Az Európai Űrügynökség Planck missziója meghozta az első eredményeket. 2009-ben lőtték föl, és valamivel több, mint egy éven át folyamatos méréseket végzett a teljes égen. Már most is rengeteg adattal szolgál a világ keletkezéséről azzal, hogy eddig soha nem látott galaxisokat és a Nagy Bumm visszhangját is feltérképezte.

Ez a felvétel és a hozzá kapcsolódó egyéb mérések és adatok még jó darabig elemzés alatt állnak majd. A Planck obszervatórium, amely a Föld körül keringő műszercsomag, több ezer poros magot is talált, ahol csillagok formálódnak, valamint a valaha megfigyelt leghatalmasabb galaxishalmazokat is most fedezte fel.

A Planck-misszió fő célkitűzése, hogy részletes adatokkal szolgáljon a kozmikus háttérsugárzásról, ami a Nagy Bumm robbanásának emléke, és bár a tudomány jelenlegi állása szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, a mai napig körülveszi az univerzumot, mint egy sugárzás-fátyol.

A kozmikus háttérsugárzás fluktuációját megfigyelve azt remélik a tudósok, hogy alapvető válaszokat kapnak a világ létrejöttéről és evolúciójáról, többek közt azt, hogy milyen alapelemek voltak jelen a tüzes kezdeteknél.

A Planck az infravörös és a rádióhullámok közti frekvenciákat figyeli, nem a szemmel látható hullámhosszokat, így olyan egyébként láthatatlan galaxisokat talált, amiket porfelhők burkoltak be és takarnak ki teljesen - több milliárd évvel ezelőtt.

Ezek az elrejtett galaxisok elképesztő mértékben formáltak újabb és újabb csillagokat, egyesek tízszer vagy ezerszer annyit, mint ahogy a saját galaxisunkban megfigyeljük, és az univerzum leghidegebb helyei közé tartoznak.

A Planck misszió igazgatója türelemre int, és rámutat, hogy ilyen mennyiségű és természetű adattal még nem volt dolgunk, így még csak most tanuljuk ennek módszertanát.

Az új Planck-katalógus olyan csillag-szülőhelyeket is talált, amik megdöbbentően hidegek, alig hét fokkal melegebbek az abszolút nullánál. Emellett a legnagyobb galaxishalmazok is a mostani felfedezések közt vannak. A legnagyobb ezek közül milliószor milliárd Napnyi tömeget foglal magába, így a leghatalmasabb ismert objektumok között van.

De mindez még csak a kozmikus háttérsugárzás és köztünk levő dolgokról szól. Jelenleg a tudósok nem látnak be a háttérsugárzás fátyla mögé. ami az univerzum első 380.000 évét rejti el a szemünk elől.

A tudóstársadalom reményei szerint ezzel az adatcsomaggal megtettek egy lépést afelé, hogy belássanak mögéje, így megismerjék az első nagy-léptékű objektumok keletkezésének körülményeit - és talán okait.

Az adatok szerint az anyag, ami eltakarja az univerzum bölcsőjét, nem más, mint porszemek, amik többtízmilliárdszor forognak körbe egy másodperc alatt, és valószínűleg szintén gyorsan mozgó atomok vagy UV-fénysugarak pörgették be őket.

Ezek a felfedezések azonban csak az első ránézésre történtek. Az adattömeg rengeteg információt tartogat, amelyek csak feltárásra várnak.

space.com