1980. május 26-a jeles nap a magyar űrkutatás történetében; ezen a napon a szovjet Interkozmosz-program keretében jutott el Farkas Bertalan a Szojuz-36 fedélzetén a világűrbe, majd a Szaljut-6 űrállomásra, ahol tudományos kutatómunkát végzett.
Az első, és idáig az egyetlen hazánkfia, aki háromszázötvenöt km magasból pillanthatott le a mi otthonunkra, arra a csodálatos csillagközi utazóra, amit Földnek hívunk.

A Szojuz–36 szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító volt, az ötödik Interkozmosz (IK) legénységet vitte a Szaljut–6 űrállomásra. 

(A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködése tette lehetővé a hetvenes-nyolcvanas években, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül. Végül ketten maradtak a „befutók”: Farkas Bertalan és Magyari Béla, a szerencsés azonban csak egy magyar pilóta lehetett, Farkas Bertalan.)
A Szojuz-36 legénységének feladatai közé tartozott az előírt navigációs, csillagászati, műszaki, légkörkutatási, földfotózási, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási program folytatása.




A magyar űrhajós személyes programján több hazai kutatóintézet is dolgozott. 

A Dózis kísérlethez a MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) fejlesztette ki a Pille termolumineszcens sugárdózismérőt (TLD), amellyel még a világűrben meg lehet határozni az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét. A meglévő műszerekkel ugyanis meg kellett várni a földetérést, hogy kielemezhessék a mérési eredményeket. A Pille továbbfejlesztett változatát használták a Mir űrállomáson és újabban a Nemzetközi Űrállomáson, az állomások sugárzásvédettségének feltérképezésére és a legénység terhelésének mérésére.

A Rabotoszposzobnoszty kísérlet során a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet és a Medicor által fejlesztett Balaton műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták.

A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központban működő űrélettani laboratórium készítette az INTERFERON sejtbiológiai kísérletet, ami az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta súlytalanságban. Ez volt az első világűrben végzett kísérlet, amely sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között. Az űrhajón lévő sejtek 4-8-szor annyi interferont termeltek, mint a földi laboratóriumban lévők.



Az Ötvös kísérlet során a félvezetőtechnikában jelentős fémek (gallium, arzén, indium, ólom) kristályszerkezetét és ötvözeteit vizsgálták. A Bealuca kísérletben eltérő fajsúlyú fémek keveredését és diffúzióját, alumínium és réz súlytalanságban létrehozott ötvözetét tanulmányozták. Az anyagtechnológiai kísérletek során kipróbálták a Krisztall kristályosító berendezést is.

Az űrrepülés alatt kétszer haladtak el Magyarország felett, így hazánk területéről több űrfelvétel is készült. A Balatonnál a tó és a vízpart ökológiája, valamint talajjavítási programok keretében Szolnok és Kisköre között a Tisza vidéke volt a vizsgálatok fő területe (Bioszféra program).


Számunkra kedves emlék, amikor az egyik este ő olvasta fel az űrhajóból az esti mesét a magyar gyermekeknek. Tény az is, hogy a kislánya piros-fehér-zöld ruhába öltöztetett babáját is magával vitte az utazásra. Farkas Bertalanék hét nap, húsz óra és 45 perc elteltével tértek vissza a Földre.
A magyar űrhajós jelenleg is tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetségnek, 1997 óta nyugállományú dandártábornok, ám a mai napig aktívan részt vesz a nemzetközi szakmai kapcsolatok építésében, előadásain szó szerint még a csillárról is emberek lógnak.
Ő, aki itthon mindenki Bercije lett, nem csupán a propagandának, hanem személyes kisugárzásának, hihetetlen szakmai tudásának, és tapasztalatának, hitelességének is köszönheti népszerűségét. 




"Azt hiszem, az űr nagyon sok érdekes dolgot tud produkálni. Hihetetlenül örülök annak, hogy a magyar űripar és más területek is, beleértve a kutatóintézeteket, a pénzügyi lehetőségek függvényében részt vesznek, és benne vannak a világban is zajló projektekben. Egy nagyon fontos elképzelést szeretnénk megvalósíttatni a politika segítségével, hogy csatlakozzunk ahhoz a nyugat-európai szövetséghez (ESA), amely a kutatás terén összekapcsolja az érdeklődőket, s ezáltal az űripar is közelebb kerülne hozzánk. "
Farkas Bertalan