Tegnap jelentették be az első olyan exobolygó felfedezését, amely az otthonát adó naprendszer lakható övezetén belül kering, így a tudósok úgy vélik, hogy jó eséllyel alakulhattak ki rajta életre alkamas körülmények. Több csillagászattal foglalkozó közösségi oldal is azt javasolja, hogy Szürkületre (Gloaming) kereszteljék az újonnan felfedezett bolygót, mivel az optimális éghajlati tényezőket biztosító területein a földi szürkülethez hasonló fényviszonyok uralkodnak.

A bolygó tengelyforgásának időtartama megegyezik keringési idejével, ezért egyik oldala folyamatos napsütésben ragyog, a másik viszont véget nem érő éjszakába burkolózik. Nincsenek pontos adataink a bolygó klímáját illetően, ám valószínűsíthető, hogy a napos oldalon elviselhetetlen forróság, míg az éjszakain még elviselhetetlenebb fagy uralkodik, ám a két oldal határvonalán, a terminátoron, talán éppen elviselhetőek a környezeti feltételek. Leendő kolóniáink valószínűleg ebben a köztes régióban létesülnek majd, s lakjanak a telepesek a terminátor bármely pontján is, életüket örökké tartó szürkületben fogják  majd tölteni.

A bolygó napja ráadásul egy vörös törpecsillag, melynek fénye csak tovább növelné a földi alkonyat/pirkadat benyomását, azonban a sárga fénnyel ellentétben sokkal kevesebb hőt biztosít, hiába tűnik majdnem kétszer nagyobbnak a Szürkület égboltját uraló, örök mozdulatlanságra ítélt nap a miénknél.

A bolygót felfedező kutatócsoport vezetője, Steve Vogt (UC Santa Cruz) ugyan elégedettnek tűnt a laikusok névválasztásával kapcsolatban, azonban mindenki tudomására hozta, hogy ő már elkeresztelte a bolygót: Zarminának, ami szerinte sokkal szebben cseng a prózai Gliese-nél, vagy a tudományos Gliese 581g besorolásnál, ám abba beleegyezett, hogy ha a bolygót nem is, a leendő kolónia-együttest nyugodt szívvel hívhatjuk Szürkületnek. Bízzunk benne, hogy mielőbb elérkezik a felavatás napja!

festmény: Don Dixon
 

io9