Sokszor lehet hallani a klímaváltozásról, annak okairól, illetve arról, hogyan állíthatnánk meg. Három filozófus teljesen új irányból közelítette meg a kérdést: szerintük nem a Földön kellene változtatni, hanem az emberen.

A klímakutatók szerint már az 1950-es évektől megfigyelhető a Föld fokozatos felmelegedése, aminek egyik okaként az emberi tevékenységet jelölik meg. Habár nem tűnik soknak, az a kis – jellemzően 1-2 °C-ra becsült – felmelegedés drasztikus következményekkel járhat: termőföldek elsivatagosodása, tengerparti területek víz alá kerülése, hevesebb viharok, stb. Ezen következmények elkerülése érthető módon elég fontos az emberiségnek, ezért több tervet is kidolgoztak a felmelegedés leállítására.

Többek között ilyen megoldás lehetne az, ha ként, vagy más, hasonló tulajdonságú aeroszolt juttatnának a légkörbe. Ezen aeroszolok részecskéi visszavernék a napsugarakat az űrbe, megakadályozva a Föld felmelegedését. Egy másik terv szerint vassal 'trágyáznák' meg az óceánokat, ideális tápanyagot biztosítva olyan algafajoknak, melyek nagy mennyiségű szént tudnának a légkörből megkötni.

A fenti és azokhoz hasonló terveknek egy nagy hátrányuk van: mindegyik globális méretű, ha valamit rosszul csinálunk, abból nagy baj lenne. Például, a fenti algás módszerről kimutatták, hogy a jótékony algák mellett mérgező anyagokat termelő fajtársaik is elszaporodnának, tönkretéve a tengerek ökoszisztémáját. Elmondhatjuk tehát, hogy a Földünkről összegyűjtött, igencsak hézagos ismereteink alapján eléggé elhamarkodott lépés lenne valami hasonlóval próbálkozni.

Egy másikfajta megoldás a társadalmi fogyasztási szokások megváltoztatása lenne. Azt hiszem, ezt több okból kifolyólag is igencsak problémás lenne kivitelezni: egyrészt, a legalsó, egyéni szinten sem könnyű rábírni magunkat a takarékoskodásra, pláne nem egy ilyen globális probléma miatt, amihez képest egy ember tettei eltörpülnek. Másrészt, talán kimondhatjuk, hogy egyes társadalmi struktúrák – amik a fogyasztói társadalom fenntartásában érdekeltek -, közvetve, vagy közvetlenül, de próbálják megakadályozni a környezettudatos gondolkodás elterjedését.

A fenti megoldások tehát nagyon nehezen megvalósíthatóak – ezek helyett kínálnak egy harmadik típusú megoldást a filozófusok. Annyiban hasonló ez a másodikhoz, hogy saját magunkat változtatjuk meg, viszont nem a már kialakult személyiségünket, hanem genetikailag tervezzük újra az emberiséget. Ehhez támpontokat is adtak – szerintük a következőket kellene mindenképpen megváltoztatni:

• mesterséges vöröshús-intoleranciát kellene kialakítani. Kevésbé köztudott ugyanis, hogy az üvegházhatásért felelős gázok egy jelentős részét a húsukért tenyésztett haszonállatok 'termelik ki'.

• érdemes lenne az emberek méretét is lecsökkenteni. Ezt az ún. preimplantációs genetikai diagnosztika eszközével lehetne megcselekedni (ezt a módszert már ma is használják genetikai eredetű betegségek felismerésére): kiválaszthatnánk a kisebb embriókat, így lehetséges lenne a választás: több kisebb, vagy kevesebb, de nagyobb gyereket szeretnénk.

• A születésszám visszaszorítása azáltal, hogy okosabbá tesszük az embereket – a fejlettebb kognitív képességekkel rendelkező emberek között ugyanis kevesebb a születések száma. Az intelligencianövelést több módon is elérhetjük: az oktatási intézménye fejlesztésével, az agy elektromos jelekkel történő stimulálásával, vagy akár intelligencianövelő gyógyszerekkel.

• Hormonkezelésekkel lehetne erősíteni az emberekben az altruista és empatikus viselkedést. Ennek következményeként sokkal inkább hajlandóak lennének csoportokban dolgozni, valamint sokkal érzékenyebbek lennének mások szenvedésére.

Ennek a módszernek a előnye, hogy kis léptékben is tesztelhető. Etikailag problémás lehet, de ha valamelyik emberkísérlet rosszul sül el, legfeljebb a tudósokat zárják börtönbe, de további, esetleg korábban nem ismert negatív hatások nem érnék az élővilágot, vagy az éghajlatot.

Az emberi szervezet áttervezése/módosítása nem új keletű ötlet, azonban meglehetősen ellentmondásos. Sokan hevesen elleneznék, hogy gyógyszer hatására okosodjanak, miközben rendszeresen kávéznak, hogy szellemileg frissek maradjanak. Vagy akár említhetnénk az újszülötteknek adott jódozott sót is, az agykárosodás megelőzése érdekében – vagyis itt is az intelligenciát növeljük gyógyszer segítségével. Több másik példát is említhetnénk a már manapság is alkalmazott testmódosításra.

A három tudós szerint nem feltétlenül kellene a fenti módosításokat végrehajtani, ők már azzal is elégedettek lennének, ha az emberek elkezdenének azon gondolkodni, hogyan tudnák magukat kedvező irányba megváltoztatni.

A livescience.com nyomán