Azt már régóta tudjuk, hogy a huzamosabb ideig – több, mint hat hónapig - mikrogravitációs környezetben tartózkodó űrhajósoknak számolniuk kell izmaik és csontjaik leépülésével. A legújabb kutatások kimutatták, hogy látásproblémák is felléphetnek.
A kutatás során 27 olyan asztronautának vizsgálták meg MRI-vel az agyát és szemét, akik átlagosan 108 napot töltöttek a világűrben. Olyan optikai rendellenességeket fedeztek fel, mint az idiopátiás intrakraniális hipertenzióban (koponyán belüli emelkedett nyomás) szenvedő betegeknél. Ez az állapot magában hordozza komolyabb betegségek megjelenésének esélyét.
Az űrutazók közül kilencnek találtak megnövekedett mennyiségű agyi folyadékot a látóidegek körül, hatuknak pedig kezdett ellaposodni a szemgolyójuk hátsó fele. Négy asztronautánál a látóideg deformálódott, három másiknál az agyalapi mirigyben találtak elváltozásokat – ez azért fontos, mert az agyalapi mirigyben termelődő hormonok szabályoznak több testi funkciót is. Ezek a tünetek nagyon hasonlóak azokhoz, amiket az intrakraniális hipertenziós betegek produkálnak; az egyetlen különbség, hogy az űrbéli betegeknél a mikrogravitációs környezethez tudjuk kapcsolni a betegség kialakulását, míg a földieknél ismeretlen a kiváltó ok.
Az már eddig is köztudomású volt, hogy a hat hónapnál hosszabb űrbéli tartózkodás a csontokban ásványi anyag veszteséget, illetve izomsorvadást okoz. Ezek kiküszöbölésére az űrhajósoknak rendszeres tornát iktattak a napirendjükbe. Az új kutatás eredménye azonban azt mutatja, hogy az asztronauták szeme és agya is veszélyben van, a fenti tünetek kialakulása is határt szabhat a hosszú távú űrutazások időtartamának.
A NASA orvosai részletes programot dolgoztak ki a fenti probléma vizsgálatára, habár az eddig, űrhajósoknál kialakult enyhe látásproblémákat még nem hozták összefüggésbe a hipertenzióval.
Forrás: livescience.com
Utolsó kommentek