Ideáig ötszáz exobolygót fedezett fel az emberiség, többről már egyes jellemzőket is sikerült kideríteni. A NASA Kepler Planet Hunter eszköze azonban most akár meg is duplázhatja az ismert exobolygók számát: a misszió négy hónapos adatgyűjtés után 1200 új bolygó-jelölttel állt elő, amelyekből 54 a lakható zónában található. Amennyiben sikerül ezeket a felfedezéseket megerősíteni, elkezdődhet a további elérhető információk összevadászása.

A misszió vezetője, Bill Borucki szerint pedig a megerősített felfedezések száma a jelöltek több, mint 80%-a esetében megtörténik majd. Szerinte ezzel a játékszabályok alapszinten változtak meg a bolygókeresésben.

Borucki azonban figyelmeztet: most a feldolgozás hosszú, de egyre érdekfeszítőbb fázisa következik, és ilyen nagy volumenű felfedezéshullámra egy darabig ne számítsunk megint. Ahogy ő fogalmaz, könnyebb először a lelógó gyümölcsöt leszedni, mint azt, ami a fa tetején van.

Azonban nem csak új Földek felkutatását remélik a Kepler felfedezéseitől. Olyan kérdésekre is választ keresnek a tudósok, amelyeket évtizedek óta próbálnak hasztalan megválaszolni, mint például egy bolygórendszer születése. Borucki a gázóriások keletkezését hozza fel példának: található néhány ilyen a Föld közelében, és mégse tudjuk, hogyan jöttek létre.

A tudomány jelenlegi állása szerint először létrejön egy szilárd mag, ami legalább két-három földnyi tömeggel bír. Később e köré kezd el gyűlni a gáznemű anyag, amit a szilárd rész gravitációja tart meg, később pedig az egyre növekvő tömeg egyre növekvő vonzása tovább gyűjti a gázokat.

Ez egy igen logikus kép, csakhogy hibás: az általunk közelebbről ismert gázbolygók (például a Naprendszerünk képét alaposan meghatározó Jupiter) nem rendelkeznek ilyen jellegű szilárd maggal, tehát keletkezésük hipotetikus története nem stimmel. A csillagászok abban bíznak, hogy a Keplet misszió által nyújtott klasszisokkal szélesebb minta alapján fel tudnak majd állítani egy hipotézist a naprendszerek keletkezésére, ami megállja a helyét minden szinten.

Source Space.com: All about our solar system, outer space and exploration

Ilyen téren különösen érdekes felfedezést tettek a tőlünk kb. 2000 fényévre található Kepler-11 csillag rendszerével. A hat bolygó, ami a csillaghoz tartozik, mind nagyobb a Földnél, a legnagyobb közülök Uránusz vagy Neptunusz méretű. Egyik sincs a lakható zónában.

A legbelső bolygó, a Kepler-11b tízszer olyan közel van a csillaghoz, mint a Föld a Naphoz. A legkülső bolygó csak fele olyan messze van a csillagtól, mint a Nap-Föld távolság.

A belső öt bolygó keringési pályája beleférne a Merkúr naptávolságába, és ötven napnál kevesebb idő alatt kerülik meg a csillagot. Mind a hat bolygó tömege és mérete nagyobb a Földénél, míg sűrűségük kisebb. A misszió szerint a bolygók szilárd anyag és gáz elegyei, és ha ez megerősítést nyer, akkor tovább árnyalja a képet a mi naprendszerünk gázbolygóival kapcsolatban. A Keplet-11d, Kepler-11e és Kepler-11f emellett jelentős mennyiségű könnyű gázt tartalmaz, ami azt jelzi, hogy néhány millió évvel a rendszer létrejötte után formálódtak.

space.com ITT és ITT