Egy 33 fényévnyire lévő, Neptunusz-nagyságú exobolygó ellentmond mindannak, amit idáig a bolygó-atmoszférákról tudni véltünk. A bolygó az elvárt mennyiségnél hétezerszer kevesebb metán-gázt tartalmaz, viszont meglepően sok szénmonoxid található a légkörében… s fogalmunk sincs, hogy ez miként lehetséges.

A bolygó a GJ 436b nevet viseli, s légkörében a metánnak abszolút túlsúlyban kellene lennie, ám a vizsgálatok alapján jelenleg úgy tűnik, hogy a kérdéses vegyület aránya elenyészően alacsony. A Naprendszerben található négy gázóriás mind rendkívül gazdag metánban, s ez nem véletlen. Minden hidrogénben és szénben gazdag bolygó gazdag metánban, végül is ez a legegyszerűbb felépítésű szénhidrogén. A csillagászok egy hasonló gázóriásra számítottak, mivel az relatíve közel található hozzánk, s az egymáshoz közel eső naprendszerekben található anyagok arányainak is elvileg hasonlónak kellene lenniük, éppen ezért rendkívüliek az eredmények.

Elsőre talán nem tűnik olyan nagy ügynek a felfedezés. Nos, Joseph Harrington, a kutatás vezetője szerint mindez nagyon is elképesztő.

Tulajdonképpen teljesen megdöbbentünk. Ennek bolygónak az atmoszférájában valami teljesen idegen kémia működhet. Egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan mi történhet a légkörben.

A kutatók már felvázoltak egy elmelétet. Elképzelhető, hogy éppen a bolygó napja gátolja meg a metán természetes kialakulását, vagy pusztítja el a létrejövő szénhidrogéneket, s esetleg új vegyületté rendezi az alkotóelemeket.

A csillag UV-sugárzása polimerekké, talán éppen etilénné kombinálja a metán-molekulákat. Ha műanyag fóliát napsugárzásnak teszünk ki, akkor az UV-sugárzás lassan felbontja a fólia szén-szén kötéseit, egészen addig a pontig, hogy a hosszú szénláncok teljesen megszűnnek. Úgy véljük valami hasonló mehet végbe a GJ 436b-n, ám ebben az esetben a hidrogénatomok válnak le a metánmolekulából, hogy aztán a fennmaradó töredékek etilénné álljanak össze (C2H4).

Habár a metánt a Földön káros, mérgező gázként ismerjük, valójában ez a vegyület lehet a kulcs az élet kialakulásához, főként, ha az oxigénnel együtt van jelen a légkörben. Nem véletlen tehát, hogy a csillagászok metángáz, az egyik legkönnyebben kimutatható vegyület nyomait keresik a földtípusú a több fényévre lévő exobolygók vizsgálatakor.

Ez az elv azonban éppen azon az elképzelésen alapult, hogy a távoli bolygók atmoszféráira hasonló szabályok érvényesek, mint a Naprendszerben találhatókéra. Amennyiben nem ez a helyzet – s a GJ 436b létezése finoman szólva is erre utal – akkor a más „Földek” utáni kutatásunk sokkal komplikáltabb feladat elé állít minket, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

NASA