A Hold számos olyan ritka elemnek adhat otthont, amelyek létfontosságúak az új energiaügyi-, s nemzetbiztonsági technológiák szempontjából. A vészesen fogyó nyersanyagok, s a kitermelésüket szabályozó korlátozások mellett valóban a Hold lenne az utolsó reményünk?

Az Egyesült Államok Kongresszusának Fejlesztési Hivatala nemrégiben felmérést készített a ritkaföldfémek globális eloszlásáról. Ezek az elemek nem feltétlenül értékesek, azonban rendkívül korlátozott mennyiségben fordulnak elő bolygónkon, ilyen például az európium és a tantál, amelyek elengedhetetlenek bizonyos energia és védelmi technológiák fejlesztése szempontjából, s Amerika, ám igazából bármely más ország nemzetbiztonsága veszélybe kerülne, amennyiben ezen ritka elemek hozzáférhetetlenné válnának.

Tudjuk, hogy a Holdon megtalálhatóak a ritkaföldfémek, ami így egy eleddig kiaknázatlan forrást kínálna ezekből a létfontosságú ásványokból. Sajnos azonban fogalmunk sincs, hogy ezek az elemek mekkora mennyiségben, milyen eloszlásban találhatóak meg a Hold felszínén, illetve a mélyebb rétegeiben, így azt sem tudhatjuk, hogy gazdaságilag kifizetődő lenne-e a Holdon történő bányászat, s hogy a kitermelési folyamat logisztikai részét miként tudnánk megvalósítani.

Ugyanezeket a kérdéseket tette fel a space.com-on publikáló Leonard David, aki pár űrkutató megkérdezése után elmagyarázza nekünk, hogy ezek az ásványok egyáltalán hogyan kerültek a Holdra. Még nem született konszenzus a bányászat lehetőségeit vizsgáló tudományos és kormányzati szervek között, ám egy kutató úgy véli, hogy 2030-as évek elején már megkezdődhetnek a komolyabb bányászati missziók előkészületei.