Úgy tűnik, 2016 a nagy felfedezések éve lesz. Néhány héttel egy gravitációs hullám közvetlen észlelése után egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megtalálnia egy gyors rádiókitörés származási helyét. A zseniális felfedezésről szóló tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg.

Az FRB-k (Fast Radio Bursts) létezését másfél évtizede fedezték fel. Ezek nem mások, mint kozmikus rádióhullámok rövid, de igen erős löketei, amelyek mindössze néhány ezredmásodpercig tartanak. Mindezidáig csak nagyon keveset sikerült belőlük észlelni, valamint keletkezésükre és gyakoriságukra sem találtak még magyarázatot.

Michael Hanlon: A Galaxis Útikalauz tudománya - Stopposoknak és bámészkodóknak

Annál nagyobb szenzációt jelentett a hír, hogy egy tavaly áprilisban észlelt jel eredetét most sikerült meghatározni. Az FRB 150418 nevet viselő rádiókitörést először az ausztráliai Parkes rádiótávcsővel vették észre, ezután a nagyobb felbontású Australia Telescope Compact Array-jel tudták meghatározni a helyét. Egy nappal később a nagyméretű, 8,2 méteres japán Subaru távcsővel  sikerült megállapítani a jel forrását, ami nem más, mint egy  kb. 6 milliárd fényévre levő elliptikus galaxis. Ez a távolság elképesztő, ha arra gondolunk, hogy a jelenleg megismerhető univerzum 14 milliárd fényéves.

Ez a hihetetlen felfedezés egy másik fontos kérdésre is választ adhat, mégpedig arra, hogy hol található az a "hiányzó anyag"-ként emlegetett matéria, amely a világegyetem nagyjából 2,5 százalékát alkotja. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis az univerzum 70 százalékban sötét energiából, 25 százalékban sötét anyagból, és mindössze öt százalékban az általunk ismert és megfigyelhető normál anyagból áll. Azonban ennek az öt százaléknak is csak körülbelül a felét látjuk, a másik része pedig a tudósoknak sok fejtörést okozó "hiányzó anyag".

J.R.Gott-R.J.Vanderbei: Az univerzum feltérképezése

A most megfigyelt gyors rádiókitörés vizsgálata úgy tűnik, bizonyítja a szakemberek eddigi feltételezését, miszerint a hiányzó anyag nem más, mint a galxisok között elterülő, forró gázok. Ezeket nehéz közvetlenül megfigyelni, az FRB frekvenciáinak szétszóródásából viszont látható, hogy éppen annyi és olyan anyagon kellett áthaladnia, ami hiányzott az egyenletből.

Stuart Clark: Nagy kérdések - Világegyetem

Bár az FRB 150418 keletkezésére még nem találtak magyarázatot, a kutatók biztosra veszik, hogy nem szupernóva robbanás hozta létre. Valószínűbbnek tartják, hogy a rádiókitörés két neutroncsillag összeütközésekor következhetett be.