15 év telt el az első Men in Black-film óta. Az akkor váratlanul érkező, és sikert arató történetnek nem hittük volna, hogy lesz még folytatása a sokkal gyengébbre sikerült második rész után. Azt kell mondjam, közel másfél órát mindenképp megért az életemből a harmadik rész, már csak azért is, hogy végre megtudhattam Mick Jaggerről az igazságot: ő egy olyan földönkívüli teremtmény, akit azért küldtek a bolygónkra, hogy teherbe ejtsen minden földi nőt!

Poénáradatból most sem volt hiány, bár egyike-másika kissé talán túlerőltetett volt. A keveset szereplő, idős K ügynökről azonban végérvényesen kiderült, hogy van szíve, méghozzá nem is akármilyen – de nem spoilerezem le a dolgot, majd megtudjátok, ha megnézitek. A film storyja egyszerűnek tűnik, a megoldás kivitelezése azonban már korántsem az: a Hold titkos börtönéből megszökik a Vadállat Borisz névre hallgató, übergonosz földönkívüli, akit 40 évvel korábban K ügynök vágott hűvösre. A kifejezetten undorító, ámde ötletes életforma bosszút forral – de nevezhetnénk akár megelőzésnek is. Visszamegy az időben 1969-be, hogy megölje elfogóját. A jelenből K emléke teljesen kitörlődik, így nem csoda, ha J-nek kezd furcsa lenni a dolog, és keményen be kell vetnie poéntartalékát ahhoz, hogy kiderítse, mi történt. K 40 évvel korábban, bevetés közben elhunyt. J követi hát a félkezű, mutáns vad motorosra emlékeztető, tudat alatt valamiféle rejtélyes hidegháború utóhatásai elleni rettegés miatt Borisznak keresztelt földönkívüli lényt a múltba, hogy megmentse társát, és ezáltal az egész világot a gonosz inváziós törekvéseitől.

A filmben feltűnnek a már jól ismert szerkezetek mellett a régi-új kütyük, valamint fűszerként ízelítőt kapunk a hatvanas évek végi légkörből is. Azt viszont muszáj megjegyeznem, hogy mostanában feltűnően sokszor foglalkozik a mozi világa a Hold-témájával, gondoljunk csak az első holdraszállás átértelmezett eseményeire a Transformers 3-ban, vagy a még bemutatásra váró Iron Sky holdnáciaira. Egyébként az Apollo 11 indulásához a MIB 3 is bőven hozzáteszi a magáét.
Összességében véve a harmadik rész meglepően jól sikerült, az újabb lehetetlen élőlények és technikai megoldások tömegét felvonultató film többször nézős lesz, Will Smith-en pedig nem fog az idő – ugyanaz a kölyökképű poéngyáros, akit megszoktunk, és akit joggal vártunk is a filmben. A kevesebbet szereplő Tommy Lee Jones faarcára, és a fiatalkori énjét alakító Josh Brolin játékára pedig nem lehet panaszunk.

Néhány jótanács: mielőtt kínai étteremben étkeznétek, alaposan vegyétek szemügyre a feltálalt adagot. Ha visszakacsint, nem embernek való. És soha, de soha ne felejtsetek el borravalót adni! A komplett földi élet múlhat rajta.