Akciós könyv

asimov_sfblog.jpg

Akciós könyv

stalker_sfblog.jpg

Rovatok

Egyben

Akciós könyv

banner_felkavaro2.jpg

Utolsó kommentek

Friss topikok

Külső feed

Nincs megjeleníthető elem

Mégiscsak lennének prekognitív képességeink?

2010.11.10. 10:00 :: GalBob

Egy új tanulmány szerint igen, az emberek talán rendelkeznek a hamarosan bekövetkező események megérzésének képességével - már ha erotikus töltetű eseményekről van szó. 

Bár korábban a különböző pszeudo-, s népi tudományok terén már jó ideje foglalkoznak a prekognícióval, azzal képességgel, hogy nem csupán megjósoljuk, de át is érezzük a hamarosan bekövetkező eseményeket, újabban a valódi tudományok körében is különös érdeklődés övezi a témát. Daryl Bem professzor a Cornell egyetemről legutóbbi publikációjában azt állítja, hogy az emberi elme előérző (premoníció), s megérző (prekognitív) képességeit vizsgáló kísérletsorozat során statisztikai szempontból jelentős eredményeket ért el. Ha az eredményeket sikerül másoknak is megismételniük, előfordulhat, hogy utána másképpen kell viszonyulnunk az emberi agy működéséhez, az idő érzékeléséhez, s ennek pontos korlátaihoz. 

Ez persze nem jelenti azt, hogy a vásári kuruzslók valóban olvasnának a tenyerünkből, vagy puszta koncentrációval képesek lennének megjósolni a jövőnket. Bem kutatása a jelenleg még nem megmagyarázott fizikai vagy biológiai mechanizmusok során végbemenő rendhagyó információáramlásra, az általa psinek nevezett jelenségre koncentrált. 1000 cornelli diák bevonásával kilenc, a jövőben bekövetkező esemény előzetes tudatosulását és átérzését vizsgáló kísérletet végzett el. 

Módszere mindvégig következetes volt: először megállapította a különböző ingerekre adott pszichológiai reakciókat, majd megvizsgálta, hogy az inger bemutatása előtt milyen előzetes "reakciók" figyelhetőek meg, majd összevetette, hogy van-e bármiféle egyezés a reakciók között. Az eredmények korántsem elsöprőek, ám statisztikai szempontból mégiscsak "történt valami".

Például az egyik kísérletben 50 nő és 50 férfi vett részt. Egy számítógépes rendszer segítségével egy játékot kellett játszaniuk, amelyben két függöny közül kellett kiválasztaniuk, hogy melyik mögött rejtőzik egy bizonyos kép. A képek egy részén teljesen hétköznapi dolgok szerepeltek, míg a többi egy adatbázisból véletlenszerűen kiválasztott erotikus fotó volt. Abban az esetben, ha a függönyök mögött erotikus felvétel rejtőzött, a résztvevők 53,4 százalékos pontossággal válaszoltak helyesen - nem valami kirívó, mégis sokkal jobb a véletlen valószínűségtől várható 50 százalékos eredménynél. A pontossági ráta korántsem volt ilyen magas a "hagyományos" képek esetében, s az eredmények többé-kevésbé a 0,5-ös valószínűség körül ingadoztak. Mindez arra utal, hogy a résztvevők talán valamiképpen érzékelték a rájuk váró erotikus ingert, mielőtt az bekövetkezett volna. 

Egy másik kísérlet során Bem megfordította a dolgot, s tudatküszöb alatt ható ingerekkel tippeket adott a résztvevőknek, mielőtt kiválasztották volna a megfelelő fényképet. Meglepő módon hiába kapták a tudatalatti ingert a kép felfedése után (s nem előtte), gyorsabban kategorizálták a képeket, mintha az agyuk az inger előtt tudta volna, hogy tudatalatti stimulációra számíthat.

Bár nem beszélhetünk forradalmi áttörésről a téma kutatása terén, annyi biztos, hogy a kognitív képességek kutatói felfigyeltek Bem munkájára. Úgy tűnik több száz kérelem érkezett a tesztismétlő csomagra, hogy a tudósok ellenőrizni tudják Bem kísérleteit.

 

psychology today

 

Segíts Te is: magyar Pulit a Holdra és legyél tagja a Kis Lépés Klub-nak.

1 komment

Címkék: tudomány

A bejegyzés trackback címe:

https://sf.blog.hu/api/trackback/id/tr742437568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tugezőőr uuuii uuillö 2010.11.10. 13:47:01

Egyáltalán nem ördöngősség. Elvileg az ember képes lenne érzékelni a tér-idő mind a 4 dimenzióját korlátlan távolságba, de valószínűleg egy tervezési princípia miatt az idődimenzióból alapesetben csak a múlt irányba képes emlékezni. Ez a megkötés nem véletlen, ugyanis a jövő értelmezéséhez rendkívül fejlett pszichológiai stabilitás szükséges, mert könnyen le tudja gyűrni az embert (gondoljunk csak az állandó döntési paralízisekre).

Azért az agy még így is tud egy-két trükköt: pl. hihetetlen módon képes legyőzni a szenzorikus érzékelésben az ingerátvivő 'vezetékeken' létrejövő időkésést úgy, hogy a beérkező információkat pár mikroszekundumra visszaprojektálja a múltba, így gyakorlatilag pl. egy tárgy megérintése halál pontosan egybe esik az agyban megjelenő érintés érzettel.

A hosszabb távú jövőbe látás azonban már kényesebb és bonyolultabb kérdés. Ezt némiképp szemlélteti az alábbi példa:

Vizsgázni fogok ma, és nagyon izgulok. Viszont megállapodok magammal, hogy ha átmegyek, akkor 'küldök' magamnak egy megnyugtató mentális üzenetet a vizsga előtti időbe. Ez talán predesztinációnak hat, de gyakran működik.
süti beállítások módosítása