Május kilencedikén 139 évvel ezelőtt született meg Howard Carter, aki Tutankhamon sírjának feltárójaként vált ismertté. A fiatal fáraó kamráját 1923. február 17-én tárta fel bankárjával, Carnarvonnal, együtt. Az érdekesség az, hogy majdnem két hónappal később Carnarvon egy rejtélyes moszkitó csípésben meghalt. A helyiek találgatása végett, ez az incidens később úgy terjedt el, mint a "fáraó átka".

Howard Carter Tutankhamon eltemetett kamrájába lépett 1923. február 17-én. Március 6-án Lord Carnarvon-t - Carter bankárját- megcsípte egy moszkitó. A csípés elfertőződött, majd meg is halt Carnarvon április 5-én. A fáraó átkáról szóló pletykák újra elterjedtek.

Christine el- Mahdy szerint, az egyiptomi arabok voltak azok, akik Kr. u. 1. században úgy gondolták, hogy a múmiák életre kelhetnek és megtámadhatnak bárkit, aki csak betör sírkamrájukba. Ez az ötlet nagy népszerűségre tett szert, részben azért, mert az ősi egyiptomi nyelv és kultúra annyira sokáig és olyan mértékben volt elnyomva, hogy az évek során nem volt olyan személy, aki ezeket a félreértéseket, hiedelmeket tisztázta volna.
Miután Carnarvon meghalt Tutankhamon sírjának feltárása után, az ősi babonák új erőre kaptak...

Marie Correlli írónő már Carnarvon halála előtt felhívta a sajtó figyelmét a régi babonára:

"Nem tudom, de úgy gondolom, hogy néhány kockázatot figyelmen kívül hagytak Carnarvonék, mikor betörtek egy egyiptomi uralkodó sírjába, ami éveken keresztül ennyire megőrizte épségét. Egy ritka könyv ősi arab szövegéből - A piramisok egyiptomi történelme -, kiderül, hogy a legszörnyűbb büntetés sújtja azokat, akik behatolnak egy pecséttel lezárt sírba. A könyv titkos mérgeket is megnevez, amelyek dobozba voltak lezárva. Ezeket okosan alkalmazták, hogy aki megérintette őket, nem tudta honnan jön a későbbi szenvedése, melyek megkeserítették az életét. Lényegében tehát úgy mérgezték meg őket, hogy fogalmuk sem volt, hogy mitől vannak rosszul. Ezért kérdem én: Tényleg egy moszkitó csípés elfertőződéséről beszélhetünk Carnarvon esetében?"

Mikor Carnarvon meghalt, Marie állításai igaznak bizonyultak. Sir Arthur Conan Doyle is azt közölte, hogy meg van róla győződve, hogy Carnarvon halálát a fáraó átka okozta, és épp ezért a sajtó is vad spekulációkba kezdett.

Ettől függetlenül, voltak szkeptikusok is, mint Sir Henry Rider Haggard, akik ezt az átok felvetést nagyon veszélyesnek gondolták, hisz terjesztésük egy olyan hullámot indíthat el, mely a világ összes részén pánikot kelthet. 

Közismert tény, hogy Carnarvon távol akarta tartani a sajtót Tutankhamon sírjától, amíg be nem fejezik az ásatást. Egy külön ajánlatot azonban kötött a Times-szal, amiben egyedül nekik engedélyezte a képek készítését. Ezzel más újságírókat - például a The Daily Mail-nél - magára haragított, akik így azzal álltak bosszút, hogy arról cikkeztek, hogy átok fekszik a síron. Ez a felvetés nagy népszerűségnek örvendett az olvasók körében. Az egyik újság az átok által felkavart spekulációk tengerébe még egy olyat is belógatott, hogy a sír bejárata fölött hieroglifák voltak, melyeket ezt a jelentést hordozták:

"A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát."

Persze, az ásatások során semmilyen erre utaló feljegyzés nem készült (és az egyiptológusoknak nem lett volna okuk eltitkolni), és a felirat azóta rejtélyesen "el is tűnt".

Egy másik riporter egyszerűen egy saját maga által alkotott átkot terjesztett el, melynek alapja azonban egy valós felirat volt. Egy Anubisz szobron azonosította a következő szöveget:
"Én vagyok az, aki megakadályozom a hogy a homok betóduljon a titkos kamrába. Én vagyok a halál védelmezője."  

melyhez, az alábbi szöveget illesztette:

"...és megölök mindenkit, aki átlépve ezt a küszöböt az örökkön élő nemes király szentélyébe akar lépni."

Megint csak nincs bizonyíték arra, hogy ez a szöveg létezett volna, illetve, hogy feltűnt akár egyetlen Anubisz szobron is.

1980. Augusztus 29-én Richard Adamson (egy rendőr, aki hét évet töltött azzal, hogy egy sírkamrában aludt, hogy azt őrizze), állítólag azt mesélte a The Daily Mailnek, hogy az átok ötletét egy újságíró cikkéből vette.
Az archeológusok nem tettek semmit annak érdekében, hogy az a cikk megjelenjen, ugyanis úgy gondolták, hogy ez kevesebb zavart fog okozni - mintha foglalkoztak volna vele-, s mindemellett a sírrablókat is távol tartja. Természetesen ennek a történetnek a hitelessége is megkérdőjelezhető.

Mind a mai napig népszerű a "fáraó átka", több weboldal, és könyv is foglalkozik a témával, amelyek ezeket a szövegeket tényként kezelik. Mikor az 1970-es években néhány Tutankhamon sírjából előkerült kincset körbe vittek szerte a világon , sok ember attól félt, hogy az átok esetleg rájuk is hatással lesz. Egy ember volt, aki ebből hasznot is akart húzni: egy rendőri alkalmazott aki, Tutankhamon arany temetési maszkját őrizte San Francisciban. Megpróbált kártérítési igényt benyújtani egy elszenvedett agyvérzés miatt, melynek okaként az átkot nevezte meg. Gondolom nem lepek meg senkit azzal, hogy a bíróság elutasította a kérelmét.

Az átok ötletét alapvetően a komoly egyiptológusok és történészek elutasítják, ám természetesen vannak olyanok, pl. Zahi Hawass, akik továbbra is rajonganak az átokért, és mind a mai napig állítják: "Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak hinni kellene a Fáraó átkában."

Babonás tévhitek és a pőre valóság:

1./

A mítosz: Howard Carter házi kanáriját egy kobra este meg ugyanazon a napon, mikor a sírt feltárták. A kobra, mint tudjuk, Wadjet szimbóluma, aki Alsó-Egyiptom istennője. Istenségek és a fáraók homlokdíszén is megtalálható ábrázolása, mely távol tartja a gonosz erőket.

A valóság: Carternek nem volt kanárija, de abban az időben egyik barátjának, Minnie Burtonnak adott egyet, hogy vigyázzon rá, amíg dolgozik. A kobrával történő végzetes találkozásra nem került sor.

2./

A mítosz: Carnarvon halála pillanatában egész Kairóban elment az áram.

A valóság: Ez igaznak bizonyult, és tényleg hihetetlen lenne, ha nem tudnánk, hogy Kairóban ezek az áramkimaradások elég gyakorinak számítottak.

3./

A mítosz: Carnarvon kutyája, Suzie - aki az angliai birtokon tartózkodott- gazdája halálának pillanatában egy fájdalmas vonyítást hallatott, majd ő maga is kimúlt.

A valóság: Ez az egész kutyás történet gyanús. A kutya állítólag reggel négy órakor halt meg, amit Carnarvon fia - aki vagy álmatlanságban szenvedett, vagy csak szokása volt, figyelnie a kutyát az éjszaka közepén- tanúsíthat. Carnarvon pedig 1:55kor halt meg, nem sokkal éjfél után.

4./

A mítosz: Az újságírók szerint az egyiptomi őslakosok, mint munkások részt vettek Carnarov ásatásában, s látták, hogy a fáraó átka Tutankhamon teste fölé van felírva. Azt is állították, hogy az ásók fel voltak bérelve arra, hogy maradjanak a sírnál, s legalább egyszer olvassák el a feliratot.

A valóság: Hogy a történetet igaznak higgyük, el kellene, hogy fogadjuk azt a feltételezést, hogy Carternek volt pénze arra, hogy olcsó, ám tanult munkaerőt alkalmazzon, akik járatosak a hieroglif írásjelekben. Az is megjegyzendő, hogy korábbi forrásokkal ellentétben, itt most nem a bejárat felett, hanem Tutankhamon teste felett található a felirat....