Egy a világűrben keringő teleszkóp, amit arra a célra lőttek fel, hogy a Földet érő és arról távozó sugárzást megfigyelje, kimutatta: a villámlással járó viharok tetejéből antianyagsugarak csapnak ki. Az adat a NASA Fermi Gamma-sugár Űrteleszkópjától származik. Egyes esetekben a viharok több ezer kilométer távolságban zajlottak, és az antianyagot csak akkor észlelte a szonda, amikor az kilépett a Föld mágneses teréből és akár el is találta a műholdat.

„Ezek a jelek egyértelműen mutatják: a villámlással járó viharok antianyag részecske-sugarakat hoznak létre” - közölte az asztrofizikus Michael Briggs az Alabamai Egyetemtől.

A Fermit még 2008-ban lőtték fel, hogy a világűrből figyelje a viharokat, a beeső és kimenő sugárzást. A világűrben a gammasugarak akkor keletkeznek nagy mennyiségben, amikor olyan nagy energiájú esemény történik, mint például egy csillag halála.

Ezek a sugarak azonban földi gammasugár-villanásokhoz kötődnek, amik a villámlás során az atmoszférában figyelhetők meg. A Fermi 130 ilyen villanást figyelt meg, amik nagyjából egy milliszekundumig tartanak, de a tudósok szerint napi ötszáz ilyen villanás történik világszerte.

Az antianyag, amely az elektromos töltésén kívül minden tulajdonságában megegyezik az anyagbeli ikertestvérével, akkor keletkezhet, amikot a vihar erős mágneses mezeje kiokádja magából a hatalmas elektronlavinát. Amikor ezek az elektronok más atomokat találnak el, azokból gamma sugárzás szabadul fel.

Amikor a gammasugár egy másik atom magja mellett halad el, egy elektron-pozitron párrá szakad (a pozitron az elektron antianyag-párja, negatív helyett pozitív töltéssel). Ezek a nagy energiájú pozitron és elektronsugarak több ezer kilométert utaztak, a Föld mágneses ereje által vezetve. Amikor a pozitronok belecsapódtak a Fermibe, az nagyenergiájú gamma-sugarat észlelt, ami azt jelezte, hogy az antianyag és a Fermi anyaga kioltották egymást.

A tudósoknak a jelen pillanatban nincs magyarázatuk ezekre a keletkező gamma-sugarakra. Az biztos, hogy valamiféle nagymértékű relativisztikus elektronszökés-lavina történik a viharfelhőkben, de ezen túl minden bizonytalan. Az antianyagot a Nagy Hadronütköztetőkben állítják elő nagyon kis mennyiségekben, s természetben pedig olyan nagyenergiájú helyeken figyelhető meg, mint a szupernűvák vagy a fekete lyukak. Hogy mit jelentsen az antianyag és a viharok kapcsolata, kérdés.

Képgaléria a NASA honlapján IDE KATTINTVA érhető el.

cosmosmagazine.com