöppet sem unalmas és gyönyörű.

Case · http://streetartbp.hu/ 2010.11.15. 16:05:28

2001 az elsö? Come on... Komolytalanná teszi az egész listát. Az a film max sci-fi paródiának megy el, csak sajna Kubrick komolyan gondolta.
Viszont a Tizedik áldozatot eddig csak könyvben olvastam, a film valahogy kimaradt eddig, szóval kösz az emlékeztetöt, hogy azt pótolnom kell.

Dudi 2010.11.15. 16:09:07

@Alf: Nem az emberiség, hanem egyetlen ember - akiből a végén a Csillaggyermek lesz (abban van valami, hogy ő lenne a kapcsolattartó az "Isten" és az emberiség között, de a harmadik és a negyedik részben kiderül, hogy kevés hozzá, illetve "Isten" is tévedhet - ráadásul nem egyszer, és nem kicsit). A második részben sem elsősorban a Csillaggyermekről, sem HAL-ról, sem az emberiségről van szó, hanem... :) De ez már spoiler lenne! Tessék megnézni, vagy elolvasni! :P

DBL47 2010.11.15. 16:17:13

Kínomban regisztráltam magam ide...
A hozzászólások miatt...
Tudom, hogy a 2001. Ürodisszeia jóval könnyebben érthető a könyvformátum ismeretében, de azért el tudnám képzelni nélküle is.
Mit gondoltok mi a vége?...
Az a bizonyos csillaggyermek - fogjuk rá, hogy Dave Bowman - ha nem is családtagként, de legalábbis távoli nevelt gyermekként az Elsőszülöttek részévé vált...
Ami a fanyalgásokat illeti...
Oka egyszerű. Minden olyan alkotás, amely egy kicsit is több gondolati energiát követel az átlagnál, már szidható... :)

Sopánka76 2010.11.15. 17:01:01

A 2001 Űrodüsszeiát könyvben olvastam először, és odavagyok érte. Nagyon komoly.
De a film tényleg nagyon vontatott mai szemmel, nem vizualizálja a drámát, nem segít átadni azt az információmennyiséget, amit a könyvben fehéren-feketén kiolvasunk.
A látványa, meg a témája tényleg nagyon klassz, de az élvezeti érték egy kicsit csekély. És ez egy filmnél nem éppen előny.

Agent Cooper 2010.11.15. 17:17:58

A 2001 nem olyan nézők számára készült, mint ti vagytok. Mást vártok el egy filmtől, mint amit ez nyújt, mert ti egyszerűen olyan filmeken nőttetek fel, amiben a történet központi elem. A 2001-ben nincs semmi dráma, hagyományos történetív sincs.
Szerkezetét tekintve road movie/bildungroman. Olyan, mint Homérosz Odüsszeiája. Mozgóképek vannak benne, hangulatok, zenék, és legfőképpen valaminek a megmutatása, nem pedig elmesélése. A nézőn műlik, hogy mit lát bele.

Ha a mai egyszeri filmnézőt veszem alapul szemben az 1968-os filmnézővel, ez a film most sokkal durvább, sokkal érhetetlenebb, sokkal modernebb, mint akkor volt. Ennyit változott a világ visszafelé.

RogerNyul 2010.11.15. 17:37:53

A 2001 a legnagyobb élmény, amit eddig olvastam sci-fi-ként könyvben.

Case · http://streetartbp.hu/ 2010.11.15. 18:33:16

@Agent Cooper: Nekem speciel a kedvenc filmemben (Koyaanisqatsi) speciel semmi sztori nincs, dráma, akció meg aztán pláne. Az a legeslegtökéletesebb példája a "Mozgóképek vannak benne, hangulatok, zenék, és legfőképpen valaminek a megmutatása, nem pedig elmesélése. A nézőn műlik, hogy mit lát bele." tipusú filmkészítésnek. Szóval hoppá, nem jött be a "nem nektek való, ti nem értitek" hozzáállás, amit te meg pár más kommentelő hangoztat. Ez szimpla sznoboskodás. A 2001 majd minden szempontból rossz film, rendezésileg is, következetességben is, nem áll meg önmagában a könyv nélkül, indokolatlanul vontatott a tempója, stbstb. Nekem a filmet az a jelenet jellemzi legjobban amikor a holdon lemennek a monolithoz... feszültségkeltőnek szánt zene, a végtelenségig kitartott állóképszerű jelenetek váltogatva kézikamerás filmezéssel, amitől olyan hatása lesz az egésznek, mintha valami olcsó dokumentumfilm lenne és amikor lebotorkálnak (tegyük hozzá a mozgásuknak köze nincs ahhoz, ahogy egy ember a Hold alacsony gravitációjában mozog) az egyikük elkezd fotózni egy bazinagy filmes, tekerős fényképezőgéppel, ami úgy néz ki mint, ahogy egy vízalatti kamera szokott. Könyörgőm... bazinagy űrhajók, mesterséges intelligecnia, extra fejlett technika... de a fényképezés nem fejlődött semmit. :D Én először kiskoromban láttam, de felnőttfejjel újranéztem, teljesen pozitívan hozzáállva, de ennél a jelenetnél adtam fel végleg, hogy komolyanvegyem.
Az egyetlen ami jó a filmben, az a látványvilág, de az meg nem elég ahhoz a dicsőítéshez, amit kap. A többi meg csak kamuművészet, itt nincs hangulat, nincs semmi, csak valami nagyon zavaros rendezői koncepció, amit egyesek szerint ciki nem érteni, pedig simán csak arról van szó, hogy nincs mit érteni rajta.

billy reed 2010.11.15. 18:36:40

A 2001 könyv tényleg jó! A szerző szépen végigvezeti a szálat.
Viszont a film pont a történet végét teszi érthetetlenné, és így értelmetlenné!
Álművészi kamu sci-fi...
Egyetértek Case-szel.

DBL47 2010.11.15. 19:50:58

Derűs tekintetű fanyalgó barátaim...
Túl azon, hogy ízlések, valamint a kiskocsmámban adott pofonok különbözőek,
van ám itt még valami.
A történet teljessége, vagy töredékessége iránti érzéseknél nem rossz látni:
- Először készült a forgatókönyv az Őrszem
című novellából. Nem tudom a novella
érthető volt-e?
- Aztán készült egy film 2001. Űrodisszeia
címmel, amit nem értünk.
- Aztán készült egy regény 2001.
Űrodisszeia címmel (a film alapján),
amit talán már érteni lehetett...

DBL47 2010.11.15. 19:52:20

Ja, igen, az adminoknak...
Ez a felület ugyanúgy tördeli a szöveget, mint a többi. Ugyanolyan ramatyul...

Case · http://streetartbp.hu/ 2010.11.15. 21:08:35

@DBL47: Igen, de ettől a "nem áll meg önmagában a könyv nélkül" kijelentés ugyanúgy igaz.

DBL47 2010.11.15. 21:40:03

Még valami...
@Case:
Fenti, hosszabb hozzászólásodban kifogásoltad pl. a bazi nagy kamerát, és a mozgást a Holdon.
Ezt a filmet 1968-ban fejezték be. Akkora böszme kamerák voltak még, hogy csak na. Kubrick nem azzal foglalkozott, hogy 2001-re a mai mobilméret lesz-e a technika. Meg a holdi gyaloglás sem érdekelte. Ami fontos volt neki benne, azt pontosan csinálta. Talán az égitestek jól ábrázolt együttállását is észre kellett volna venni. Talán hallottad, talán nem, de a Hubble első jó felvételeinek egyikénél a szakcsapat egy tagja megüzente Clarke-nak, hogy mindent eltalált... :)
Ez egy eposz. Egészen máshogy közelítette meg az ember és a mindenség viszonyát, mint mondjuk az SW... Tudod, az a film, ahol az űrben csak úgy dübörögnek a hatalmas hadihajók... :) Arról a filmről mér` nem írja meg valaki a rajongók közül, hogy köze sincs a sci-fihez? Egy űrbe kihelyezett western mese... De akár lehet magyar népmese is a legkisebb királyfiról és a szépséges királylányról. Törött Vödör pedig a többfejű sárkány...
Még valamit...nézd majd meg az allegória jelentését... :)

Case · http://streetartbp.hu/ 2010.11.16. 11:37:38

@DBL47: Pont emiatt írtam, hogy következetlen. Ha Kubrick annyira híresen a tökéletességre hajtott, akkor legyen is tökéletes amit kiad a kezei közül, ne legyenek benne ekkora hibák. és persze itt elsösorban a mozgásra gondolok, a kamera csak a hab a tortán. De ez csak egy a rengeteg gond közül.

A Star Wars meg egy mesefilm. Más kategória teljesen. Meg sci-fim, ugyanúgy, mint a Flash Gordon, amin alapul jórészt. Az egyetlen igazi gond a Star Warsszal meg ugyebár pont az volt, hogy az olyan, tudományos, agydolgoztató sci-fiket szorította nagyon durván háttérbe, amik a '60-as, kora '70-es éveket jellemezték (amit ez a lista is baromi jól példáz, függetlenül attól, hogy az elsõ két helyre mik kerültek).

Na mi újság, Wagner úr? 2010.11.16. 16:40:17

nem ma láttam a 2001-et, de azért 2-3 alkalommal megnéztem már, és a mai napig nem tudom eldönteni, mi is a vége.
amúgy mindenki kövezzen meg, de nekem Kubrick filmjei nem jönnek be... láttam pár filmjét, de néhányat végig sem bírtam nézni. talán csak a Spartacus volt az, amit szeretni tudtam

purga · http://horrormirror.blog.hu 2010.11.18. 12:34:39

na igen, ezért is írtam, hogy a 2001 unalmas, mert könyv/novella nélkül nehéz értelmezni. egy egyszerű mai nézőnek nem mondhat sokat, vontatott, pedig a jó film időtálló, pl. a majmok bolygója a mai napig élvezhető és közérthető mindenkinek.

az SW meg sokkal inkább fantasy, mint sci-fi, hiszen alapból a "jedi lét" nem túl racionális dolog.

Chelloveck · http://chelloveck.sfblogs.net 2010.11.19. 12:00:15

Ellentétben egy monolit megérintésének következményeivel, ami viszont teljesen racionális. :P
Én a District 9 óta azt is tudom, hogy az idegeneknek olyan folyadékuk van, ami ha rám fröccsen, űrlény leszek tőle én is.

Paladdin 2010.11.25. 11:08:21

@semmicico:
"Sírva könyörgöm, valaki árulja végre, el hogy a 2001: Űrodüsszeianak mi a vége!!! Egyébként tök jó film és pont azért jó mert lassú. Akiknek ez a stílus bejön, az mindenképpen nézze meg a Hold c. filmet."

Örülök, hogy nem vagyok egyedül ezzel az asszociációval.
Bár mondjuk szerintem a 2001: Űrodüsszeia nézhetetlen, a Hold pedig simán borzalmas, de a lényeg a hasonlóság. :-)

Paladdin 2010.11.25. 11:20:17

@Agent Cooper:
"A 2001 nem olyan nézők számára készült, mint ti vagytok. Mást vártok el egy filmtől, mint amit ez nyújt, mert ti egyszerűen olyan filmeken nőttetek fel, amiben a történet központi elem. A 2001-ben nincs semmi dráma, hagyományos történetív sincs."

Ott a pont!

Nem arról van szó, hogy a gondolkodással állunk hadilábon. Van akinek bejön ez az elnyújtott, cselekménytelen, érzelem-centrikus megközelítés, más pedig a konfliktust, a problémamegoldást és a fordulatokat keresi egy sci-fiben.
Én az utóbbiak közé tartozom, ezért hamarabb vállalnék be egy gyökérkezelést, mint az Űrodüsszeia újranézését.
Amiket én szeretek az a Dark City, a 12 majom, a Terminátor 2, a Dűne, stb. De attól, hogy van egy filmnek cselekménye az nem jelenti azt, hogy az rögtön jó is. Elég csak a Mátrix-trilógiát említeni, az Űrodüsszeiával összemérhetően pocsék Narnia-filmeket, az Indiana Jones 4-et, stb.

Pestabácsi 2010.11.25. 12:14:54

@Paladdin:
Nem kell összekeverni a Filmet,(így,nagy betűvel)és a mozit.Persze mindegyik lehet jó,a maga területén. A 2001.. az Film, és nem mozi, Kubrick filmrendező és nem filmcsináló. A Terminátor az mozi, a Sztalker meg Film. Tarkovszkij művész , Cameron meg egy jó iparos. Persze a Film is lehet rossz, és van sok jó mozi is. Ritka kegyelmi állapot, amikor a jó Film egyben jó mozi.De aki keres, az talál.

Paladdin 2010.11.25. 17:20:22

@Pestabácsi:
Nem igazán értem a distinkciót.
Illetve lehet, hogy mégis, de nem hiszem, hogy azt akarnád mondani. Mármint hogy vannak az esztétikusok által kiemelt kultuszFilmek, és vannak a tucatfilmek. Engem ez a megkülönböztetés hidegen hagy; pont az érdekel, hogy egy Film vagy mozi jó-e (tudom, ez így túl szubjektív; inkább szórakoztat-e) vagy sem.

Megkülönböztetésed olyan, mint ha azt mondanánk, hogy vannak az Ételek, és a kaják, ugyanakkor megengedjük, hogy egy Étel is lehet szar, meg egy kaja is lehet finom.

Én engedelmeddel a továbbiakban is össze fogom keverni a két kategóriát, és néha lehúzom a keresztvizet is a Filmekről, és dicsőítem a mozit. Amúgy Cameron nálam sem isten, utáltam az Avatárt, de a T2 és a Két tűz között szerintem a zsánerük kiemelkedő alkotásai köz tartoznak.

További Filmek közül kiütést kaptam a Szindbádtól és a Nagyítástól, noha esztétika szakon külön oktatják, hogy milyen jó filmek. A Sztalkernek viszont fogok adni egy esélyt, ha már ennyien dicsérik.

Pestabácsi 2010.11.25. 21:11:57

@Paladdin: A kajás hasonlat nagyon ott van, éppen ezt akartam mondani. Amúgy nyugodtan keverd a kategóriákat ,és fikázd ami nem tetszik.Ez egy szabad ország.
Ha Szinbád meg a Nagyítás nem jött be,és kiütött,a Sztalker még durvább, kész bárányhimlő.Én szóltam!
Kérdés, hogy egy film célja kizárólag a szórakoztatás, vagy nem árt, ha néha kiesik a popcorn nézők szájából?
Jó hír, hogy végre feltöltötte valaki ezt az igazi SF lemezborítós jó kis lengyel "űrzenét",'77-ből amit olyan régóta keresek.
www.youtube.com/watch?v=png7YrhNA6A&NR=1

Case · http://streetartbp.hu/ 2010.11.29. 09:52:20

@Chelloveck: A bevezetöben van a lényeg. :D "If you or anyone you know insists that they know what Stanley Kubrick’s classic film 2001: A Space Odyssey is all about, they are of course, bluffing, because no one really knows what that film is all about." A Kubrick féle magyarázatnak meg akár értelme is lehetne, de mit ér egy film, amit így, külön kell magyarázgatni, mert egyébként képtelenség rájönni, hogy miröl is szól?

Chelloveck · http://chelloveck.sfblogs.net 2010.11.29. 10:39:41

:D Igen, tudom, direkt azért is linkeltem be. Cak nem volt pofám a saját blogomat; ott Clarke mond hasonlót: "Állítólag a premiervetítéskor 241 ember hagyta el a mozitermet, köztük Rock Hudson is, aki a következő megjegyzést tette: „Nem bánnám, ha valaki elmagyarázná, miről szól ez az izé, mert nekem dunsztom nincs.” Clarke egyszer azt nyilatkozta, hogy ha valaki teljesen megérti a filmet, akkor ők valamit nagyon elrontottak, hiszen az volt a cél, hogy több kérdés merüljön fel benne, mint amennyi megválaszolódik."
chelloveck.sfblogs.net/2010/08/17/stanley-kubrick-2001-%E2%80%93-urodusszeia-2001-a-space-odyssey-1968/
süti beállítások módosítása