A tavaly nyáron elhunyt olasz származású, hihetetlenül sokoldalú karakterszínész játszhatott bármit; katonát, hentest, kalózt, együgyű rendőrt, western-figurát, átlagembert, Ernest Borgnine-ból valahogy elemi erejű emberség sugárzott át a filmvászonról.
Köpcös, barázdált arcú "csúnyafiú" karaktere miatt nem éppen a hőstípus megtestesítője, ám ennek ellenére, vagy éppen ezért alakításaiban mindig megtalálta az utat a nézők szívéhez. Ő volt az egyszerű átlagember, nem egy esetben olyan karakter, akit valamilyen okból kivetnek maguk közül az emberek. Ilyen figura volt pl. az 1955-ös Marty című film fő karaktere, az érzékeny, és félénk hentes, akinek megformálásáért Spencer Tracey, Frank Sinatra, James Dean, és James Cagney orra elől vitte el az Oscar-díjat.
Pedig eredetileg nem is színésznek készült, sőt, annyira bizonytalan volt a jövőjét illetően, hogy gimnáziumi tanulmányai után belépett a az Egyesült Államok haditengerészetéhez, amit tíz évnyi szolgálat után hagyott ott. Gyári munkásként dolgozott, amikor édesanyja unszolására elkezdett drámaórákat venni; az áttörést egy Broadway szerep hozta meg számára. 1951-től túlnyomórészt hollywoodi filmekben dolgozott.
A hazai nézők számára talán legemlékezetesebb alakításainak egyike a Piszkos tizenkettő Worden tábornoka, de számtalan nemzetközi sikernek örvendő nagyfilmben szerepelt. Ilyen pl. A Erich Maria Remarque regényéből készült A nyugaton helyzet változatlan, a James Jones regényéből készült Most és Mindörökké, A Poszeidon-kataszrófa, és a Konvoj.
2009-ben megfordult a Vészhelyzet című világsikerű tévésorozatban két epizód erejéig Paul Manning szerepében.
A Spongyabob Kockanadrág című rajzfilmsorozat rajongói 1999-2011-ig hallhatták Borgnine-t Kobaka "szinkronjaként".
Egy átlag sci-fi rajongó talán nem nevezné Borgnine-t a tematika veteránjának, pedig ezen a vonalon is elég sok filmszerepet tudhat a háta mögött.
Az 1980-as Szuperzsaru című film inkább afféle vígjáték, egészen enyhe sci-fi vonallal; ebben egy meglehetősen bugyuta és idegesítő rendőrt alakít. John Carpenter egyik legemlékezetesebb rendezése, az 1981-es Menekülés New Yorkból, ahol Borgnine, Kurt Russel -és egy igazi film noir és western nagyágyú, Lee Van Cleef-, partnereként Cabbie-t játszotta.
Az 1987-ben készült, Stevenson-regény adaptációban, a Kincses sziget az űrben című olasz-német kooprodukcióban Billy Bones megformálója volt, Az 1997-es Gattaca-ban pedig Caesar szerepét játszotta.
Mi utoljára a 2010-es Red című akciófilmben láthattuk Helen Mirren, Bruce Willis, és John Malkovich partnereként, ezután, 2011-ben három mozifilmben és egy tévéfilmben is vállalt szerepet. 2012-ben fejezte be élete utolsó filmjének, a The Man who shook the hand of Vicente Fernandez forgatását, melyben a főszereplőt, Rex Page-t alakította.
Ő az a színész, aki nélkül nem csak a filmtörténelem, de mi nézők is sokkal szegényebbek volnánk.
Ernest Borgnine ma lenne 96 éves.
Utolsó kommentek