Amennyiben személyesen bejössz a Galaktika szerkesztőségébe (1024 Budapest, Fény utca 2.,108as kapucsengő) és vásárolsz egy júliusi Galaktika magazint, akkor ajándéknak választhatsz korábbi, megjelent Galaktika lapszámainkból. Érdemes vásárolni, hiszen plusz egy magazinnal gazdagodsz!

A Galaktika magazin júliusi számában befejeződik az izraeli Lavie Tidhar folytatásos kisregénye, a „Héberpunk”. Ez az igazi kuriózumnak számító írás a héber misztikumot ötvözi a 20. század első felének népszerű noir krimijeivel és Quentin Tarantino lehengerlő stílusával.
A hónap központi tudományos témája a holdra szállás körül elterjedt összeesküvés-elméleteket igyekszik megcáfolni. Ehhez kapcsolódik Toochee novellája is, a „Nyugtalanság Tengere”, valamint a filmrovat is.
Szintén a Holdon játszódik John Varley izgalmas krimije, „A Bakter”.
Benjamin Rosenbaum írása a régi tételt igazolja újra: nehéz istennek lenni. A friss Zsoldos-díjas Szélesi Sándor ezúttal egy egyszerű szerelmi történettel rukkolt elő, míg Edward Morris merészen keveri a modern mítoszokat Kafkától „A légy”-ig.
Daniel H. Wilson novellája azt a kérdést veti föl, meddig ember egy ember, és honnantól veszíti el végtagjaival és szerveivel együtt a lelkét is.
David Langford „Az ellenség praktikái”-t veszi sorra egy rosszfiú szemszögéből. A havi retro egy osztrák írónő, Brigitte Pixner írása az uniformizálás veszélyeiről.
Az interjú a svéd képzőművész Nicolas Krizant szólaltatja meg, az idei Eurocon díjainak tervezőjét.
A játékrovat egy rég várt folytatást, a „Duke Nukem Forever”-t mutatja be, az intelligens dizájn egy nevében is furcsa képregényről, az „Emily the Strange”-ről számol be, a tudományos hírek között pedig olvasható még cikk egy ultrafuturisztikus magyar Mercedes-dizájnról, egy új generációs napelemes bikiniről és különleges Star Warsos PC-kiegészítőkről. A szerkesztőség természetesen a havi nyereményjátékról sem feledkezett meg.
A Galaktika 256. számát keresse az újságárusoknál!