A művészet (és különösen az irodalom és a filmek világa) gyakran elköveti azt a hibát, hogy sztereotípiákban és klisékben írja le azokat a karaktereket, akik a legfontosabbak és legérdekesebbek tudnának lenni minden regényben: a nőket. Sajnos ez a spekulatív fikcióban is megtörténik: a fantasyban a nő gyakran megmentésre szoruló kis ékszerként működik, a sci-fiben pedig törékeny tudós vagy szerelmi céltábla csupán. Azonban - mint sok mindenben - a fantasy és az sf művekben a nők sokszor kiemelkednek egydimenziós társaik közül, és miközben megmaradnak igazi nőknek (szinte hús-vér személy hitelességével), emellett túlmutatnak az unalmas és hamis, klasszikus nő-imázson. Ezekből a reális, nőies és mégis erős karakterekből válogattuk össze a szerintünk öt legklasszabb karaktert. Lássuk!

5. Tali'Zorah

A Mass Effect videojátékok egyik nagy meglepetése a kvarián nevű faj, akik immunrendszere olyan gyenge, hogy élet-védő ruhákba zárják magukat. Közéjük tartozik Tali'Zorah, aki a népe által zarándoklatnak nevezett információ- és értékgyűjtő útján találkozott a játékos által irányított Commander Shepherddel. Tali meglepően eredeti karakterré nőtte ki magát. Női karakterként viselkedik, megvannak a gyenge pontjai - de nem mondvacsinált dolgok, hanem olyanok, amiket valódi, hús-vér nők esetében tapasztal az ember: ismeretlen terepen nagyon óvatos, amikor gyenge, akkor nem várja a fehér lovon közelgő megmentőt, hanem kijárja a lehetőségeket, viszont nem nagyon kemény - nem rest segítséget kérni. Emellett olyan párbeszédeket kapott a készítőktől, amikből süt, hogy nő - viszont nem olyan erőszakosan, mint a franchise égig érő combú önjáró lökhárítói (ehhez nagyban hozzájárul, hogy nem látunk Taliból egy négyzetmillimétert sem soha, így a Bioware nem tudott megint beesni a 'jócsaj' klisé fojtogató csapdájába). Összefoglalva: Tali egy erős női karakter, életszagú női erősségekkel és gyengékkel, tökéletesen szerethető női stílussal, ami a Mass Effect egyik leghitelesebb karakterévé teszi.

4. Amy Pond

A 11. Doki társaként sok Dr. Who rajongó azzal vádolja Amy Pond karakterét, hogy ellopja a műsort a Time Lordtól, és hogy a Dr Who tulajdonképpen már inkább Amy Pond Show. Kérem szépen, ez történik, amikor egy jó színésznő (Karen Gillan) kap magának egy hibátlanul megírt, igazi női karaktert! Mert Amy ilyen: amikor szeret, akkor nagyon szeret, amikor utál, akkor nagyon utál, de emellett kicsit tévelyeg, ha az eszére hallgat és soha sem, amikor a szívére... Amellett, hogy nagyon emberi (időnként csetlik-botlik, vagy beleüti az orrát dolgokba, amikbe nem kéne), nem "szuperhősödik" meg, mint sok női karakter. Az tény, hogy kimondottan nagyszájú: amikor például az ötödik évad nyolcadik epizódjában foglyul ejti maga a talaj, és üvegkoporsója fölé egy riasztó alak hajol, akkor is képes azért reklamálni, mert az őt vizsgálgató rémalak le merte pisszegni... Az arcátlansága és nagyszájúsága kicsit kamaszlányossá varázsolja a figuráját, amit a rajongói feltétel nélkül szeretnek, de még a hangosan utálói sem tudnak úgy kritizálni, hogy ne arról beszéljenek, hogy szerintük elvette a főszerepet a doktortól. Röviden: ez a heves, kicsit esetlen, de nagyon bátor és óriási szívű lány egyértelműen az sf egyik legvalósághűbb női karaktere, feminin, bátor és erős nő - aki közben annyira valódi, hogy szinte minden nap szembe jön az utcán.

3. Nynaeve al'Meara

Robert Jordan epikus fantasy regénysorozata, Az Idő Kereke hemzseg az erős akaratú, mégis kifejezetten nőies nőalakoktól, és közülük is kiemelkedik a fiatal falusi javasasszonyként induló Nynaeve. Ez a kifejezetten okos és csinos lány rengeteg hibával bír: türelmetlen, hamar dühbe gurul és mérgét nem rejti véka alá, lételeme a más nőkkel való versengés-rivalizálás, és nagyon szeret irányítani másokat. Viszont mindezt tudja magáról, és képes saját természetén felülemelkedni. Az pedig, ahogy több száz oldalon át küzd a szerelméért, és tulajdonképpen ő udvarol szíve választottjának, annyira életszerű és kedvesen megírt, hogy az ember egyből úgy érzi, szívesen lenne a választott férfi, <SZPOLYLERVÉDELEM> helyében. Emellett képes a közelgő apokalipszis "fényében" is anyaként aggódni a rábízottakért - vagyis azokért, akikről úgy érzi, rá lettek bízva. Nynaeve egy olyan karakter, aki szakít a fantasy összes nő-kliséjével: nem a szokásos tökéletes nő, nem a szokásos varázslónő, hanem erős és nagyon élő figura.

2. 2nd Lieutenant Mira

A Warhammer 40000: Space Marine című akciójátékkal kapcsolatban korábban lehoztunk egy sokkoló hírt: egy feminista társaság az Év Legfeministább Számítógépjátéka címre jelölte. Aki ismeri a Warhammer 40k pöppet sem nőies világát, az a monitorra küldte a reggeli kávéját lágy permetként, amikor ezt a hírt olvasta. Mi van? Nos - Mira hadnagy van. A két és fél méteres, génmanipulált szuper-ember űrgárdisták a játékban segítenek ugyanis a Birodalmi Gárda cseppet sem speciális, mindennapi katonáinak, akik parancsnoka a nevezett hölgy. És Mira, a Warhammer világától kissé idegen módon egy nő. Üdítő színfoltja mind a játéknak, mind az univerzumnak: mentes minden hangsúlyozott nemiségtől, klisétől, giccstől: nem azért nő, hogy legyen egy szerelmi szál (mert az nincs), nem azért nő, mert kell egy lágy vonal, vagy egy új történeti szál. Azért nő, mert egy nő is meg tudja állni a helyét a pozíciójában - és ő ott van és megteszi. Harcol, az emberei tisztelik és követik akár a pokolba is. Nem eltúlzott karakter - nem emberfeletti, nem szupererős, egyszerűen csak átverekedte már magán jó néhány csatatéren és tudja, mit kell tennie. Olyannyira, hogy a játékban többször kihúzza a sz...erencsétlenségből az űrgárdistákat! Nem harsány, nem üvölt róla, hogy ő a kötelező női karakter - egyszerűen egy nő, aki teszi a dolgát, és jól csinálja, amit csinál - sok millió való életbeli társához hasonlóan.

1. Chase Kolpath

Jack McDevitt űropera-kaland-krimi sorozatáról, az Alex Benedict-ciklusról is sokan mondták azt, mint a Doctor Who-ról: hogy a női szereplő "ellopja" a showt. Nos, Chase-nek valóban nehéz ellenállni! A listában ő messze az egyik legreálisabb női figura: látjuk, ahogy keresi az élete értelmét, élete párját: mellékállások közt böngészik, randikra megy, ha kell, fogyózik, sportol... tudjuk, mi a kedvenc étele, színe, tudjuk, milyen a lakása - Jack McDevitt Chase személyében egy példás alapossággal felépített nőt mutat be olvasóinak. Mesteri fogás: együtt izgulunk, aggódunk, menekülünk és örülünk Chase-szel, együtt szurkolunk neki, hogy sikerüljön a randi, együtt örvendezünk vele egy jó fogáson az évezredek óta elhagyott űrbázis rejtekén... Emellett ez a nő egyáltalán nem vakmerő: nem egy Amy Pond, aki belegyalogol akármilyen kelepcébe, és szerencsével kijön belőle. Chase valóban megsérül, megfontolt, de ha kell, rendkívül bátor: tönkretett antigravitációs taxival szökik meg bolygókról, egy több száz éve elhagyott csatahajót beüzemelve szembeszáll a Némák hadseregével, egymagában átutazik a telepata idegenek világain... és mindeközben, akármilyen erős és cselekvőképes is Chase, igazi érzelmeket tapasztalunk a regények lapjain - és így a mi érzéseink, izgalmunk is valódibb. Bravó, Mr. McDevitt, kis híján megteremtette a leghitelesebb és legerőteljesebb sci-fi hősnőt! Azért csak majdnem, mert...

... mert a NON-PLUSZ ULTRA sf hősnőt senki sem nyomhatja le a képzeletbeli dobogó legeslegtetejéről. Igen, ő Ellen Ripley, az első filmes női akcióhős. Kemény - mert keménynek kell lennie, de ettől még képes a nagybetűs Nő egyik legszebb feladatkörét, az anya-szerepet is magára ölteni: amikor a Bolygó neve: Halálban Newtot, a kislányt anyaként védelmezi, és - szimbolikusan - a film végén összecsap egy másik anyával...

Ráadásul Ripley NEM férfiasan kemény, de nem is törékeny csecsebecse - hanem természetes nő, amellett, hogy sok férfi sf hőst megszégyenítő módon négyszer keni úgy el az idegen(ek) arcát, mint óvodás a vajaskenyeret a falon.

A kategória abszolút vesztese:

Bella, az Alkonyatból. Ő minden, ami ellen a női egyenjogúság szószólói valaha is harcoltak: passzív, döntésképtelen, folytonos védelemre és felügyeletre szorul, zéró önbecsüléssel dobja magát az első csillámvámpír fazon karjaiba, örökkön szenved, és képtelen normális kapcsolatok kiépítésére a külvilággal. Fölösleges is ragozni - de azt azért érdeklődve megkérdezem, hogy a feministák miért nem tüntettek az egészséges nőképet ilyen mértékben romboló franchise ellen?... Miért az "erős férfi"-imázst és miért nem a "gyenge-törékeny-védjmeg-twilight" nőképet támadják?