Megtalálták az eddigi legnagyobb tömegű, tőlünk mintegy 3000 fényévnyire lévő neutroncsillagot. Az "aprócska" csillag majdnem kétszer nehezebb a Napnál, ám átmérője alig több pár kilométernél. A felfedezés igazolja, hogy az ilyen csillagok valóban neutronokból épülnek fel.
Ezek a különös égitestek olyan csillagok összeomlásakor jönnek lére, amelyek nem elég nagyok ahhoz, hogy fekete lyukakká váljanak. A neutroncsillagok arányai majdnem felfoghatatlanok - bár kerületük általában alig több pár tucat kilométernél, tömegük olykor meghaladja a mi Napunkét, s a legkisebbek is több millió tonnásak lehetnek. A korábbi csúcstartó tömege a Nap 1,67-szerese volt, ám az újonnan felfedezett PSR J1614-2230 ennél 20%-kal nehezebb.
Bár a neutroncsillagok eleve szokatlan objektumoknak számítanak, ez az óriási tömeg akkor is meglepte a tudósokat. A korábban felfedezett neutroncsillagok többsége 1,4 naptömeggel rendelkezett, ám ez a szignifikáns eltérést pillanatok alatt lerombolta azt az elméletet, miszerint az 1,4-es szám törvényszerűség lenne. Továbbá a felfedezezés azt megcáfolta, hogy a neutroncsillagok, legalábbis az ilyen masszív képviselői, neutronokon kívül más részecskékből is felépülhetnek.
A neutroncsillagokban uralkodó energiakörülmények miatt az anyag olyan formában is fennmaradhat, amelyet képtelenség a Földön reprodukálni, s olyan egzotikus részecskék is létrejöhetnek, mint például a barionok, kaonok, a szabad kvarkokról már nem is beszélve, amik ismereteink szerint a jelenlegi univerzumon belül máshol nem fordulhatnak elő.
Ám a PSR J1614-2230 nem alkalmas ilyen molekulák fenntartására. Mivel a tömege sokkal nagyobb az átlagos neutroncsillagokénál, részecskéi olyan sűrűséggel préselődnek egymáshoz, hogy a szabad kvarkok nem maradhatnának fenn anélkül, hogy a csillag fekete lyukká omoljon össze. A neutroncsillag azonban stabil, ami azt jelenti, hogy csakis neutronokból állhat.
Ez még nem minden. A frissen felfedezett neutroncsillag ezredmásodperenként nagy erejű rádióhullám-löket kíséretében fordul egyet a tengelye körül, ezért az úgynevezett milliszekundum pulzárok közé soroljuk. Egy vörös törpével alkot bináris naprendszert, ennek köszönhető, hogy ilyen pontossággal számolhatták ki a PSR J1614-2230 tömegét. A tudósok úgy vélik, hogy az ilyen masszív neutroncsillagok ütközése állhat a rövid ideig tartó, ám hihetetlenül nagy erejű gammarobbanások hátterében.
Segíts Te is: magyar Pulit a Holdra és legyél tagja a Kis Lépés Klub-nak.
Utolsó kommentek