Bár manapság is képesek vagyunk távoli exobolygók atmoszféráját alkotó gázok körülbelüli összetételét megbecsülni, a pár évtized múlva üzembe állított új generációs érzékelők segítségével akár fejlett szerves organizmusok jelenlétét is ki tudjuk majd mutatni. 

Az idegen élet kutatásával foglalkozó publikációk általában véve két tényező fokozott keresését tanácsolják: a biogenikus gázok nyomait, illetve a nagyobb vízfelületek visszatükröződését. Ám tudjuk, hogy a biogenikus gázok az élet számára lakhatatlan bolygókon is nagy arányba előfordulhatnak, illetve a kiterjedt, s így visszatükröződő felszíni folyadékréteget sem biztos, hogy cseppfolyós víz alkotja. 

Cristopher Doughty és Adam Wolf (Carnegie Intézet) azt javasolják, hogy az egyik Föld körül keringő műholdaknál használt technika továbbfejlesztésével tovább növelhetnénk az élő bolygók megtalálási esélyeit.

A kétirányú tükrözésszétosztatási függvény (Bidirectional Reflectance Distribution Function) elvén működő működő érzékelő a megfigyelési és a felszínt érő napfény beérkezési szöge alapján határozza meg a felszín valódi tükrözési képességét. Például a fák, vagy az új felhasználási terület kívánalmait figyelembe véve a fához hasonló, összetett szerves organizmusok árnyékot vetnek, amely árnyék nagyobb kiterjedésben sajátos mintázatot alkot, s így a vegetáció visszatükröződése egyedi fényesség- és színjellemzőkkel rendelkezik. E jellemzők alapján a fa-jellegű struktúrákban gazdag területek jól megkülönböztethetőek a sík vagy akár a geológiai mozgások miatt gyűrött, mégis kopár felszíntől. Már csak az a kérdés, hogy miként lehetne a BRDF függvényt a bejövő elektromágneses sugárzást elemző eljárások közé iktatni.

Doughty és Wolf kezdésképpen számítógépes modellt készített, amelybe számos felszíntípust szimuláltak különböző láthatósági körülmény között (különböző fázisszögek és atmoszférajellemzők, satöbbi). Az albedó, láthatóság, s a szimulált szenzorok érzékenységének függvényében elméletileg semmi akadálya annak, hogy a jövőben kiegészítsék a BDRF-függvénnyel a számítási eljárást, amivel így 50 közeli csillagrendszert tudnánk leellenőrizni, hogy van-e rajtuk kiterjedt "növénytakaró".

Astrobiology Journal, Universe Today

Segíts Te is: magyar Pulit a Holdra és legyél tagja a Kis Lépés Klub-nak.