Egyszer volt, hol nem volt, volt egy egyszer egy olyan műfaj, hogy kalandjáték. A kalandjátékok dicső múltra tekintenek vissza, hisz a szerepjátékok mellett ezek voltak sokáig a PC-s játékvilág zászlóvivői. Népszerűségük az úgymond point’n’click (kattintással vezérelt) korszakban érte el csúcspontját. Az időszak húzócímei a Maniac Mansion, Broken Sword és a Monkey Island című sorozatai voltak. Aztán az 1990-es évek végére, mikor a stratégiák, szimulátorok és FPS-ek megkezdték térhódításukat a 3D segítségével, a kalandjátékok, melyek időigényesebbek (meg nyelvtudást igénylőbbek) és vizuális szempontból visszafogottabbak voltak, kezdtek veszíteni népszerűségükből. Az újabb, ígéretes címek, mint például a Grim Fandango vagy a The Neverhood egyaránt megbuktak, és a Myst-stílusú játékok klónjai nem tudták a végtelenségig elszórakoztatni az embereket. Ekkor tört be a köztudatba a norvég Funcom fejlesztőstúdió egyik tagja, Ragnar Tørnquist a The Longest Journey-el (norvég címe: Den lengste reisen). És ahogy mondani szokták, a többi már történelem.
A The Longest Journey sikere a mai napig rejtély. Az egyszerű point’n’click játékmenettel bíró, önmagában semmi forradalmit nem tartalmazó játék újra népszerűvé tette a műfajt. Véleményünk szerint a játék sikere a történetében keresendő, hiszen Tørnquist eredeti foglalkozását tekintve forgatókönyvíró. Ennek nyomát viseli magán a játék is: tömérdek párbeszéd, kidolgozott szereplők (még a leglényegtelenebb karakterek is egyediek) és jól felépített sztori. A főszereplő, April Ryan talán a leghitelesebb női karakter, akit kalandjátékban csak megalkottak, és népszerűsége a mai napig töretlen. Sarah Hamilton, April Ryan angol szinkronhangja zseniális munkát végzett, és annyira összeforrtak Aprillel, hogy a színésznő a folytatásban is ragaszkodott régi szerepéhez.
Sarah Hamilton, April angol szinkronhangja
A játék irányzatát tekintve sok mindennek besorolható. A történet a XXII. században játszódik, egyfajta cyberpunk stílusú jövőben. A zsáner minden sablonja jelen van: megaállamok uralta világ, erkölcsileg lezüllött társadalom, hight-tech és low-life, neontól ragyogó épületek repülő autókkal, hackerek stb. Ebben a világban – egész pontosan Newport városában, Amerikában – él April Ryan, a művészeti ambíciókkal rendelkező ifjú hölgy, akit furcsa álmok gyötörnek. Álmaiban gyakran találja magát különös helyzetekben, egy idegen világban. Aprilnek e nélkül is akadnak – kifejezetten nőies – gondjai. Egy kellemetlenkedő alak, Zack Lee folyton nyomul rá, és amiatt aggódik, hogy nem tudja majd megfelelően megcsinálni a felvételijét a művészeti iskolába. A dolgok azonban megváltoznak, mikor April kezdi észrevenni, hogy az álmai egyre inkább valósággá vállnak. A helyzetet nem könnyíti meg Cortez, az öreg mexikói sem, aki már-már gyakran filozófiai talányokba vonja be Aprilt. Egyúttal April mentorává is válik, és beavatja a lányt a nagy titokba: két világ létezik.
Az egyik világ a tudomány és logika uralta Stark, a másik pedig a mágia és különös teremtmények lakta Arcadia. A két világot valamikor még az időszámításunk előtti 10. évezredben választották külön egymástól, mikor az emberiség elkezdte a mágiát és a tudományt kisajátítani, és önző célokra felhasználni. Az ikervilágok közötti kapcsolat nagyon érdekes. Míg Stark elfeledte Arcadiát – jobban mondva tündérmesének titulálta -, addig Arcadia földjén nagyon is tisztában vannak az emberek Stark létezésével. A világok közti harmóniára az Egyensúly vigyáz, melynek egy Védelmezője van és a két világban több őrszeme is. A világok szétválasztásakor már megjövendölték az újraegyesítés lehetőségét, de csak sok-sok évezred múlva kerülhet rá sor, különben a világok elpusztulnak. Ezt a veszélyt azonban nem mindenki gondolja így. A Starkon ragadt őrszemekből összeállt a Vanguard nevű szervezet, mely a világok egyesítését tűzte ki céljául, méghozzá idő előtt. Elrabolták az Egyensúly Védelmezőjét, így a világok közti határ elvékonyodik. Arcadiából lények és területek villannak át Stark világába, melyeket nem csak April lát. A feladat tehát egyszerűen hangzik: megállítani a Vanguardot, kiszabadítani a Védelmezőt, és rendbe hozni az Egyensúlyt, ehhez azonban be kell járnunk mindkét világot.
A cím nagyon találó. A tenger fenekétől egészen a világűrig mindenhol megfordulunk. April a küldetése érdekében számtalan, erkölcsileg megkérdőjelezhető dolgot kell, hogy megtegyen, (betörés a rendőrség archívumába, lopás, megtévesztés stb.) valamint több barátját, segítőjét is elveszíti. De ezen az úton egyedül ő tud csak végigmenni, hisz egyedül neki van meg az a képessége, hogy utazzon a világok között anélkül, hogy ebbe belepusztulna. Ezen kívül April még saját múltját és születésének körülményeit is kideríti. April szenvedéseit és cselekedeteinek súlyát a játékos is átérzi, éppen ezért hatnak hitelesnek, és érződik a lány karaktere közelinek saját magunkhoz.
Azonban hiába volt sikeres a játék, sokáig nem készült hozzá folytatás. Habár nem is volt elvárva, elvégre a The Longest Journey befejezése hagy maga után néhány kérdőjelet, de ugyanakkor le is zárja April kalandjait. Hét évvel a díjnyertes első rész után jött a kor igényeinek szintén megfelelő külcsínben tálalt folytatás, a Dreamfall: The Longest Journey (norvégul Drømmefall: Den Lengste Reisen).
Kép az első részből. A digitálisan festett hátterek látványa a mai napig szép.
A játék minden tekintetben megújult. Teljesen háromdimenziós, third person nézetű játék lett belőle, és a kezelőfelülete is ehhez igazodott. Jóval kevesebb logikai feladatot kellett végrehajtanunk, a párbeszédek száma viszont jelentősen nőtt. Annyira, hogy néha már túlzásnak érezték a játékosok. Nem is beszélve a gyakran nehezen irányítható verekedős részekről. Ezen kívül a környezet is más. A játék története szerint végbement Starkon egy olyan folyamat, mely lerombolta a technológiai fejlettségét. Egy kicsit – úgy néhány évvel – használnak nálunk fejlettebb technológiákat az emberek, de a cyberpunk érzés még megvan. Felemelkedett ugyanis egy EYE nevű nemzetközi rendfenntartó szervezet, mely figyeli a wire-t, a az internet videojátékban megtalálható változatát. A wire-on keresztül mindenkit figyelnek, ezért aki teheti, leárnyékoló programokat telepíttet a kütyüibe. Ez az erősen disztópikus jövő ad otthont új főhősnőnknek, Zoë Castillónak. Zoë az elkényeztetett fiatalok életét éli. Kirúgták az egyetemről, ezért nem kell csinálnia semmit sem. Ha unatkozik, bulit tart vagy elmegy capoeirázni. Egy alkalommal egy kislány – Faith – a TV képernyőjén veszi fel vele a kapcsolatot, és kéri meg rá, hogy mentse meg April Ryant. A kislány teljesen olyan volt, mint Samara a Körből. A történet során többször is összefuthattunk vele.
Kép a második részből. A játék grafikája 2006-ban nagyon csinosnak számított.
Arcadiában is zajlik az élet. Az eltelt tíz év alatt April egy elnyomó birodalom, az Azadi ellen összegyűlő lázadók egyik vezetője lesz. April sokat változott az évek alatt: kíméletlen harcos és stratéga lett belőle, akin a leginkább érezhető a reményvesztettség. Messze nem az a karakter, akit az első részben megkedveltünk. Az utolsó játszható szereplő Kian Alvane, aki az egyik legjobb azadi papként szolgál. Kíméletlen, előírásos harcos, aki April hatására kezdi nyílt szemmel nézni a világot, és kezdi észrevenni, hogy talán nem annyira jó az, amit az azadik el akarnak érni.
A játék önállóan nem rossz. De mint a The Longest Journey folytatása, messze nem hozta az elvárt szintet. Zoë feleannyira sem számít szerethetőnek, mint amennyire April volt, a játéktörténelem egyik legcliffhangeresebb befejezése pedig vegyes fogadtatásra talált. És ugyanúgy rengeteg évig várakoztatták a játékosokat a folytatással.
A Dreamfall Chapters: The Longest Journey-t (norvégul Drømmefall Kapitler: Den lengste reisen) 2014 novemberére ígérték, de a fejlesztést már nem a Funcom csinálja, hanem a Tørnquist által vezetett Red Thread Games. A gyűjtést a Kickstarteren kezdték meg, és hamar össze is gyűjtötték az összeget a folytatás elkészítésére. Az eddig kiszivárgott információk szerint ismét third person nézetből irányíthatjuk majd a karaktereket, és visszakerül valamennyire majd a point’n’click is a játékmenetbe, és az előbbieknél jóval nagyobb területet járhatunk majd be.
Egy Zoë-t ábrázoló kép a harmadik részből. A látvány hasonlóan lenyűgöző lesz
majd, mint az elődöknél.
A történetről csak annyi szivárgott még ki, hogy Zoë Castillóval indítunk, aki elszökik a Cselekménynek nevezett világból, és megakadályozza Kian Alvane meggyilkolását. Eközben Starkban is áll a bál, és egyre több embert csatlakoztatnak az álmodó-konzolra, és juttatnak át embereket Arcadiába az akaratukon kívül. A történet lezárja a The Longest Journey-sorozat első ciklusát, de azt nyilatkozták, hogy nem ez lesz a széria befejező része. Eddig minden esetre bizakodók vagyunk, és nagyon várjuk 2014 novemberét.
A The Longest Journey sokak számára vált A kalandjátékká, hisz nem csak újra népszerűvé tette - ha csak rövid időre is - a kalandjátékokat, de ráadásul még hatással is volt az elkövetkezendő generációkra. A Syberia első és második része elképzelhetetlen e játék nélkül, hasonlóan a Still Life-hoz. Persze ezt a sorozatot is elérte a rossz értelemben vett modernitás, de mi nagyon bizakodunk, hogy a fejlesztők megtalálják az arany középutat a modernizálás és a klasszikus nosztalgiafaktor között. Egy biztos: mikor én személy szerint megpillantottam az Egyensúly talizmánját egy háttérképen Zoë mögött, dobbant egyet a szívem.
Felkeltette érdeklődésedet a játék? Szeretnél egy izgalmas, kalandokkal teli utazásra menni párhuzamos világokba? Olvasd el Szergej Lukjanyenko Világok őre című regényét, melyben Kirill, az egyszerű kisember élete változik meg gyökeresen, amikor hirtelen „kitörlik” őt a világból, hogy egyike lehessen az emberfeletti erővel bíró funkcionálisaknak, és őrködjön a különböző világokba megnyíló kapuk fölött. Azonban a munkája nem veszélytelen. Többször kerül élet-halál helyzetbe kalandjai során, és egy multiverzumokat átívelő összeesküvésről is tudomást szerez. Hogy megállíthassa őket, minden erejére szüksége lesz, és fel kell ismernie azt a tényt, hogy nincs lehetetlen, amikor a világok forognak kockán. Ha tetszett a regény, feltétlenül olvasd el folytatását, az Őrök világát is!
Utolsó kommentek