Szomorú, hogy meg kell írnom ezt a bejegyzést. Újabb mérhetetlen veszteséget kénytelen elviselni a világ: eltávozott közülünk az első ember, aki lábával érinthette a Hold felszínét. Az emberiség egyik kiválósága lépett most át egy másik világba, és amíg léteznek történelem könyvek, amíg létezik egyáltalán emberi történelem, minden felnövekvő generáció ismerni fogja a nevét a hősnek. 

Neil Armstrong 1930. augusztus 5.-én született Ohio államban, Wapakoneta településen, de egész gyerekkorát költözéssel töltötte. Imádta a repülést, középiskolai tanulmányai alatt hamarabb szerzett repülői engedélyt, mint jogosítványt. Ennek megfelelően a Purdue Egyetemen is repülőmérnöki tanulmányokat folytatott, kis kitérővel meg is szerezte itt a diplomáját 1955-ben. A "kitérő" alatt három évig a haditengerészetnél szolgált, mint vadászpilóta. Kivette részét a koreai-háborúból, 121 órát töltött ellenséges területen. Az egyetem után tesztpilótaként dolgozott az Edwards légibázison, szinte az összes kísérleti repülőgépen repült, társai közül a legnagyobb szakértelemmel rendelkezett. 1962-ben jelentkezett űrhajósnak, a vizsgálatok után be is válogatták a Kilencek csapatába, ami az űrhajósok második generációjának tekinthető (a Hetek, az "igazak" után). 

Gemini 8

Az amerikai Gemini-program hatodik emberes küldetésére David Scott pilótát és Neil Armstrong parancsnokot jelölték ki. (Armstrong később a Gemini 11 tartalék személyzetének is parancsnoka volt.) A Gemini-program legfőbb küldetése olyan tapasztalatok begyűjtése, melyek előkészítik az emberes holdutazást. A Gemini 8 egy fontos lépcsőfok elérésével járult ehhez hozzá, mégpedig először próbált meg amerikai űrhajó egy másik űreszközhöz csatlakozni kézi vezérléssel. A bonyolult feladat megoldása sikeres volt, az Agena rakétához Armstrong dokkolt, szépen kivitelezett, finom manőverrel. A dokkolás után műszaki probléma adódott, mely a leválással sem szűnt meg. A Gemini 8 pörgött, ezért be kellett kapcsolni a visszatérő rendszert, és a tervezett Atlanti-óceáni leszállás helyett a Csendes-óceánban, Okinawa közelében érkezett a vízbe az űrhajó. Mindkét asztronauta sértetlenül úszta meg a kalandot, de a tervezett űrséta és a további három űrben töltött nap így kimaradt. Az élet viszont kárpótolta Armstrongot. 1968. december 23.-án, mintegy karácsonyi ajándékként tudta meg, hogy őt választották ki az Apollo 11 parancsnokának.

Apollo 11

1969. július 16-án, helyi idő szerint délelőtt 9 óra 32 perckor lőtték fel az Apollo 11-et a floridai Kennedy Űrközpontból. Fedélzetén három űrhajós: Neil Armstrong parancsnok, Edwin Aldrin a holdkomp (Eagle) pilótája, és Michael Collins, a Columbia modul pilótája. Július 19.-én álltak Hold körüli pályára, 20.-án pedig leválasztották a holdkompot. A leszállásnál az automata egység egyenetlen talaj felé irányította a kompot, ezért Armstrong kézzel manőverezve tette le a szállítóeszközt, csaknem kifogyasztva ezzel az üzemanyagot, alig 30 másodpercnyi időre elegendőt hagyva benne a felszálláshoz. A landolás a Nyugalom Tengerén történt (Mare Tranquillitatis), hat és fél óra múlva pedig, (miután működésbe hoztak egy kamerát, hogy a világ élőben is nyomon követhesse az eseményt) este 10 óra 56 perckor Armstrong kilépett a holdkompból. "A létra alján vagyok. A holdkomp lábai talán 1–2 hüvelyknyire mélyedtek a porba, bár a talaj nagyon, nagyon finom szemcséjű, ahogy közelről láthatom. Majdnem olyan, mint a púder. A por nagyon finom. Most lelépek a talpról". -jelentette, majd elhangzott a történelmi mondat: 

„That's one small step for a man, but giant leap for mankind.”
(Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek)

Első teendőként a holdkomp sérülésmentességéről bizonyosodott meg a két űrhajós (Aldrin nem sokkal később követte Armstrongot), majd kitűzték az (előre beállított) amerikai zászlót. Mintavételezés következett a hold talajából és azt azt borító porból (mintegy 22 kg), fényképeztek, elhelyeztek egy emléktáblát a Föld térképével, egy szeizmométert, amely az esetleges holdrengéseket méri, és néhány lézertükröt. A holdkompba visszatérve hét órát pihentek, majd a kevés üzemanyag ellenére sikeresen felszálltak és csatlakoztak Michael Collinshoz. A Földre július 24.-én érkeztek meg egy Csendes-óceáni landolással. A NASA az esetleges fertőzésektől tartva karanténban felügyelte a hősöket, csak aztán engedett teret a nemzeti és világbeli ünnepléseknek.

A küldetés után Armstrong visszavonult az űrhajózástól, tanított a Cincinatti Állami egyetemen. Részt vett az 1986-os űrsiklóbaleset kivizsgálásában. Több cég Igazgatótanácsának volt tagja, valamint népszerű közéleti személyiség, aki megengedhette magának két éve, hogy megbírálja Obama elnököt a Holdra való visszatérés elhalasztása miatt. Idén sikeres szívműtétet végeztek rajta, amely miatt folyamatos felülvizsgálásokra kellett járnia. Nem sokkal 82. születésnapja után vették észre ennek szövődményeit, melyből az hős már nem tudott felgyógyulni. Augusztus 25.-én tért vissza a csillagokba.