"Ez a könyv egyszerűen zseniális! ...de abszolút megfilmesíthetetlen!" Ismerős gondolat, nem? Különösen a hihetetlen tájakon, elképesztő lények által benépesített, kolosszális méretű és rendkívüli alapossággal felépített sf és fantasy világok azok, amelyekről hajlamosak vagyunk azt mondani: ez simán megfilmesíthetetlen, és kész. Hasonló a helyzet a kultikussá vált könyvekkel - ezekről is váltig állítjuk, hogy lehetetlen filmre vinni, egészen addig, amíg valaki meg nem teszi. Akár kompromisszummal, akár anélkül. Összeszedtük a 10 legérdekesebb ilyen esetet, amikor a megfilmesíthetetlennek hitt regény eljutott a széles vászonra... így, vagy úgy.
Miért megfilmesíthetetlen: mert rendkívül összetett és tele van érdekfeszítő ötletekkel! Annyi reflektálás van benne a mai korunkra (a távoli jövő lencséin keresztül), annyi elvont filozófia, a szereplők belső világáról és gondolatairól legalább annyit megtudunk (ha nem többet), mint a külvilág eseményeiről. Ahogy John Scalzi fogalmaz: "Frank Herbert könyve olyan sűrűségben fogja össze a vallást, politikát, gazdaságot, forradalmat és batár nagy fűszer-ürítő férgeket, hogy azzal fenyeget, hogy visszahullik önmagába."
Hogyan lett mégis film: David Lynch rettentően összesűrítette a történetet. És Scalzi szerint hozzáadta a saját "furcsaság-rétegét". Nos, igen.
9. V mint Vendetta
Miért megfilmesíthetetlen: Alan Moore graphic novelje mázsányi mennyiségekben tartalmaz kalandozást, a tárgytól való eltérést és kőkemény politikai eszmefuttatást. Alan Moore egyébként kategorikusan kijelentette, hogy az ő munkáiból nem lehet filmet készíteni, de a V-t különösen ilyennek tartja. Bár szerintünk minden kezdő rendező arra vágyik, hogy filmet készíthessen egy poszt-apokaliptikus, disztópikus Angliában egy olyan ember uralmáról, aki szerelmes egy számítógépbe és fasizmusba taszítja az országot, miközben egy rejtélyes terrorista egy fiatal lányt kínoz, hogy az átvegye tőle a stafétát. Yepp.
Hogyan lett mégis film: Sokkal pozitívabb végkifejlettel. És sokkal kevesebbet szólt a vegytiszta anarchiáról a képregénynél... meg még néhány más dologról is, na.
8. A Végtelen Történet
Miért megfilmesíthetetlen: mert a tulajdonképpeni regény Michael Endétől egy nagyon összetett elmélkedés arról, hogy változtatnak meg minket a történetek - és hogyan változtatjuk őket mi magunk. Az első felében Bastian elkezdi olvasni Atreyu történetét, mire a történet elkezd reagálni és változni az ő személye kapcsán, a második felében pedig Bastian maga is bekerül a könyvbe, és cselekedetei aktívan alakítják a történetet... rengeteg fura, szokatlan esemény van benne.
Hogyan lett mégis film: nehezen. Maga Michael Ende annyira utálta az 1984-ben elkészült, egyébként rettentően hangulatos alkotást, hogy pereskedni kezdett, hogy változtassák meg a címet és/vagy vegyék le a nevét a stáblistáról. Ráadásul a film csak a sztori első felét vitte a vászonra, és abból is rengeteg ötletet és elképzelést kihagyott.
7. Kamera által homályosan
Miért megfilmesíthetetlen: könyörgöm, ezt a könyvet Philip K. Dick írta. És még tőle is eléggé gombaigényes! Hiszen egy beépülő zsaruról szól, aki elfelejti egy drog hatására, hogy a fickó, akire vadászik, ő maga. Hogy az ilyesmit viszonylag nehéz megfilmesíteni? Az. A könyv ráadásul folyamatosan azzal játszik, hogy a valóság és az illúzió határán egyensúlyoz és ügyesen ábrázolja a széteső személyiségben végbemenő folyamatokat is... olyan ez, mint megfilmesíteni a Kognitív disszonancia elmélete c. szakkönyvet.
Hogy lett belőle mégis film: rajzosan. A színészek eljátszották a szerepüket, majd hogy elszálltabb, őrültebb hangulatot adjanak az alkotásnak, rajzfilmesítették. Tulajdonképpen egy elég hű és elég jó adaptáció lett belőle, kicsit kevesebb agyalási kényszerrel, mint a könyv esetében, de akinél a rajzfilmes kinézet leveri a biztosítékot, annak határozottan nézhetetlen,
6. Johnny Mnemonic
Miért megfilmesíthetetlen: mert William Gibson elképzeléseinek jobb a grafikája a valóságnál. Egyszerűen nehéz azt reprodukálni, mint amit ő elképzel! Rengeteg dolog történik egyszerre és nagyon nehezen ábrázolható elképzelésektől hemzsegnek az írásai.
Hogyan lett belőle mégis film: olyan "Bár ne lett volna" módon. Széles körben tragédiának tartják ezt a filmet, amit sokszor kritizálnak túljátszás miatt és a gibsoni ötletek felhasználatlanul hagyása miatt egyaránt.
Miért megfilmesíthetetlen: karakterek százai, tonnás háttérsztorik - és ismét csak Alan Moore (valamint Dave Gibbons) munkája rengeteg érdekes drámával és alternatív történelemmel. Tipikusan az a világ, amely követelne magának egy ötévados sorozatot (és sikoltva követelné a hatodikat is, mint McCormac whiskeyből). És ebből készíteni egyetlen filmet?... ajaj...
Hogyan lett belőle mégis film: történt egy kis Zack Snyder. Nagyon baba, szép felvezető rész meséli el a háttér jó részét, de a mellékszálakat így is meg kellett vágni, ráadásul a későbbiekben hagyományos akciófilmmé fajul, ami egy Mátrixosas őrült csatajelenetbe torkollik, ami alatt tachyonokról van szó. Aki olvasta és látta a filmet is, minden bizonnyal érti a dolgokat.
4. Végjáték (Ender's Game)
Miért megfilmesíthetetlen: mert a sztori jelentős hányada Ender kollega krániumában zajlik, és nem az azt körülvevő disztópiától fröcsögő mélyűrben. Emellett annak a vizuális bemutatása, ami ebben a regényben történik, elég visszás lehet sokak szemében (mert azért ehhez képest az Éhezők Viadala olyasmi, mint a Pilisben hosszúhétvégéző egyetemisták baráti klubja).
Hogyan lesz belőle mégis film: jól. Már fel is vették a dolgokat, de csak 2013 őszén mutatják be a filmet. Többek közt Ben Kingsley és Harrison Ford is a szereplők közt van... nagy figyelem összpontosul rá, és hát NAGYON reméljük, hogy horzsolni fog, mint kezdő metalcore banda kislemeze a Palaszban.
3. Alkonyat (Twilight)
Miért megfilmesíthetetlen: mert bűn rossz a könyv. Ó, igen, és effektíve nincs mit megfilmesíteni belőle! Az, hogy az embernek szerelmi bánata van, szenved, vagy beleszeret egy olyan személybe, aki veszélyes, akibe nem kéne - oké, ilyen van, ennek témának kell lennie, de a sulipszichológusnál, nem a moziban! Egy ilyen témát vagy fekete-fehérben, Arany Poszméh-díjas művészfilmben tudom elképzelni (ami nem a fantasztikum terepe, azaz lelépés!), vagy sehogy. És mégis, a rendező becsületére legyen mondva, hogy filmileg az első epizód határozottan nem rossz: szép is, és a történet zéró voltához képest még izgalmas is. Na de... na de...
Hogyan lett belőle mégis film: $$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$
2.Dungeons and Dragons (Sárkányok Háborúja)
Miért megfilmesíthetetlen: a DnD egy szerepjátékos univerzum, abból is az egyik legnagyobb és legfontosabb. Milliók játszották és játszák a mai napig. Ahhoz, hogy sikeres filmet készíthessen belőle az ember, ahhoz játszani kell, nagyon sokat, nagyon sokszor, különben kimaradnak legalábbis azok a kis nüanszok, amitől a DnD igazán DnD lesz. Az igazán nagy játékosok pedig valószínűleg inkább nekiállnak a világhoz regényeket készíteni (az olcsóbb és szerepjáték esetében relevánsabb is a filmnél)... Ha valaki a teljes háttértudás nélkül akar filmet készíteni egy ilyen léptékű és rajongói bázissal bíró világból, akkor jó eséllyel a világ egyik leghatalmasabb fan-baseét fogja magára haragítani...
Hogyan lett belőle mégis film: úgy, hogy valóban magára haragította a világ egyik legnagyobb fanbaseét. De komolyan, a szarvas sisakos nem törpe (de mondom törpe!), a rettenetes CGI megoldások, az egyenesen idegesítő színészi játék, a mellbimbós páncél, és a világ alapvető nem-ismerése ellenére elkészült a külföldön egyébként Dungeons and Dragons címmel futó film, amit még Jeremy Irons sem tudott kihúzni a gajdeszból. Tragikus alkotás. És ha már egyszer nagy rajongói táborokról beszélünk...
1. A Gyűrűk Ura
Miért megfilmesíthetetlen: mert többen szeretik, mint nem, és minden rajongónak explicit elképzelései vannak azzal kapcsolatban, hogy hogyan néz ki Frodó, milyen mágusbotja van Gandalfnak, hogy néznek ki a tündék (nem, Peter Jackson, nincs hosszú műkörmük és nincs csillámpor a szemük köré kenve)... azaz a rajongótábornak előre borítékolható módon nem lehet 100%-osan megfelelni. Emellett A Gyűrűk ura puszta méretei, a bejárt terület, a rengeteg kapott plusz színezék, a tízezer évnyi háttérsztori és a megfogalmazhatatlanul idegen lények (mint pl. a tündék vagy a maiák) miatt is rendkívül nehéz falatnak bizonyulhat az egyszeri rendező számára, aki ha nem akarja, hogy a különböző országok Tolkien teamjei elkezdjék élezni a hosszúkardjaikat, jobban teszi, ha hozzá se nyúl a könyvhöz. A jó öreg J. R. R. amúgy is igen érzékeny volt a filmadaptációk kérdésével kapcsolatban...
Hogyan lett belőle mégis film: történt egy Peter Jackson. A rendező rojtosra olvasta a könyvet és igyekezett nem tömeges öngyilkosságot kiváltani a rajongókból, de azért kicsit mégis szabadabban értelmezte, így nem lett reménytelenül darabos. Persze ezer helyen lehet belekötni, de valószínűleg azt kell mondjuk, a lehetséges Gyűrűk ura-filmekhez képest abszolút korrekt filmről van szó.
HALADÓ RENDEZŐKNEK MÉG MEGFILMESÍTÉSRE AJÁNLJUK:
J. R. R. Tolkien: A Szilmarilok. Könnyed nyáresti olvasmányból készüljön könnyed fantasy akciófilm.
Aldous Huxley: Az érzékelés kapui. Ha még nem lett volna elég az LSD a Dick-részlegben.
Árnyak és Rémek: Ray Bradbury emlékére. Ha minden novella kap 3 és fél percet a filmből, akkor ki is adja a három órás epikus hosszúságot. Kihívást kedvelő rendezőknek.
io9 alapján
Utolsó kommentek