Sorry, de nem ez a legnagyobb ilyen katasztrófa. A legnagyobb a Kizitim-tragédia volt. És a Castle Bravo se volt semmi.

Ezt is érdemes végignézni: www.youtube.com/watch?v=LLCF7vPanrY&feature=player_embedded

@kilobike: A COD sem átallotta kihagyni! :)

kedves szerkesztők, ha már zene, jobban örültem volna, ha egy magyar csapatot tesztek be (bár a számuk megosztja a hallgatóságot):
www.youtube.com/watch?v=yljd8iad7hc

MadBob: sorry, de ezt a kizitim dolgot kicsit elhibáztad. Vita nélkül súlyos baleset volt, de az élettani hatásai a közelébe nem érnek csernobilnak, lévén az igazán sűrűn lakott területektől távolt történt a dolog. Az a baleset az INES skálán 6-os besorolású.

A Castle Bravo nem is tudom hogy jön ide, az egy atombomba kísérlet volt, pusztán kicsit nagyobbat szólt a kelleténél. Ha már bombák, akkor a Tsar bomba környékén keresgélnék, ami kb 2.5x akkora volt mint a castle bravo és azzal ellentétben nem az óceán közepén, hanem a kontinensen tesztelték.

Csernobil jelenleg az egyetlen INES 7 besorolású baleset, ami nem is véletlen, figyelembe véve milyen súlyos volt és milyen közel történt a sűrűn lakott európai területekhez.

Én Csernobilnak köszönhetem az első fiamat. A feleségem nehezen esett teherbe. Aztán a bolgár tengerparton nyaraltunk Kitenben, feleség meg meztelenül napozott a rádióaktív sziklákon. Aztán november elején, alig három hónappal később, teherbe is esett. Orvos azt mondta, hogy az enyhén rádióaktív sziklák segítik a terhességet.

Nagyon jók a fotók, a színeket is jól belőtte, de a sharpen az brutálisan megszaladt photoshopban. Én ugytom Pripyatba ma már túrista útakat szerveznek.

A cikk nagyjából rendben van, ámbár ez a mondat szerintem minden jóérzésű és a témában jártas gépészmérnöknél kiveri a biztosítékot:

"egy új önjavító rendszert akartak tesztelni a négyes reaktorban, aminek a folyamán túl hosszú időre távolították el a hűtővízből az aktív reaktor elemeket"

Nos, amennyiben a cikkíró szerint a reaktor szabályozórúdjai "aktív elemek", illetve amennyiben a lassuló turbinagenerátorok által átmeneti ideig termelt áram egy "önjavító rendszer", akkor javaslok egy látogatást a BME Atomenergetika tanszékén. Remek tanárok oktatnak ott a témában, érdemes velük reaktortechnikáról beszélgetni... ;)

Többször jártam Ukrajnában még a tragédia előtt, de olyan bevásárlókocsit (ami az egyik képen feltűnik) soha nem láttam áruházban. Szerintetek eredeti darab?

A végén a babás kép ütött leginkább. De ahol a sok gázmaszk volt, az is nagyon durva.

@Victoorius: Melyik részében van benne?

Ha az emberiség eltűnne a földről,nem kéne sok idő és a föld elfelejtené,hogy valaha itt emberek éltek!

azért a baleset okainak a leírása kicsit sántít... :)

@v586gg: Sajnos angolból fordítottam a technikai részt, mert magam nem értek az atomenergetikai finomságokhoz... úgyhogy a tárgyi tévedésekért szíves elnézést kérek... :) Ellenben meghívok bárkit, aki ért a témához, hogy írja le pontosan, hogyan és milyen hiba is történt, személy szerint én nagyon hálás lennék érte! :)

@Jules152: úgy tudom, az okok nagyjából stimmelnek, tehát valami időbeli (és így pénzbeli) spórolási technikát akartak beépíteni vagy letesztelni, de bevallom, hogy a technikai háttérinformációim valóban nem a legjobbak. :)

a stalker c. játékokban pedig be is lehet járni ezeket a helyeket... és a környék hasonlóan hangulatos részeit

Első, és alapvető tévedés: a képek nem Csernobilban készültek. A képeken, illetve a youtube-ről belinkelt filmrészleten (Mihail Nazarenko: A felejthetetlen) látható város Pripjaty, az erőmű alvóvárosa. Valóban korszerű, de messez nem jelentős iparú város, az erőművön, illetve az erőművi és városi építkezéseken kívül csak két kisebb ipari üzem működött ott, a Jupiter rádiógyár, és egy kis konyhafelszerelési üzem.

A baleset okainak leírása teljességgel téves. (azaz némi Pohl-i hatás érezhető benne) Mindegy.

A baleset felelősei túlélték a balesetet, a három elítélt felelősből kettő a mai napig él. (Persze lehet vitatkozni, hogy Brjuhanov mennyire volt felelős a baleset bekövetkeztéért, de az egy másik mese).

@Zanphagras:
Semmi gond, csak első olvasatban tényleg kissé meginogtam a székemben... :D

A katasztrófával foglalkozó magyar Wikipédia oldal eléggé korrekten (bár kissé tömören) írja le az akkori eseményeket, hu.wikipedia.org/wiki/Csernobili_atomkatasztr%C3%B3fa

Ha valaki ennél többre (és olvasmányosabbra) vágyik, akkor tudom még ajánlani Piers Paul Read: Uramisten, mit tettünk! c. könyvét. A cím fordítása szerintem borzasztó, de a többi igazán jó és élvezetes olvasmány. Emlékeim szerint még a technikai részeket is meglepően jól fordították, legalábbis nagy hülyeségre azt hiszem nem bukkantam.

Más kérdés, hogy a Reaktortechnika csak egy volt a kedvenc tárgyaim között a BME-n (remek tanárunk volt, leginkább emiatt), és azóta azért már jócskán halványulhatott ezügyben a tárgyi tudásom... :-/

@MadBob: A Castle Barvo egy sziple termonukleárs teszt volt. Egy olyanban felszabaduló aktivitás meg sem közelítette az erőmű által kiszórt értéket...

@malar: A Cár bomba sem talált, mert meglepően tisze volt az ólomköpeny miatt.

@Abigail Straw: Nem kukacoskodni akarok, de az Atlanti-fal és más bunkerek

lemil.blog.hu/2010/08/17/legvedelmi_erodok_a_iii_birodalomban

elég sokáig itt lesznek még, ha mi nem bontjuk le. És nem fogjul. Több ezer vagy tízezer tonna vasbeton elég tartós. A piramisok azokhoz képest vicc tartósságú anyagból vannak. Állnak. 3-4 ezer éve...

@molnibalage: emellett, amennyire én tudom, a hírzárlat és az atmoszférába jutó és hatalmas területre kiterjedő radioaktív szennyeződés volt a nagyobb baj, ami mindkét kísérlet (Cár és CB) egyaránt klasszisokkal kevesebb volt.
(Én ennek köszönhettem egy csontbetegséget is annak idején...)

Ezerszer lehetett már látni ezeket,a rozsdaette vidámparkot,meg a teherautóroncsokat stb.Egyébként úgy tűnik a növényzetet egyáltalán nem zavarja a hajdani baleset.

@Zanphagras: Nem spórolási, biztonságtechnikia fejlesztést akartak. Az RBMK reaktorokban folyamatosan kerigtetni kell a hűtőközeget. Az erőmű sajáz magának termel áramot, erről mennek a tápszivattyúk. Kiesés estén dízelmotorról mennének ezek a szivattyúk. Viszont azoknak van felpörgéis ideje. A kísérlet célja az volt, hogy a gőztáp megszűnése után a lassuló turbinával még lehessen áramot termelni csak a tápszivattyúknak, amíg az fel nem pörög. A teszt viszont csak adott reaktorteljesítmény alatt volt végrehajható, de napközben túl nagy volt az igény. Így a tesztet elhalasztották és nem az eredetileg tervezett módon hajották végre nem kellően képzett operátorok.

Az RBMK reaktorok kellemetlen viselkedéséről fogalmuk sem volt. A reaktor szabályozásba bekavart egy "Xenon mérgezés" nevezetű valami, és emiatt elszállt a teljesítmény. A szabályzó rudakat már nem tudták visszatolni, mert eldeformálódtak a hőtől a csatornák. A víz elforrort és a grafittal érintkezve ún. városi gáz keletkezett, ami berobbant. Ez vitte szét az egészet és ebből lett a grafittűz ami terítette a radioaktív anyagot.

@Zanphagras: Csernobilnak?

@Frank Columbo: Ja. Sajnos a túlzott effekteléssel szerintet totálisan eltolta a fotókat.

www.angelfire.com/extreme4/kiddofspeed/page1_hun.html

Ez nem művészi, de inkább ezeket nézegetem...

Vagy ezt.

vilagutazo.blog.hu/2010/12/15/megnyitjak_a_turistak_elott_csernobil_tiltott_zonajat

Megnéztem az hivatkozott képeket, a 02 és a 03 nagyon tetszik, ezek tényleg eredeti beállítások, a többi sablonos. Kár, hogy az utómunkákkal így elrontották őket, sosem tudtam megérteni, hogy mi értelme van ennek.

Pár megjegyzés még a poszthoz: a városba bejutni sem nem nehéz, sem nem veszélyes. 18. évét betöltött, Ukrajnába érvényes útlevéllel rendelkező személyek különösebb gond nélkül beléphetnek, jópár túraszervező foglalkozik ilyen kirándulások szervezésével. Veszélyességről annyit, hogy kb. 6-8 órányi budapesti expozícióval egyenértékű többletterhelést kaphat az ember egy átlagos kiránduláson. csekélység.

@molnibalage: Igen, illetve egy esőnek, amiről - lévén szocialista ország és hírzárlat - annyit lehetett csak tudni, hogy "A lakosság ne menjen ki az esőbe", de pontos ok semmi. És az emberek kimentek, mert kellett pl. dolgozni, így többek közt édesanyámnak is, aki akkor még ráadásul nem is tudta biztosra, hogy én már közelgek, mint néma fenyegetés :)... és megázott, és bár neki nem lett semmi baja (és végülis én is megszülettem és élek a mai napig), volt egy Perthes nevű kórom, ami a combcsont helytelen fejlődése (nagyon egyszerűen mondva lebomlása épülés helyett, ami torzítja a medencét, gerincet, stb.). en.wikipedia.org/wiki/Legg-Calv%C3%A9-Perthes_syndrome Itt elég részletes. :) A hivatalos orvoslásnak állítólag elképzelése sincs róla, mi ez, és mi okozza, de érdekes módon a Közép-Európában 1986 második felétől 1987 februárjáig született gyerekek kiugróan magas százaléka "kapta el" ezt a kórt. Én majdnem 100%osan felépültem, egy erős gerincferdülés maradt meg belőle, de ismerek több olyat, akivel együtt voltam kórházban, és ha tudnak is járni (többen nem), akkor is nagyon nehezen és fájdalmasan. :(

Szívesen összeírnám, de összetett téma és egy külön cikket lehetne írni róla. Ráadásul akit igazán érdekel, az a wikin utána tud olvasni.

Egy jó összefoglaló van a wikin, itt:
hu.wikipedia.org/wiki/Csernobili_atomkatasztr%C3%B3fa

Errol a dologrol olvastam meg regebben.
Az egesz reaktor tipusa egy hulladek volt.

Referencia itt olvashato rola hogy miert: en.wikipedia.org/wiki/RBMK

Chernobil is benne van hogy emiatt robbant fel.

Ha jol emlekszem ugy mukszik, hogy ha hiba van a rendszerben es tulhevules lep fel, akkor az automatizalt rendszer visszatolja a futorudakat alamhelyzetbe, ami megjobban tulheviti a rendszert mielott leallna a lancreakcio.

Tehat alaphelyzet 0%, 1/4-nel 100%, 1/2-nel 75%.(futorudak helyzete) Tehat a rendszer alapbol felig kihuzott rudakkal uzemel. Ha hiba van es a rendszer erzekeli hogy mondjuk tulhevules van, automatikusan visszatolja a rudakat!!! Tehat meg jobban tulheviti es tulterheli a rendszert. (Chernobil) Ez persze egy laikus leiras, de nagyjabol errol van szo.

Konkretan emiatt nem engedtek az amcsik ezt a fajta reaktort amerikaba telepiteni.

Az meger egy miset hogy a ruszkiknal meg mindig megy, vagy egy tucat ilyen tipusu reaktor.

Basszus, ennek az eszement túlélesítésnek mi értelme volt??? szerintem durván zavaró.

ha már csernobil és fotók, a motoros csaj ezerszer komolyabban dokumentálta

www.kiddofspeed.com/

Biztos mondták már de lehet nem. A balesetnek semmi de semmi köze sem volt a takarékossághoz. Egy biztonsági újítást akartak tesztelni de a körülmények összejátszása okozta a balesetet. Persze sok mulasztás történt de egyiknek sem a takarékosság volt az oka.

www.movshare.net/video/2gu5co9fttbp4

www.youtube.com/watch?v=TCeHgBpfydw

@ANTI-SQUIRREL:
Nem fűtőrudak, hanem moderátor rudak és igen, ezeknek a tervezési hibája is okozta a bajt, de ez nem a reaktortípus jellegzetessége, hanem a moderátor rudak tervezésének a jellegzetessége.

Amiről te beszélsz, a pozitív üregtényező, az arról szól, hogy a reaktort hűtő víz a reakció gyorsulásának a hatására felforr, gőzzé válik.. a gőz azonban ritkább mint a levegő, így kevesebb neutront nyel el. (ugyanis a víz is egyfajta moderátor, lásd lejjebb) Tehát ha gyorsul a reakció, akkor elforr a víz és ettől tovább gyorsulhat a reakció.

Ez a hiba volt a típus sajátja.

A moderátor rudak hibája:
A moderátor rudak lényege, hogy elnyelik a reaktormagban a neutronokat, ezáltal fékezve a reakciót. A rudak helyét kihúzott állapotban víz tölti ki, ami önmagában is moderátor.. a rudak egy meghatározott anyagból voltak, a végük azonban grafit, ami sokkal kevéssbé nyeli el a neutronokat mint akár a moderátor rúd maga, akár a víz aminek a helyére betolják.

Tehát amikor a rudakat betolod, akkor kiszorítja a vizet és a helyére grafit kerül, ezért van olyan állapot, amikor az össz fékezőhatás kissebb, mint amikor teljesen ki vannak húzva.

Ez azonban már csak a csernobili bumm végjátéka volt. Tehát amikor rájöttek, hogy megszalad a reakció (a pozitív üregtényező miatt), akkor megnyomták a vészleállítást és elkezdett az összes moderátor rúd a helyére csúszni.. amikor ezek a magba értek, akkor azonban ahelyett, hogy fékeztek volna, egy időre épp hogy fokozták a reakciót, túlhevülést, apróbb robbanásokat idézve elő. Ez elgörbítette ezeknek a rudaknak a csatornáit, effektíve megakadályozva, hogy azok teljesen a helyükre kerüljenek.

A "végzetes" robbanást a korábbi apróbb bumm hatására eltörött csővezetékekből kiszabaduló gőz okozta. Ez érintkezésbe lépett a forró reaktormaggal, ami újabb, jóval nagyobb, un gőzrobbanáshoz vezetett. Ez a robbanás vitte le végül reaktormag és egyben az egész reaktornak otthont adó csarnok tetejét is.

Az i-re a pontot pedig a grafittűz tette fel. A reaktor mag egy nagy grafittéglákból rakott valami volt, amibe a csövek és fűtöelem kazettáknak szánt csatornák voltak fúrva. A grafit arra szolgált, hogy lassítsa a neutronokat, lehetővé téve a maghasadást. Ez a grafit normál esetben nem gyullad meg még a reaktormag nagy hője mellett sem, hisz nincs oxigén ami táplálná a tüzet, azonban a robbanás levitte a reaktor tetejét és a grafit mag a levegőre került. Meggyulladt és kb egy hétig égett, mire sikerült eloltani, óriási mennyiségű rádioaktív szennyeződést tolva a légkörbe.

A Piers Paul Read féle "Uramisten, mit tettünk" nagyon jó könyv, ajánlani tudom csak. Illetve a youtube tele van jobbnál jobb ismeretterjesztő videókkal a csernobili történésekről, illetve az utána történt takarítási munkákról.

A gőz ritkább mint a víz, akartam írni, de már hajnali 1 óra van, szóval meh.. :) szerkeszteni meg nem lehet.

www.youtube.com/watch?v=-ieWUecV9Jc&feature=related

"A zónába és a városba bejutni a mai napig veszélyes és nehéz - de időnként mégis megteszik"

Ugyan már... bárki bármikor bemehet.

www.budapestchernobylrun.com

A képek persze ettől még nagyon jók.

www.youtube.com/watch?v=_LA_PnAQONo&feature=related

a képeket széjjelHDR-ezte, ami nagyfelbontásban még akár az élesítést is bírná, és leméretezéskor nem sikerült szűrni, azért ennyire rondák. Eleve HDR képet leméretezni is cinkes.

És, mint már sokan mondták, Csernobil nem Pripjaty. (az egyik Shadow of, a másik Call of :DD)

Saját fotók és tapasztalatok Csernobilból és Pripjatyből:

www.sarok.org/users/viso/m_374709/

Bár itt páran összefoglalták a lényeget, de szerintem érdemes elolvasni a katasztrófa részletes történetét is - elég tanulságos (főleg, ha az ember mérnöki beállítottságú):

en.wikipedia.org/wiki/Chernobyl_disaster

@Zanphagras: együttérzek veled, de

1. divat lett minden azóta történt betegséget Csernobilra fogni, még a láncdohányos alkoholisták is a sugárzás miatt lettek rákosak, nem mástól.

2. ha tényleg a sugárzás okozta a betegséged, akkor az tuti nem egy elázástól lett, az egyetlen igazi veszélyforrás az izotópokkal szennyezett zöldségek, gyümölcsök mosás nélküli fogyasztása.

3: valahol lehet, pont azzal jártál jól, hogy idehaza sokáig titkolták, a katasztrófa egyik ha nem a legnagyobb vámszedője a hisztéria után végrehajtott abortuszok tömege, főleg a skandináv országokban.

@malar: ha maga az az egyetlen baleset nem is, de Mayak működése és hatásai biztosan messze felülmúlják Csernobil hatásait, melyet - főleg a zöld szervezetek - messze eltúloznak a túlhaladott küszöb nélküli linearitás elvéből kiindulva.

Nem:biztos.

Mint már itt írták a reaktor a xenon mérgezés lecsengése miatt szállt el. Ez már egy Hanfordban tapasztalt effektus, minden reaktorban előfordulhat, csak a grafitosokban fokozottan. Ezért nem engedtek az USA-ban ilyenből polgári reaktorokat építeni.
Az egyik hasadvány a Te-135, amiből I-135, majd Xe-135 keletkezik. A felezési idők néhány óra. Azonban a Xe-135 borzasztó neutron elnyelő, minden spektrumon zabálja a neutronokat. 1 millió barn a hatáskeresztmetszete. Tovább bomlik Cs-135-re. A reaktorban a Xe-135 neutronokkal Xe-136-t ad, ami már kevéssé nyel neutronokot.
Vagyis a Xe-135 termelődik a folyamatos üzemben, de a neutron fluxus erősen fogyasztja. Vagyis minden teljesítményhez beáll egy Xe-135 egyensúly. Ha a teljesítmény csökkent akkor szintje megnő, ezért például egy leállított reaktort, páróra múlva két hétig sokszor el sem lehet újra indítani.
Csernobilban rövid időre leállították, ami elég volt arra hogy a reaktor ne akarjon elindulni. Mire kihúzták az összes rudat.
A reaktor 10 MW-on pöfékelt csak. Csakhogy ahogy a Xe-135 magától lebomlott, lecsökkent a neutron elnyelés, amitől a reaktor teljesítmény megnövekszik, így a megnövő neutron fluxus megzabálja a maradék Xe-135-öt. Pozitív visszacsatolás. A reaktor teljesítménye a tervezett 100 szorosára ugrott! Onnan a többi közismert.

@flimo13: Éppen ezt akartam írni. Mérhető és számolható, hogy mekkora volt a plusz terhelés itthon Csernobiltól. Nem jelentős.

A linkelt BME-s videó is ejt szót az egészségügyi ártalmakról és statisztikáról.

Ha már bombák. A Castle Bravo egy 15 Mt-s kisérlet volt, de az eszköz háromfázisú és igy igen komoly sugárterheléssel járt a környezet számára. Lévén, hogy a maghasadással beindított tiszta, tehát radioaktivitás nélküli fúzió (a második fázis) szintén csak eszköz volt a harmadik fázishoz, mely ismér csak hasadás volt, továbbá a hatóerőnek mintegy 70-80%-a.
Ebből is sejthető, hogy igen komoly terhelést jelentett már önmagában is, de ez még nem lett volna baj. A baj ott volt, hogy bár a kisérlet idején a szélirány az alacsonyabb légrétegekben kedvező volt, azonban a kihullási övezet mégis kedvezőtlen helyre adódott, mert a magaslégkörbe (ebben az esetben 40km-t vehetjük annak) feljutó súlyosan radioaktiv felhő az ellenkező irányba terült el. Ugyanis a fenti széliránnyal nem számoltak. Ebbe a kihullási övezetbe esett a mintegy 25 mérföldnyire tartózkodó megfigyelők vékonyfalú bunkerje, de sajnos a Bikini atoll őslakossága és a Szerencsés Sárkány halászhajó is.
Ezért volt a kisérlet végül katasztrofális.

Az úgynevezett Cár-bomba, vagy a rettegett Iván, egy valóban komolyabb (a valaha volt legnagyobb) hatóerejű, mintegy 57-60 Mt-s eszköz volt, de csak kétfázisú és a felszabaduló jóval nagyobb energia mintegy 97.6%-a a tiszta fúziós folyamatból szabadult fel. Arányaiban ez volt az 1945 óta bevetett vagy kipróbált mintegy 2000 nukleáris fegyver és teszt közül a legtisztább is egyben. A Castle Bravo pedig mind a konstrukció, mind pedig a tényezők szerencsétlen összjátéka miatt a legszennyezőbb.

Sokan írtátok, hogy lám a természet hogy tör vissza.
Valóban tör vissza a természet, de ha megnézitek, még a fás szárúak közül a pionír jelleggel rendelkező erdei fenyő és rezgő nyár/szürke nyár az ami többségben van (16., 17. kép).
Sőt ha a 17. képet nézitek, látható, hogy a hosszúhajtások túl hamar eldobják leveleiket, és a rügyek környékén bábaseprősen jelennek meg a csonka méretű következő évi hosszúhajtások.
Pedig ez nem más, mint rákos/fekélyes betegségeknek a jele.

Igen küzd a természet, de soká tart míg önmagát meggyógyítja. S addig önmaga is rengeteg rákos betegségen lesz túl.
Ez pedig a felezési időkkel nyilvánvalóan összefügg.

@flugi_: ezért tűnik sok kép mesterségesnek? (mint pl egy számítógépes rajz)
Ld. pl 12-13

Csak hogy kerek legyen a tortenet, plusz a "sok kodosites" miatt. Kievben a Csernobil Muzeumban tett latogataskor olvastam, hogy ha ugyanez a meretu katasztrofa Europa barmely mas allamaban tortent volna, es nem Szovjetunioban, -ahol a vezetoseg azonnal kikuldte a katonasagot megepitetni a szarkofagot-, akkor gyakorlatilag mara fel Europa kihalt volna.. Tudom, kicsit hatasvadasznak tunik, nekem is annak tunt elsore, de utolag belegondolva akar igaz is lehet. Igy meg "csak" az a par ezer kiskatona lett azota eltemetve....

Turistaképek agyonfotosoppolva.

hát nekem fájó és szomorú emlékem van Csernobillal kapcsolatban...
Remélem soha nem lesz még egy ilyen tragédia.

@flimo13: Azért sokan lettek emiatt daganatos betegek. Édesanyám nem dohányzott, nem volt semmi baja korábban, de Csernobil után folyamatosan kiújuló agydaganata lett. A csernobili baleset után sokat napozott, amíg nem ért ide a híre. Az évek alatt sokszor műtötték, aztán a szervezete feladta. Nem hiszem, hogy magától, spontán lett beteg.

Nekem tetszenek a képek. Kicsit tényleg mesterségesnek tűnnek, de épp ez bennük az érdekes. Tudom, hogy egy beteges alak vagyok, de egyszer szívesen elmennék Pripjatyba, hogy lássam mindezt élőben is, bár nem egy életbiztosítás a dolog...

@max val birca man: Igaz hogy négy keze van és három szeme, de sebaj, mi?

@silverwol: Csernobil előtt és után is lettek spontán rákosak az emberek. Statisztikailag nem kimuitatható Csernobil hatása Ukrajnán kívül.

Zsidó gyerek játéka a ps-sel! Ráadásul szarul! Ezer és ezer jobb sorozat van erről! Miért pont ez??? :)

Szól már valaki a "művésznek", hogy a túlzott effektelés magában nem javít a képeken? Konkrétan az agyonélesítésre gondolok... Nekem pontosan ezért nem tetszenek a fotók, pedig alapjában jó motívumokat választott a fotós.

@Zanphagras: Miért kell angolból fordítani, amikor magyarul is szépen le van írva: www.atomeromu.hu/balesetek

@flimo13: "ha maga az az egyetlen baleset nem is, de Mayak működése és hatásai biztosan messze felülmúlják Csernobil hatásait"...

Mégis mitől olyan biztosan? Mayak sugárzó anyag kibocsájtását 50 és 1800 PBq (petabecquerel) közöttire becsülték. Becsülték, lévén a mai napig sincs igazán pontos információ róla.

Csernobilban csak a kibocsájtott rádioaktív jód formájában cca 1700-1800 PBq került került a levegőbe és ehhez jön hozzá a többi sugárzó szemét (ennél adott esetben jóval nagyobb terhelése) aminek egy részével egész európát beterítette.

Mayak egy kb 800 km2-es területet tett erősen szennyezetté, csernobilban csak a lezért zóna 30km SUGARÚ, kis matek: terület = r négyzet * pi. ~3000 km2. A csernobili baleset azonban jóval nagyobb területet tett erősen szennyezetté ennél, főleg az erőműtől északra, Beloruszia kapott csúnya adagokat és bizony ott is nem kevés embert ki kellett telepíteni. Akkor még nem beszéltünk az europára hulló, rádioaktív céziummal szennyezett esőről, amiből magyarországtól a franciákig mindenki kapott.

Csernobilt mayakhoz hasonlítani nem érdemes, hiszen csernobil nem csak egy nagyságrenddel súlyosabb baleset volt, de ráadásul sűrűn lakott területen történt. Kiev, Ukrajna fővárosa, az erőműtől csupán mintegy 100-150km-re van) Atombombakísérletekhez hasonlítani pedig szerintem minimum vicces, lévén azokat a teszteket olyan helyeken végezték, ahol a a lakott területekre jutó terhelés minimális. Castle Bravo esetében elszúrták, de az a baleset is épp csak tüsszentés csernobilhez képest. (bár meglehetősen nagy tüsszentés)

majoking: ez sajnos igaz.. ha belegondolsz, hogy mit kapott még így is a nyugat, hogy több száz kilométerre történt a baleset, belegondolni is rossz mi lett volna, ha pl németország közepén, europa szívében történik hasonló...

Mű-tucatfotók egy igencsak bulváros post illusztrációjaként. Gyenge kettes alá.

Tetszenek a képek. Érdekes látni rajtuk, hogy a növényzet nem hogy nem nőne, de mintha kezdené birtokba venni a helyszínt. Az állatokra is kíváncsi lennék.

Azért személyesen nagyon kemény feelingje lehet.

jézusom, ilyen témához hdr??? ...szánalmas!

A Call of Duty 4-ben ezeket az épületeket lehet bejárni egy orvlövészes feladat keretében, ijesztően jól lemodellezték az egész várost, a legjobb az uszoda és az óriáskerék. Egyébként abban a játékban tényleg félelmetesen átjön az egész hangulata.

Ma már hdr nélkül nem is lehet fényképezni úgy látom.

@v586gg: Egyetértek. De ha már Frederik Pohl könyvére hivatkozunk, abban - bár voltaképpen regény - elég pontosan le van írva az eseménysor.

@Zanphagras: Volt egy korabeli hvg cikk is valamelyik kerek(?) évfordulóra, az is elég jó volt. Talán még fellelhető a neten, de lehet, hogy csak regisztrációval/előfizetéssel.

@Zanphagras: Az épp (éves tervezett - ha jól gondolom) nagyjavításra készülő blokkon akartak egy olyan kísérletet elvégezni, hogy a leállással kipörgő turbina-generátor elég energiát szolgáltat-e a blokk önfogyasztásához (hűtéséhez). Viszont május 1.-re készülve (a várakozásokkal és menetrend szerint tervezettel ellentétben) mégis több energiára volt szükség, ezért a kijevi teherelosztó visszaterhelésre utasított, ezáltal a blokk instabillá vált, a hűtőközeg elszökött, először a nyomás szétvetette a reaktor hűtőcsöveit, majd gázrobbanás történt. Nukleáris robbanás nem, a grafit (moderátor) égése során a füst és felszálló meleg ragadta magával a szennyeződést. Kb. erre emlékszem, de mindjárt utánanézek.

"Az eddigi legnagyobb nukleáris baleset ráadásul megelőzhető lett volna, ugyanis a kiváltó ok csupán egy takarékossági berendezés bevezetése volt..."

A történteknek semmi köze nem volt semmilyen takarékossághoz. Egy, a reaktort érő esetleges támadás esetére szánt biztonsági protokolt akartak tesztelni (ti. hogy ha megszűnik a külső villamos hálózat, hogyan lehet a hűtőkör keringtetését arra a 30-40 másodpercre bizotsítani, amíg a tartalék dízelek felpörögnek). Jól dokumentált esemény, a wikipedia-n mindenki elolvashatja. Nem értem miért nem lehetett utánanézni egy kicsit a poszthoz...

"egy új önjavító rendszert akartak tesztelni a négyes reaktorban, aminek a folyamán túl hosszú időre távolították el a hűtővízből az aktív reaktor elemeket."

Megint ugyanaz, önjavító rendszer nem volt, csak a SCRAM-rendszert deaktiválták, hogy a rosszul (az okokat most hagyjuk mert messzire vezet) megválasztott teszt körülményeken egyáltalán meg lehessen ismételni a tesztet, amit már egyszer koárbban elbuktak (megint agyondokumentált témák, xenon-mérgezés, RBMK, pozitív üregtényező, túl alacsony terhelés, hanyag építés, tekintély győzelme a felelősségtudat felett stb. stb. stb.).

A képek amúgy nagyon jók.

@v586gg: "Piers Paul Read: Uramisten, mit tettünk!"

Erről nem is tudtam, pedig az "Életben maradtak" az egyik kedvenc olvasmányom volt valaha.

@kilobike: A Satlker-ben minden map-pet nagyon eltaláltak :D.

Szerintem nagyon jok a kepek.

A 30-as kep eleg fura. Elvileg valami ABC-ben keszult (pl овощные=zoldseg) a bevasarlo kocsi es a Szovjetunio eleve kizarjak egymast: hianygazdasagban mit teszel a kocsiba???
Valoszinuleg kesobb kerult oda a sok matrac is es a kocsi is.

A total kimosott szinek nekem nem jonnek be.

@ZON: Ja ezt: @Devil: neked szantam.

@OmegaMale: így van, részletes leírás pl. itt:
npp.hu/balesetek
Egy kicsit lejjebb kell görgetni, és érdemes nyomni egy-két [ctrl]+[+]-t nyomni, mert elég apróbetűs.
ill. ez még kapcsolódik:
npp.hu/download/167/Az%20els%C5%91%20hanfordi%20reaktorok.pdf

-szóval messze nem takarékossági kísérletről volt szó, bár egy hatásvadász cikk nyilván hatásosabb ezzel a szöveggel.

@gothmog: nyomni-nyomni, mindegy, azért érthető, remélem...

@¿Qué tapas hay?: végre egy értelmes ember ;-)))
Igen, szóval a csernobili erőmű Чорнобиль (Csornobülj) városától észak-észak-keletre vagy 15 km-re található. A sokat fotózott város pedig az atomerőművi dolgozók lakhelye, a cocialista kisváros, Припять (Pripjaty). Az erőmű meg ugyebár azért kapta a nevét a 12. században már oklevélben említett településről, mert Pripjatyot csak 1970-ben kezdték el építeni.
Amúgy gratula a blogolónak, ezt kb. 5 perc guglizással tisztázni is lehet, ha vannak kétségek. De nincsenek, minek is lennének...

@OmegaMale: el bizony:-)
Nem mellékesen érdemes idejönni, figyelemreméltó háttérinformációkat kapunk, melyért ezúton is köszönet.

@Devil: nekem sem. mint a sorstalanságban, minden barnásszürke és fakó. hatásvadászat ezerrel.

@HUN_Sector: így van. A lokális relatív tónusokat hagyja meg, így egyformán világosak azok a részei a képnek, amik amúgy túl sötétek vagy világosak lennének. Egy 8 bites rgb színtérben szintetizált kép azért néz ki általában hasonlóan, mert meg sem próbálja utánozni a természetes, 8 bitben nem leírható dinamikát, inkább elhanyagolja a nagyságrendi különbségeket, és koncentrál a lokális mintázatokra, a textúrákra.

El kellene látogatni nyáron! Én tervezem régóta! Nagyon jók a képek és a hangulat! Elég hátborzongató lehet éjjel is!

@Allesmor Obranna:

Nono.

A Cár bomba is 3 fázisú Teller–Ulam tipusú bomba volt, csak az U238 helyett Ólmot használtak "tamper"-nek.

Ezt több fegyverben is alkalmazták a "tisztaság" érdekében.

en.wikipedia.org/wiki/Teller%E2%80%93Ulam_design

@HUN_Sector: Szerintem szándékos, hogy ilyen pc-grafika jellegű. (Na meg a szórt fény talán.) Nekem tetszik, van benne koncepció.

@mojoking77: Maga alá is temette a rencert...

@Balt: Még jó, hogy már tucatnyian belinkelték, megírták a balesetet, de hát most értem utol magam... :)

@max val birca man: nincs átétes rákja valamelyikötöknek?

@goumba: A blogbejegyzés elsősorban a képekről szólt, csak próbálta feldobni őket kis háttérinformációval.

Ezért talán nem kéne pálcát törni felette.

@Don Kopaszki: Én nem mennék még talán akkor sem, ha pénzt ajánlanának érte. Persze nem leszel azonnal beteg, de a sugárzás, bármilyen csekély is, meg fogja növelni a rákra való esélyedet.

@malar: Udv, koszonom az infot ez egy klassz leiras volt, hogy pontosan mi tortenik.
En csak egy lelkes amator vagyok a temaban, elektronikai hatterrel.

Volt egy konyvem rola meg nagyon regen es abban olvastam a nuklearis eromuvekrol. Emlekszem meg a H3O-ra mint nehez vizre, amit a huteshez hasznalnak.

@malar: Az addig rendben is van. A probléma a háttérinformációk és a téves/félinformációk közötti különbség. Amellett talán meg tudja ő védeni magát, ha akarja. (hacsak nem te vagy az ügyvédje...)
Ha meg nem akarja, a kommentelők már kiigazították az írás hibáit. Márpedig ebből a kommentből:
sf.blog.hu/2011/01/31/csernobil_25_ev_52_foto/fullcommentlist/1#c12401369
nekem úgy tűnik, hogy ez a megoldás neki így "so far so good".

@ANTI-SQUIRREL: Nem. Nem H3O (azmiaz?). A nehézvíz tulajdonképpen ugyanúgy H2O, csak ott a két hidrogén helyén annak 2 tömegszámú izotópja a -periódusos rendszerben egyedülálló módon önálló névvel bíró- Deutérium van. Az atommagja egy protonból és egy neutronból áll. (szemben a hidrogén egyetlen protonjával)
Ezért szokás a nehézvizet D2O-ként is írni.
lás még:
A hidrogén 3 tömegszámú izotópja a Trícium, annak az atommagját egy proton és (sosem hinnéd) két neutron alkotja.
Atomfizikai perceinket hallották. És most zene.
www.youtube.com/watch?v=C_RTpg9C1IM

@ANTI-SQUIRREL: Igazán nincs mit. Valójában én is olyan messze állok a kémiától és atomfizikától, mint Makó Jeruzsálemtől, viszont Csernobil és a nukleáris katasztrófák általában érdekelnek és nem kis mennyiségű könyv és videóanyagot átrágtam már a témában.

gothmog: Én utánanéznék annak a periódusos rendszernek, mert amikor én tanultam a kémiát akkor kicsit mintha másképp nézett volna ki. Se az egyedüliként saját névvel rendelkező deutériumnak, se a szintén saját névvel rendelkező (hoppá) tríciumnak nem volt saját helye a periodusos táblában.

Amire te gondolhattál az a Deutérium rövidítése, amit a standard írásmód helyett helyett egyszerűen D-ként is elfogadott írni a képletekben, abból az okból kifolyólag, hogy sok olyan kémiai folyamat van, amiben a deutériumot használják és így egyszerűbb volt a kémikusoknak. Ez a D azonban nem az elem periódusos rendszer beli jele, hanem csak egy rövidítés.

Ha már pontossággal kapcsolatos kötözködésnél tartunk.

@malar: Mayaknál nem volt semmiféle figyelmeztetés, a szennyezés folyamatos volt és a táplálkon keresztül könnyen szervezetbe jutott. Csernobilnál, igaz némileg késve, de volt figyelmeztetés és kitelepítés is. Az általad említett izotópok első sorban szervezetbe kerülve és hosszabb távon fejtik ki hatásukat. A szennyezés valóban nagy területeket ért, de elenyésző mértékben. Amúgy pont te bizonyítod miért is súlyosabb Mayak, mikor a szennyezett területek nagyságát számolod, hisz minél nagyobb területre oszlik el adott mennyiség, annál kisebb a káros hatása.

@gothmog: En mondtam hogy csak egy lelkes amator vagyok. Ezek szerint rosszul emlekeztem a nehezvizre. Reg volt amikor azt a konyvet olvastam. :) Szoval az D volt es nem 3 Aha.

@malar: Nomost azért tán jogos a kötözködés, mert a hidroxónium-ion nem nehézvíz :-)

Ha szabad terminológiailag kötözködni, akkor a moderátor kifejezést abszolút hibásan használtad. A "betolható rudak" neve szabályzórúd, a neutronelnyelő részük anyaga bórkarbid. A moderátor az a közeg, amely a hasadásból felszabaduló gyors neutronokat termikus sebességre lassítja le, RBMK-k esetében ez grafit.

Amúgy a leírás a terminológiai zűrzavarból kibogozva elég jól követi a baleset lefolyásának általánosan elfogadott folyamatát. Lehetne azért boncolgatni órákig, de ez egy blogkomment terjedelmét lényegesen meghaladná.

A csernobili baleset összaktivitás-kibocsátása 4 EBq körül volt.

@¿Qué tapas hay?: A moderátor vs szabályzórúd viszonylatban igazad van. Valóban az a helyes neve, hogy szabályzórúd.

Az anyagával direkt nem foglalkoztam, mert lényegtelen a történések szempontjából, akit érdekes az utána tud nézni.

Ami pedig gothmog kötözködését illeti.. részben valóban igaza volt.. de ezeket a dolgokat úgy is elő lehet adni, hogy közben nem dorongoljuk le a másikat. Pusztán erre próbáltam rávezetni a népet, bár lehet nem voltam eléggé egyértelmű. :)

@malar: A félreértés alapja az lehet, hogy próbáltam tömören fogalmazni, bár sejtettem, hogy így nem lesz eléggé egyértelmű. Tehát annak a mondatnak hogy "a periódusos rendszerben önálló névvel bíró" a pontos kifejtése így néz ki:
Az elemek izotópjait (azonos protonszámmal de eltérő neutronmennyiséggel a magban) ugyanazzal a névvel illetjük, mint az adott elemet. Kivéve a hidrogént, amelynek a kettő tömegszámú izotópja (jelentősen eltérő tulajdonságai okán) a Deutérium a hármas pedig a Trícium nevet kapta. Kémiailag mindkettő majdnem ugyanúgy viselkedik mint a sima Hidrogén, merthogy kémiai szempontból tulajdonképpen az is, az eltérések többnyire a magreakcióknál jelentkeznek. De ennek mindnek utána lehet nézni ha pl. beírod a gugliba hogy "nehézvíz wiki".
Így jó lesz?

a zóna, - sztalker