A kőkor és a jelen technológiáiról az ember nehezen hinné el, hogy kihozható belőlük bármi punkos. Mégis sikerült feltölteni ilyen tartalmakkal, és a legérdekesebb, hogy mindkettő elég régóta létezik. Következzen hát a stonepunk és a nowpunk!

A stonepunk (kővandál) irányzat majdnem egyidős a fantasztikus ponyvairodalommal. Stílusára jellemző, hogy a neolitikus forradalom idején játszódik, vagy kicsit régebben, úgy az i. e. 12-10. évezred körül. A kővandál történetek besorolhatóak az alternatív történelembe és a fantasybe egyaránt, amennyiben mágikus elemeket vonultat fel (pl. sámánizmus). Punkossága abban rejlik, hogy egy korszakba teszi bele a dinoszauruszokat – meg minden más őslényt – az emberrel, és a korabeli eszközöket gondolja tovább. Főszereplői a túlélésért harcoló emberek, akik törzsi kultúrában élnek és a pattintott kőnél jobban fel vannak szerelkezve. A továbbgondolt technológiák között megtalálhatjuk az állati csontokból faragott vértezeteket, a fából, kőből és csontból eszkábált nyílvetőket és kardokat, lábbal meghajtható járműveket stb. A nyelvezet pedig nagyon gyakran modern, kevésbé archaikus. Ismerősek az elemek? Nem véletlenül.

A The Flinestones című rajzfilmsorozat egyike a világ legismertebb stonepunk alkotásainak. Azon kívül, hogy generációk nőttek fel rajta, még a stonepunkon belül is egyedi világot teremtett a modern nagyvárosi élet kőkorszaki ábrázolásával. De nem csak Frédi és Béni kalandjait ismerheti a közönség. A kővandál mind irodalmi, mind filmtörténeti témában jól fel van szerelkezve, és a mai napig kedvelt téma. Legutóbb az I. e. 10 000  című film jelent meg ebben a zsánerben, és bár a kritikusoknak nem nyerte el a tetszését, a stonepunk valamennyi elemét kiválóan felhasználta. Videojátékokban sem szűkölködik. Legismertebb darabja a Prehistorik sorozat, de ott van még a Chuck Rock, a Tail of the Sun, a From Dust vagy a Tork: Prehistoric Punk.

Egy csontból faragott közelharci fegyver.

Irodalmi téren a leggyümölcsözőbb a helyzet. Robert E. Howardnak is voltak kőkorszakban játszódó történetei és Edgar Rice Burroughs több korai fantasyje is stonepunk jellegeket tartalmaz (például Caspak sorozat, melynek minden részét képernyőre adaptálták), de az egyik legismertebb A tűz meghódítása J. H. Rosnytól, mely A tűz háborúja című klasszikus film alapjául szolgált. Még érdekesebb viszont a stonepunk modern klasszikusának számító A Föld gyermekei sorozat Jean M. Auel tollából. A hat kötetből álló történet 1980 és 2011 között jelent meg, magyarul eddig négy része olvasható. Az első rész, A barlangi medve népe annyira sikeresnek bizonyult, hogy 1986-ban azonos címmel, Daryl Hannah főszereplésével készítettek belőle filmet.   

A stonepunk az a retro-futurisztikus punk irányzat, melynél régebbi még nem igazán született, és habár megvannak a maga kimagasló alkotásai, nem árt, ha folytonosan bővítik és friss elemekkel töltik fel, mert még viszonylag kiaknázatlan terület, hiába a legősibb punk stílus.

A nowpunk (jelenvandál) irányzatot a következő módon tudnám definiálni: „Minden olyan történet jelenvandálnak tekinthető, mely annak a kornak a technológiai vívmányait gondolja tovább, amelyben kiadták.” A kifejezést Bruce Sterling alkotta meg és népszerűsítette 2004-es The Zenith Angle című regényével. A könyv egy olyan hackerről szól, akinek az életét teljesen felforgatta a szeptember 11.-i terrortámadás.

A mesterséges intelligencia a nowpunkban is gyakran feltűnik.

A nowpunk feladata az, ami régebben a cyberpunk funkciója volt. A nagyon közeli jövő megjóslása, és tényleg a közeljövőé. A jelenvandál könyvek, filmek és videojátékok éppen csak pár évet ugranak előre az időben. A találmányok továbbgondolása sem olyan nagy kihívás, mint mondjuk egy évtizedekkel később játszódó mű esetében. Azt, hogy mi várható holnap, még mindig könnyebben ki tudjuk találni, mint hogy mi lesz a következő évben. Az ilyen technológiai vívmányok például a James Bond filmekben látható kütyük és technológiai megoldások, melyek nagy része ma már létezik valamilyen formában, de a hackersztorikban felbukkanó szuperprogramok is ide sorolhatóak.

A high-tech kütyük is részei a nowpunknak. A képen egy  multifunkciós óra látható.

Könyvek közül Strerling regényén kívül ide sorolhatjuk William Gibson legutóbbi trilógiáját is, valamint Dan Brown Digitális erőd című művét, meg Robert J. Sawyer Lélekhullámát. Filmek közül az Adatrablók, A fűnyíró ember első és második része, A hálózat csapdájában, a Komputerzsaruk, a Bourne-sorozat és a Mission Impossible franchise vehető ide. De van egy ok, amely miatt a nowpunkot sem szakmai, sem szubjektív szempontból nem tudom sokra tartani. Ez pedig az, hogy már volt neve akkor is, mielőtt Sterling újrakeresztelte volna, és ez az oka annak, hogy ezt a kifejezést alig használják. Az ilyen jellegű történeteket techno-thrillernek szokták nevezni.

Túlrobogtunk hát a punk irányzatok legnagyobb részén. Legközelebbi cikkünk alkalmával az utolsó két stílusról fogunk írni, melyek már teljes egészében a fantasy kategóriába esnek. Megtudhatjuk, milyen az, mikor az istenek a fejükre esnek, és az elfek motorral repesztenek.