Adott egy nagyon erős alapötlet, egy profi rendező és egy szuper szereplőgárda. Pont az ilyen filmekből szokott a legnagyobb bukás lenni. Vagy mégsem?

Lucyt (Scarlett Johansson), a felelőtlen egyetemistát belerángatják egy elég csúnya drogügyletbe. Konkrétan a film elején már a moziszék szélét markoljuk, hogy vajon felrobban-e a következő percben, vagy sem - és ezt most azért mertük elspoilerezeni, mert valójában mindenki tudja, hogy nem fog. És ez egy jó akciófilm lényege, hogy annak ellenére is képes a tekintetünket a vászonra szegezni, hogy minden fordulat előre látható.

Luc Besson pedig nem a Leon, a profi féle atmoszférikus megjelenítést hozza, hanem a Taxi pörgős világát - még egy kiadós autósüldözést is láthatunk a film egyik sorsfordító jelenetében. A rendező egyszerre próbált meg szórakoztató popcorn-mozit csinálni és elmélkedős sci-fit, és bár az előbbi jobban sikerült neki, a két rész elég jól kiegészíti egymást.

A lényeg, hogy Lucy a hasába operált, majd véletlenül felszívódott drog hatására valamiért nem meghal, hanem lassan elkezd agyának teljes kapacitásával működni. Azonban hamar rájön, hogy ez a helyzet nem tart sokáig, ő ebben elenyészik, és bár többet tud, mint bármelyik élőlény a Földön, azt Morgan Freemantől kell megkérdeznie, hogy mégis mit kezdjen ennyi infóval. (Mégiscsak Morgan Freeman az Isten.)

Többszörös spoiler:
Aki nagyon szeret kötekedni a filmek logikájával, az fog találni bőven kivetnivalót, azonban az alapötlet - hogy az ember átalakulhat egy test nélküli létező elmévé, ami képes kapcsolódni a Földön és az Univerzumban bármihez, - nem neki jutott először az eszébe; gondoljunk például csak A gyermekkor végére.

A Lucy nem fogja elárulni az élet nagy kérdéseire a választ, de nem is fogunk a film közben gondolkozni, annyira leköt az első perctől kezdve.