Eddig két ízben alkalmaztak nukleáris fegyvert a történelemben - augusztus 6-án és 9-én volt ennek épp 70 éve.. De mi lenne, ha…? Írók víziói egy újabb lehetséges atomtámadásról és az utána kialakuló világról.
Az Amerikai Egyesült Államok légierejének B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul W. Tibbets ezredes volt a parancsnoka. A gépet Tibbets anyjáról neveztek el, amit lehet, hogy az ezredes jobban meggondolt volna, ha előre tudja, hogy körülbelül 220 ezer ember halálát fogják hozzá kötni...
1.
Apa és fia a pontosabban körül nem írt „vég” után együtt vág neki a hosszú útnak, hogy valahogy túléljék a túlélhetetlent. A Föld többé nem barátja az emberiségnek, a Nap nem látszik az égen, természeti katasztrófák és embertelen klíma nehezítik az előrejutást a kihalt Amerikában, ahol bárhonnan elállatiasult, emberevő katasztrófatúlélők vethetik magukat az apára és a fiúra. Van-e értelme tovább küzdeniük, valami jó után kutatniuk a romok között, vagy okosabban tennék, ha a puskájukban levő utolsó két golyót maguk ellen fordítanák?
Az út. McCarthy több regényéhez hasonlóan ebből is készült film.
2.
A letehetetlenül izgalmas, csapongóan mesés történet főhőse egy nőnemű patkány, aki hosszas beszélgetést folytat az elbeszélővel egy világot elpusztító atomrobbanás után, felidézve a katasztrófához vezető utat, a patkányok figyelmeztető megjelenését, és sok ismerős sorsát. A kérdés csak az, hogy vajon az elbeszélő álmodta-e az emberiséget túlélő Patkánynőt, netán a Patkánynő álmodta csupán a saját bolygóját könnyelműen elpusztító Embert?
3.
2033. Az egész világ romokban hever. Az emberiség majdnem teljesen elpusztult. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a Föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. A metró állomásai most városállamok, az alagutakban sötétség honol, és borzalom fészkel.
Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget. Dmitry Glukhovsky orosz újságíró könyve olyan átütő siker lett, hogy rövidesen valódi mozgalommá nőtte ki magát. Jött a folytatás, majd valódi regényuniverzum született a különböző metróállomások történeteiből, amelyek különlegessége az, hogy a Metro 2033 hivatalos oldalán bárki publikálhatja a saját változatát. A Metro 2033 számítógépes játékként is hatalmas karriert futott be.
4.
Három különleges képességekkel rendelkező filozófusklón, Karl, Ludwig és Martin őrült vezetőnőjük megrendelésére a legvadabb és legkegyetlenebb kísérleteket hajtja végre véletlenszerűen kiválasztott emberek tömegein. A trilógia második részében, A nyúl éve című kötetben a három tudós, már kibernetikus beültetéseiktől megfosztva, rozoga öregemberekként kénytelenek szembenézni a posztapokaliptikus világgal, amelynek létrejöttét ők maguk idézték elő. A nyugati civilizáció egykori fellegvára ma már mutáns növények és emberi, állati eredetű hibridek keltetője, ahol a túlélés törvénye az úr. Amikor azonban céltalannak látszó kóborlásaik során összetalálkoznak egy furcsa lénnyel, aki egy titokzatos mutánskolónia felderítőjeként járja a felperzselt várost, a gondolkodók előtt újra felcsillan a remény: lehetséges volna, hogy az emberiséget kis híján kiirtó kataklizma után valóban elérkezett a Föld új korszaka? És lehet, hogy ennek az új korszaknak az új közösségeit valakik, valahol éppen az ő tanításaik alapján próbálják megszervezni? A zárókötetben, A kecske évében végül még nukleáris katasztrófa is sújtja a számtalan sebből vérző New York-ot, és a három egykori vérszomjas szuperfilozófus egy minitengeralattjáró fedélzetén menekül a nukleáris vihar és tetteik következményei elől. Az úticéljuk nem más, mint Európa. De vajon mi vár ott rájuk?
Utolsó kommentek