Egy robotruha, aminek láttán talán még Tony Stark is elégedetten csettintene. A közel 90 kilogrammos XOS 2 Exovért 17-szerese növeli viselője erejét, s a Raytheon társaság szóvivőjének állítása szerint a technológia akár 5 éven belül szerves részévé válhat a katonai bevetéseknek.

 
A képeken látható tesztalany egy 25 kilogrammos modell segítségével 100 kilós súlyokat mozgat játszi könnyedséggel, s bármiféle megerőltetés nélkül üt át négy darab hüvelyknyi vastagságú fadeszkát. A XOS 2 hidraulikus folyadékot pumpál át a fémvázán, ami így lényegében átveszi a terhelést az ember testétől. Fraser Smith, a Raytheon-Sarcos igazgatóhelyettese úgy nyilatkozott, hogy „ahelyett, hogy nehézkes rakodógépekkel kellene emelnünk, vontatnunk, s áthelyeznünk a rakományokat, e gép önmagában is alkalmas e munkafolyamatok elvégzésére, ráadásul a közvetlenebb emberi jelenlét miatt könnyebben irányítható, s jóval precízebb is a ma használatos, specializált munkagépeknél:

„A fedélzeti számítógéppel rendelkező exoruha segíthet a légierő, s a tengerészgyalogság reptéri dolgozóinak, illetve a csatatéren logisztikai munkát végző katonáknak is. Az üzemeltetéshez szükséges karbantartás, s megfelelő energiaellátás mellett az exoruha használója egy egész műszakon át rakodhatja a 25 kilós muníciós csomagokat anélkül, hogy elfáradna. Bármilyen munkát is végezzen az ember, az exoruha sokszorosára növeli az erejét.”

Az egész rendszert egy belső égésű motor hajtja – a Raytheon korábban lítium-ion akkumulátort használt volna, ám biztonsági okokból kénytelen volt lemondani erről. A ruha emellett elektromos áramot is igényel egy elektromos kábelen keresztül, ami a vezérigazgató szerint nem jelent akadályt a már emlegetett rakodómunkánál. Felvételkor a ruha fenntartja a saját súlyát, nem helyez nyomást annak viselőjére. A felhasználó nem érez mást, mint ha egy téli kabátot vetett volna a hátára. Az egyik tesztelő, Rex Jameson saját elmondása szerint úgy érezte, hogy a könnyített modell használatakor a 100 kilós súlyok alig lennének többek 6 kilogrammnál. „A legjobb az egészben, hogy hiába vagyok kitéve ekkora terhelésnek, nem fáj tőle a hátam”.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a DARPA ügynökségen keresztül közel 4 millió dollárral támogatta az első, XOS-1-es modell elkészítését, azóta pedig évi 4-8 millió dollár körüli összegekkel járult hozzá a kutatásokhoz az elmúlt nyolc során. A katonaság hiába mutatott heves érdeklődést a kettes modell iránt, a bevethető modellek gyártását még nem hagyta jóvá a kormányzat. Dr. Smith azonban továbbra is lelkes: „Az exovértek hadrendbe állítása elkerülhetetlen. Óriási rájuk az igény, s a hadsereg számtalan, egyre súlyosabbá váló problémáját orvosolnák. Kitartás, 5 éven belül már a helyükön lehetnek .”