Conan, a barbár a jövőben - így jellemzi szerzője az Image Comics legújabb nagy dobását. Brandon Graham, az amerikai független képregények egyik legtehetségesebb alkotója Simon Roy grafikussal együtt megteremtette az utóbbi évek legjobb sci-fi képregénysorozatát:

John Prophet több évezredes mélyhibernációból ébred . Ismeretlen és veszélyes környezetben találja magát, ami már csak nyomokban emlékeztet a Föld nevű bolygóra. A emberiség ideje már rég lejárt, az egykori Humán Birodalom romjain idegen civilizációk telepedtek meg. Szikár főhősünk viszont nem illetődik meg, ugyanis fontos küldetést kell elvégeznie. A szinte megállíthatatlan Prophetnek nem okoz nagy gondot új környezetéhez alkalmazkodnia. Nincs az a veszélyes bestia vagy idegen technológia, ami akadályt jelenthetne számára. Pedig az egykori Föld bővelkedik mindkettőben.

 Az első történetben az útról van szó, amelynek során Prophetnek végig kell haladnia egy veszélyes és idegen világon.  Hamar kitűnik, hogy a sorozat erőssége  a kreatívan megalkotott idegen világban rejlik. Legyen szó erőterekkel védett gyár-karavánról, ahol az óriási bestiák emésztési rendszerén egymás után áthaladó anyagot lapátolják bogárszerű idegenek napszámra, vagy a sivatagban eltemetett óriás harci robotról, minden egyes részre jut a zseniális ötletsziporkából.

Érdemes megemlíteni, hogy a képregény a 21.számmal indul, de ez senkit se tévesszen meg. Az ok, hogy valóban egy régi sorozat folytatásaként harangozták be, még ha teljes átértelmezéséről is van szó. A 90-es években, Rob Liefeld által megálmodott  csupa izom-gépfegyver karakter kalandjaihoz a jelenlegi sorozatnak pont annyi köze van, mint a történet világának a mai Föld bolygóhoz. Brandon bevallottan sosem lelkesedett a régi inkarnáció iránt, így a karaktert tiszta lappal indítja. (Önsanyargató típusok tehetnek egy próbát a tesztoszterontól csöpögő régi sorozattal, de mentális egészségük érdekében inkább elkerülendő.) Graham számára, aki korábban saját maga írta és rajzolta underground képregényeit, most nagyszerű lehetőség nyílt, hogy együtt dolgozhasson grafikus barátaival. A rajzolók pár részenként váltják egymást, de a történet megalkotásából is kiveszik a részüket. Az első néhány részben Simon Roy részletgazdag képi világát élvezhetjük, akit Farel Dalrymple majd Giannis Milonogiannis vált fel, sőt egy rész erejéig még Graham is ceruzát ragad. (Roy az ígéretek szerint még vissza fog térni.) Az állandó váltás korán sem járnak minőségbeli ingadozással, sőt az első sztori cliffhangereként szolgáló ötletes fordulatnak köszönhetően indokolt is.