Kutatók szerint az Europa óceánjainak vize a felszínről belekerülő vegyületek miatt túlságosan savas lehet az élet fennmaradásához.
A tudósok úgy gondolják, a nagyjából Hold-nagyságú Europa teljes felszínét egy átlagosan 160 kilométer vastag óceán borítja. Ezt az óceánt ismeretlen vastagságú jégkéreg fedi – egyes elméletek szerint mindössze néhány kilométer vastagon. Mivel a Földön ahol folyékony víz van, ott megtalálható az élet valamilyen formája, a földönkívüli élet keresésének egyik elsődleges célpontja az Europa óceánja. Ráadásul – a legújabb eredmények szerint – oxigén is nagy mennyiségben megtalálható az óceánban.
Sokan szeretnének bepillantani a jégréteg alá. Egy másik lehetőség, hogy jégkéregbe zárt fosszíliákat keressünk a felszínen. A felszín legújabb kémiai elemzése azonban olyan eredményeket adott, amik alapjaiban kérdőjelezik meg az élet kialakulásának lehetőségét. Az Europa felszíne ugyanis különösen gazdag erős oxidánsokban, mint például oxigén és hidrogén-peroxid. Ezeket a Jupiterről érkező nagy energiájú részecskék zápora hozza létre. Az óceánba jutásukról pedig az Europa vízkörforgása gondoskodik.
Az oxidánsok – főleg oxigéntartalmuk miatt – alapvető fontosságúak a magasabb rendű életformák kialakulásában. Az Europa óceánjában azonban valószínű, hogy - mielőtt az élő szervezetek felhasználhatnák ezeket – az oxidánsok más vegyületekkel kölcsönhatásba lépve különböző savakat alkotnak. Ha ez a folyamat az Europa élettartamának felében fennállt, mostanra az óceán pH-ja nagyjából 2,6-os érték körül lehet – arról nem is beszélve, hogy az oxidánsok mennyisége drasztikusan lecsökken. Ilyen alacsony pH érték már komoly kihívást jelent az élő szervezetek számára.
Megoldást jelenthet, ha az élőlények gyorsabban használják fel az oxidánsokat, mint amilyen sebességgel azok savakat alkotnának. A másik megoldás, hogy röpke 50 millió év alatt oxigén-alapú anyagcserét, illetve savtűrő képességet fejlesztenek ki. Ha létezik élet az Europán, az a földi extremofil, azon belül is az acidofil kategóriába esik. Amennyiben rendelkeznek belső vázzal, erősen kérdéses, hogy kalciumot használnak-e a felépítésükhöz. Az egyik érdekes lehetőség, hogy az ottani óceánhoz hasonló, savas környezetben az élőlények kék-foszfátot használnak a csontok felépítéséhez.
Forrás: space.com
Utolsó kommentek