Sokak szerint csak egy ijesztgető beszédtéma, hogy ne az igazi problémákra figyeljünk. Mások szerint egy elvont, véletlenszerű, irreális esemény. Megint mások úgy vélik, beszélni sem érdemes róla, mert emberi tevékenységgel megelőzhető. Ez a tömeges kihalás jelensége, amelyből a legutóbbi nagyjából 65 millió évvel ezelőtt maroknyi faj kivételével teljességgel eltörölte a dinoszauruszok évmilliókon át domináns létformáját. A kérdés: fenyeget-e manapság hasonló kataklizma?

Minden bizonnyal igen. Öt ilyen nagy kihaláshullámot figyeltek meg, amiből a legnagyobb még csak nem is a dinoszauruszokat elsöprő kréta-harmadkori kihalás volt, hanem a perm-triász 250 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kipusztuláshulláma: ebben a vízi fajok 95%-a és a szárazföldiek 70%-a tűnt el.

Ezek a kihaláshullámok brutális erővel formálják át a bioszférát, egészen új, addig elnyomott és így fejlődési zsákutcába szorult létformák emelkedhetnek fel, és évmilliókon át sikeres, domináns lények pusztulhatnak ki egy csapásra.

Ezt a hatalmas evolúciós erőt meg kell tanulnunk megérteni, ha kicsit is szeretnénk elkerülni az esetleges eseménysort. Már ha elkerülhető: egy olyan erejű vulkánkitörést, ami még a Föld pályáján is változtat, vagy egy gigantikus meteor becsapódását aligha láthatjuk nagyon előre vagy gátolhatjuk meg. Ugyanis ilyenek is elindíthatnak tömeges kihalást. Ráadásul színre lépett egy új faktor a kihalások előremozdításában: az ember.

Ugyanis egy kutatás szerint a mai, krízisen kívüli kihalási ráta akár 80-szorosa is lehet a szokásosnak, amilyennek lennie kéne... és ezek a kihalások az emberi tevékenységek javára írhatók. A Nature egy cikke szerint ez már egy éppen zajló tömeges kihalás, azaz a hatodik nagy pusztulás már itt is van a nyakunkon.

Hogy a kormányzatok figyelemelterelő ijesztegésének, abszolút és elkerülhetetlen evolúciós eseménysornak vagy az ipart védő porhintésnek tartjuk-e a tömeges kihalások elméletét, saját döntésünk. De a tények magukért beszélnek: a Földön az élet megjelenése óta négymilliárdnál is több faj született meg... amelyek 99%-a eltűnt. És nagyon sokuk egyszerre...

Hogy mi a teendő? Spórolás, környezetvédelem, fenntartható fejlődés...

A kérdés nem is ez, hanem hogy képesek vagyunk-e legalább önmagukat kizárni a fajpusztító tényezők közül.

blastr.com és bytesizebio.net nyomán