Egy kaliforniai parazita féreg csoportosan megszáll specifikus meztelencsiga-fajokat, majd nemzőképtelenné teszi őket, s akár a csiga testtömegének 25%-át is kiteheti egy-egy ilyen féregkolónia. Hangozzék bármilyen szörnyen is, ezek a csöppnyi harcosok forradalmasíthatják a fertőzésekkel szembeni küzdelmünket. 

Bármekkora kellemetlenséget okoznak a férgek a csiga számára, számos előnnyel is jár a megszállás. A kolónia tagjai ugyanis az elvégzett feladatok szerint kasztokba tömörülnek, s a harcos egyedek praktikusan átveszik a csiga immunsejtjeinek szerepét a gazdaállatot esetenként megtámadó métely ellen. Ha a harcosok rivális parazitákra találnak, akkor méretükhöz képest igencsak erőteljes szájszervükkel szanaszét cincálják a betolakodót.

A kutatók abban reménykednek, hogy ez a különös féregfaj felhasználható az embert fenyegető parazitafertőzésekkel szemben. Végül is a nemzőképesség elvesztésén túl nem sok vizet zavarnak a meztelen csigák metabolizmusában, ráadásul ez a kockázat igen könnyen megkerülhető a csigáénál jóval komplexebb szervezeteknél, mint például az ember esetében. Az évi 200 millió mételyes fertőzésből számtalan eset megelőzhető lenne ezzel az egyszerű biológiai eljárással.

A férgek aszexuálisan szaporodnak, kvázi önmagukat klónozzák. Alapvetően nincs genetikai különbség a kizárólag szaporodásra koncentráló és a gazdaállat védelméért felelős harcos egyedek között. Azonban a kolónia kémiai úton történő kommunikációja az egyedfejlődésre is hatással van, így a két kaszt tagjai fiziológiailag óriási eltérést mutatnak. A férgek társadalma sok szempontból hasonlít az államalkotó rovarokéra, ami rendkívül figyelemre méltó ilyen relatíve primitív szervezetek esetében. 

rspb