Az Igazság Kardja sorozat egy epikus fantasy könyvfolyam, melynek főhőse, Richard a nevezett pengével csap le azokra, akik igaztalanul, jogtalanul cselekszenek. Richard megteremtője, az író, Terry Goodkind most hasonlóan tett: a Facebookkal a kezében lesújtott egy emberre, aki a legújabb könyvét megosztotta az interneten.

Tette mindezt úgy, hogy fogta, és kiposztolta cirka 220.000 rajongójának a Facebookra a tettes arcképét, nevét, weboldalainak címét, adatait.

A történethez hozzátartozik, hogy Goodkind 14 eddigi könyve 25 millió példányban fogyott el eddig világszinten, ennek dacára most úgy döntött, hogy sorozatához írt előzménykönyvét exkluzív e-könyv formában, szerzői kiadásban jelenteti meg (ez a kötet a The First Confessor: The Legend of Magda Searus).

A könyv nem rég jött ki, 9,99$-os áron, felmászott az Amazon eladási toplistáira - és hamarosan megjelentek belőle "kalóz"-példányok is az interneten.

Terry Goodkind pedig a jelek szerint nem az az ember, akivel ezt meg lehet tenni. Facebook oldalán elhelyezte a tettes fotóját, megadott hozzá pár adatot és elérhetőséget (csak telefont és postai címet nem, de utalt rá, hogy azzal is rendelkezik). Emellett nagyon keserű, szomorú de dühhel átitatott szöveget írt - fordítása:

"Nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy valaki fogta magát és megtörte ezt a bizalmi és tiszteleti kört, amit Író és Olvasó közt kiépíteni igyekeztünk. Különösen mivel mint magánkiadású könyv, a The First Confessor csak úgy élhet (vagy halhat) ha támogatjátok (vagy nem támogatjátok).

Ezekben a hetekben szokatlanul részletesek és nyitottak voltunk mindenkivel azzal kapcsolatban, hogy mit csinálunk, hogyan és miért tesszük, és így tovább. Ezért döntöttünk úgy, hogy közzé tesszük Josh Press (Ausztrália) nevét, akiről tudjuk, hogy a forrása a The First Confessor: The Legend of Magda Searus példánynak, amit online kalózkodással közkézen forog.

Szóval, Josh, mi a helyzet - nem tisztelsz egy keményen dolgozó Szerzőt és hozzád hasonló versenysport-kedvelőt? Nem tisztelsz valaki olyat, aki hangsúlyosan kinyúl azok felé, akik a kemény munka gyümölcsét kalózkodásra akarják bocsátani (THE ORACLE LINK)? Nem veszed a fáradságot, hogy elolvasd a könyv elejében található részt a kalózkodásról?

Milyen ironikus, hogy azt állítod, hogy egy olyan könyvsorozat rajongója vagy, amely a legnagyobb értékeknek tartja az igazságot és a becsületet.

Reméljük, hogy hírneved ára megéri dicstelenséged árát.

Josh Press is:
Wonderwoman enthusiast
Fan of Legend of the Seeker
Resident of Australia
Born October 12th 1984
Sony PSN usertag: pressy24
Artwork: http://pressy24.deviantart.com/
Twitter: https://twitter.com/josh_pressy24

His public photo (Fujifilm FinePix S2000HD captured January 4th 2011 @ 1:41 AM).

A többit rátok hagyjuk, rajongók, barátaink és támogatóink, hogy megbeszélhessétek lentebb (a telefonszámot és a címet visszatartottuk)."

Terry Goodkind nem sokat ba... szóval vacakol.

A nevezett "kalóz" azonnal törölte a webes megjelenéseit, és a tőle függő webhelyek is eltűntek, ahonnan a könyvet le lehetett tölteni. A rajongók reakciói elég vegyesek voltak, többen gratuláltak Goodkindnak a szokatlan és nagyon erős lépéshez, mások dühüknek adtak hangot, szerintük ugyanis nem volt joga ezt a lépést foganatosítani.

A legrémisztőbb egy hölgy kommentje volt, ő ezt írta:

"A névtelenség az internet rákfenéje. Az emberek online olyan dolgokat tesznek, amiket amúgy nem tennének, mert így senki nem fog tudni róla. Úgy vélem, a tökéletes megoldás az lenne, ha elvennék a névtelenséget, így ismét felelősek lennének az emberek tetteikért és döntéseikért."

Igen, ennek van egy ilyen ijesztő oldala is. Az utcán ne viseljünk a nyakunkban névtáblát, hölgyem?

Goodkind elmondta az ügyről:

"Úgy érezzük, elértük, amit szerettünk volna: lelepleztünk valakit, aki azt állította, hogy rajongó, hogy olvassa a könyveket, hozzáférése volt a könyvekhez és minden szándéka megvolt, hogy megvásárolja és így támogassa őket, ehelyett nem csak magát a munkát tagadta meg, hanem a benne levő értékeket, sőt, a mi személyes kéréseinket is. Mivel mindenben nyitottan kommunikáltunk mindenkivel arról, hogy mibe került ezt a könyvet az olvasókhoz juttatni, ebbe a kalózkodás című fejezet is bele tartozik (és még javában íródik). Josh Press elég messzire ment, hogy meghalljuk a hangját és lássuk tetteit, így bevezettük a történetbe."

Aggályos ilyet tenni? Mint a fene. Az aggályosság mértéke attól is függ, hogyan tudta meg Goodkind és csapata, hogy ki volt a kalóz - azaz, történt-e adathalászat. A személyes adatok nyilvánosságra hozása szintén rendkívül sok problémát jelenthet még az írónak - akkor is, ha a kalóz jogsértését elismerik.

Pedig elmondhatja: ő figyelmeztetett mindenkit! Honlapjának Orákulum szegmensében tisztázza a nézeteit a kalózkodásról, és egyértelműen jelzi, hogy mit fog tenni a kalózok ellen.

Bármit.

A baj az, hogy ezek az ő személyes meglátásai, a jog még nem döntött - a csata jelenleg is dúl.

Ebben a jogi háborúban pedig természetesen részt vesznek írók, szerzők, és egyre gyakrabban nem azon az oldalon, ahol Goodkind áll! Ilyen Paolo Coelho, aki saját honlapján arra biztatta olvasóit, hogy tessék minél több helyen minél nagyobb gyakorisággal kalózkodják meg mindazt, amit valaha írt. Odáig merészkedett, hogy a botrányhős Pirate Bay címlapjára is küldött magáról támogató anyagot (a Pirate Bay pedig az egyik legnagyobb torrent tracker). Miért? Mert így olyanokhoz is eljutnak a könyvei, akik amúgy valószínűleg rá sem néznének a boltban, viszont, miután megismerik a letöltött verziókból, valószínűbb, hogy keresni fogják.

(Paulo Coelho a Pirate Bay nyitóoldalán, február)

A közelmúltban Neil Gaiman is tett hasonló nyilatkozatokat. Szerinte manapság már nem vesznek meg számukra ismeretlen írótól könyvet az emberek, a kalózkönyvek pedig jó lehetőség arra, hogy kockázat nélkül megismerjenek egy szerzőt, akitől onnantól kezdve vásárolni is fognak.

Goodkind nem ennyire jóhiszemű. Az Orákulum szekciója szerint: "a kalózkodás nem promotálja a könyvek eladását, hanem ingyenes tartalomszolgáltatást jelent az olvasó felé, akinek így nem is lesz szándéka később pénzért való vásárlásba fogni".

Ahogy az internet immár lassan a teljes bolygón mindenhova eljut, a probléma globálissá válik, és egyre több szerző kapcsolódik be a küzdelembe - így, vagy úgy. Márciusban egy elsőkönyves író, Lloyd Shepherd talált rá egy weboldalra, ahol valaki kérésként rakta föl a felhívást, hogy Shepherd könyvéből készítsen valaki kalózverziót. Shepherd nem volt szívbajos, beregisztrált, és válaszolt. Ami azt illeti, messzemenőkig kedvesen és tiszteletteljesen.

Arról érdeklődött, hogy miért nem szeretne egy őt érdeklő termékért fizetni a "kalóz". Kapott választ az illetőtől (a tudás mindenkié, a kiadók pénzéhesek, meg ha megvesz valaki egy papírkönyvet, miért nem tölthetné le digitálisan is, elvégre kifizette stb.), de mivel nem volt teljesen elégedett velük, indított ezen a kalózoldalon egy fórumtémát, amiben válaszokat kért kérdésére.

Más emberként jött ki a megbeszélésből. Már hajlik rá, hogy Coelhoval és Gaimannel értsen egyet - de csak az író szemszögéből, akire így tényleg felfigyel egy újabb réteg, akik amúgy nem ismernék meg soha. Viszont a kiadójával szemben (akik végül is a könyvet kiadják, tárolják, szállítják, terjesztik, stb.) tiszteletlenség, mi több, árulás lenne támogatni ezt a mentalitást.

Akármelyik véleményt is érezzük magunkénak, innentől - nyomatékos felszólítás! - tessék békén hagyni Goodkind műveit, mert lehet, hogy legközelebb ahelyett, hogy az egész világ előtt pellengérre állítja, egyszerűen az Igazság Kardjával lecsapja a kalóz alkarját, biztos, ami biztos alapon.

The Guardian nyomán innen és innen