Stephen Hawking újabban felvette azt a szokást, hogy hajmeresztő állításokkal áll elő. Nemrégiben megjelent, Leonard Mlodinow fizikaprofesszorral közös művében, a The Grand Designban sem hazudtolja meg magát, nyolc olyan tézissel lépett elő a szerzőpáros, amiktől garantáltan sikítófrászt kaphat az ember.

Természetesen ennél sokkal több témával foglalkoznak, de a legmegdöbbentőbbek ezek közül a következők:

1. A múlt csak egy lehetőség

A kvantummechanika alapvető következménye Hawking és Mlodinow szerint, hogy a múltbeli események, amiket nem figyelnek meg közvetlenül, nem meghatározott módon történtek meg. Hanem minden lehetséges módon. Ez a kvantummechanika egyik tétele miatt van: ameddig nem erőltetnek rá valamire egy bizonyos állapotot, addig bizonytalansági állapotban vannak.
Például ha csak annyit tudunk, hogy egy részecske útja A-ból B-be megtörtént, akkor nem igaz, hogy egy bizonyos úton tette meg azt, hanem az összes lehetséges utat egyszerre megtette.
Hogy ez milyen úton jut be az agyba... az a nagy kérdés.

2. Fényerő

Szórakoztató tény: egy 1-wattos égő másodpercenként milliárszor milliárd fotont bocsát ki. A fotonok a fény kis csomagjai, és elég érthetetlen, de mint minden részecske, egyszerre viselkednek részecskeként és hullámként.

3. A minden-elmélet

Ha létezik ilyen, akkor a szerzők szerint az az M-teória. Az pedig a húrelmélet egy modellje, ami szerint a lehető legalacsonyabb szinten a részecskék apró húr-ívecskékként léteznek, amelyek különböző frekvenicán vibrálnak. Amennyiben ez igaz, minden anyag és minden energia ezeknek a húroknak a frekvenciáitól függően áll össze.
Az M-teóriában látja a két szaktekintély az egyetlen modellt, amik fontosak a végső elmélet kidolgozásában.
Ha igaz ez az elképzelés, az egyik következménye az, hogy a mi univerzumunk nem az egyetlen - elmondhatatlan mennyiségű testvérvilág létezik egymás mellett, különböző fizikai törvényekkel és tulajdonságokkal.

4. Minden relatív

Einstein relativitáselmélete az egyszerű ember számára nem sokat mond. Fekete lyukak, galaxisok mozgása, fénysebesség... nem mindennapi dolgok. De a szerzők rámutatnak: ha nem vették volna figyelembe például a GPS műholdak esetében a relativitáselméletet és hatásait, naponta több tíz kilométert ugrálna a GPS, mert a nagy tömeghez (például a Földhöz) közelebb levő dolgok számára az idő lassabban folyik, ahogy az elmélet leírja.

5. Elnyomott halak

Pár éve Monza városi tanácsa megtiltotta a gömbölyű akváriumok használatát, mert az úgy hajlítja meg a fényt, hogy a halak valóságérzékelése jelentősen eltorzul. (Akármit is jelentsen ez a monzai tanács szerint.)
Hawking és Mlodinow felteszi a kérdést: mi van, ha valahogyan a mi valóságérzékelésünk is torz egy ilyen szimbolikus gömbölyű akvárium miatt? Arra a következtetésre jutottak, hogy mivel nem lehetünk biztosak benne, hogy nincs ilyen torzulásunk, azt kell mondanunk, hogy képtelenek vagyunk a valóság igazi természetét megismerni.
A gondolat nem új, Descartes is komolyan foglalkozott vele Értekezés a Módszerről című művében.

6. A tolvaj Pitagórász

Mellékesen jegyzik csak meg, hogy a Pitagórász-tételt nem Pitagórász fedezte fel. Már előtte is ismert volt a babiloni pap-mágusok számára, akik térképészethez és asztrológiai kutatásaikhoz is felhasználták. Az erről szóló agyagtáblák Kr. e. 570 körül keletkeztek, de nem kizárt, hogy egy még korábbi birodalom tudósaitól vették át a képletet.

7. A kvarkok páros élete

Ezek a szeretnivaló nevű kis dolgok a protonok és neutronok építőkövei, mindig párban jönnek, és soha nem fordulnak elő magányosan a természetben. Az erő, ami a kvarkokat egyben tartja, megfigyelhetően nő a kettő közti távolsággal: minél távolabb viszünk egy kvarkot a párjától, annál nagyobb erővel vonzzák egymást. A proton és a neutron is 3 kvarkból áll, mellékesen.

8. Az önteremtő univerzum

A legtöbbször átbeszélt része a könyvnek arról szól, hogy nincs szükség a világ teremtésének magyarázásához isten-elképzelésekre. Hawkingék szerint ugyanis a törvények (jelesül, a gravitáció törvénye) elég ahhoz, hogy úgymond automatikus, spontán világszületés történjen. Ezzel nem Isten létét akarják vitatni, egyszerűen csak ahhoz, hogy a semmiből valami legyen, szerintük elegendő a gravitáció törvénye is.
Ez sem új elképzelés, már a 19. században léteztek olyan elképzelések, hogy Isten egyszerűen csak szabályokat alkotott, amiknek engedelmeskedve létrejött a világ, és minden isteni beavatkozás nélkül működik, magától. Többek között Madách Imre is ezen a véleményen volt, ahogy Az ember tragédiájában Isten mondja:

„Be van fejezve a nagy mű, igen:
A gép forog, az Alkotó pihen.”

livescience.org